Építők Lapja, 1965 (65. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-04 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FRISS ÉPÍTŐANYAGIPARI DÓS GŐZÖK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXV. ÉVFOLYAM. I. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1965. JANUÁR 4. A tervismertető tanácskozások elé AZDASÁGI ÉLETÜNK IRÁNYÍTÁSÁNAK, szervezésének és fejlesztésének ez évi törvényét — az 1965. évi népgazdasági tervet — a Minisztertanács december hóban megtárgyalta és jóváhagyta. A terv fő célkitűzéseiben meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, melyek végrehajtása valamennyi vállalat részére kötelező erejű. Az 1964. év gazdasági eredményeit értékelve nem lehetünk túlzottan elégedettek. Az építőipar sokat fejlődött az elmúlt években is, azonban az 1964. évi célkitűzésekből nem sikerült minden feladatot teljesíteni. Ennek voltak objektív okai is, azonban sok múlott az építőmunkások és mérnökök ezrein. A nem megfelelő szintű programozás, munkaszervezési hiányosságok nagyon kedvezőtlenül éreztették hatásukat. A múlt évi tapasztalatokon okulva, ez évben sokkal szervezettebben kell irányítani, szervezni a munkát. Az építőipar éves programja ez évben nem nő olyan mértékben, mint a múlt években. Az 1965. évi építési feladatok terjedelmében azonosak az 1964. évi tervvel. Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a programozás, munkaszervezés színvonala növekedjen, megszűnjön az építőipari munkaerőhiány, a kivitelezés gazdaságosabb, minőségileg jobb és gyorsabb legyen, a munkafegyelem megszilárduljon s mindezek összhatásaként a termelékenység növekedjen. E CÉLKITŰZÉSEK MINDENEKELŐTT csak úgy valósíthatók meg, ha az építő-, fa- és építőanyagipar területén — irányító és termelő szervezetekben egyaránt — növeljük a gazdasági munka hatékonyságát. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a terv végrehajtásának folyamatában a dolgozók kollektív becsességében rejlő szellemi és anyagi erőforrások, mint a program megvalósításának alapvető feltételeit. A gazdasági vezetőknek ezekre az erőforrásokra kell támaszkodni. Az ez évi programját valamennyi vállalat a hó közepéig megismeri. A terv kellő megalapozása, tervszerűvé tétele és végrehajtása érdekében — a legfontosabb feladatok meghatározása céljából — műszaki, szervezési és takarékossági intézkedési terveket dolgoznak ki a vállalatok. Az intézkedési terveket a munkás-, műszaki kollektívákkal meg kell tárgyalni, vitatni. Az intézkedési tervek elsősorban a gazdasági feladatokat rögzítik. Nem nélkülözhetik azonban a társadalmi szervek, így elsősorban a szakszervezetek feladatait. A dolgozók mozgósítása a program végrehajtására, vagy például a szociális feltételek biztosítása elsőrendű termelés-szervezési feladat. A munkás-műszaki kollektívák fórumai közül kiemelt jelentősége van a műszaki konferenciáknak és a termelési tanácskozásoknak. A műszaki konferenciák az erőforrások reális elosztásával, a feladatok pontos meghatározásával segítsék elő a terv és versenyfelajánlások végrehajtását. E tanácskozásokba be kell vonni a legjobb szocialista brigádvezetőket, mint akik közvetlen irányítói és végrehajtói a részletterveknek. mw TERVISMERTETŐ TANÁCSKOZÁSOKON az építésre vezetőségekre, üzemrészekre lebontott tervek alapján [A] kell megismertetni a feladatokat a dolgozókkal. Biztosítani kell a részlettervekben szereplő tervmutatók és a munkaverseny-célkitűzések, és üzemfeltételek összhangját. Csak így válik lehetővé, így realizálható a dolgozók ösztönzése egyéni vagy brigádonkénti versenyfelajánlások megtételére. A versenyfelajánlásokat a termelési terv teljesítésén belül a minőségi mutatók teljesítésére, túlteljesítésére kell irányítani. A szakszervezeti bizottságok, aktivisták, bizalmiak tevékenyen működjenek közre a termelési tanácskozások megszervezésében, a dolgozók mozgósításában. A szakszervezeti bizottságoknak folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a dolgozók javaslatai felett milyen döntés született, elő kell segítenie az elfogadott javaslatok bevezetését, alkalmazását. Termelési tanácskozásokon kell ismertetni a dolgozókkal a munkaerkölcs, a munkafegyelem megjavításának jelentőségét, a termelékenység fokozása szempontjából. El kell érni, hogy maguk a dogozók ítéljék el a munkafegyelem lazítóit, azokat, akik nemcsak a népgazdaságot, de közvetve dolgozótársaikat is megkárosítják. A termelési tanácskozásokon kell felhívni a dolgozók figyelmét a szigorú anyagtakarékosságra. Nem engedhető meg, hogy egyes személyek „Csáky szalmájaként” kezeljék a nép vagyonát. A legszigorúbb takarékosságot kell biztosítani az importanyagoknál, mert ez népgazdasági szinten nemcsak az önköltség csökkentését, a termelékenység növekedését, hanem egy következő termelési ciklusban új értékek létrehozásának forrását is eredményezi. 1965. ÉVI PROGRAM TELJESÍTÉSE akkor válik lehetővé, ha minden munkás, műszaki, gazdasági vezetiő magáénak tekinti a tervet s végrehajtására összpontosítja szellemi és fizikai képességeit. Az építőipar, fa- ipar, sziliziátipar erőforrásai 1965-ben tovább növekednek. Ez biztosítja az 1965. évi terv realitását. Mérnökök, tech- nikusok, munkások többségének alkotó ereje a terv síké. ••es megvalósításának forrása: Gallavics Zoltán V_____________ . ___ Speciális oltottmész-szállító gépkocsi Építkezéseink ez étti oltottmész-szükséglete jelentős mennyiséget tesz ki, s ennek kielégítését szolgálják majd a központi mészoltótelepek. Az oltott meszet azonban innen a munkahelyekre kell szállítani. Az oltottmész-szállításigények kielégítésére a Csepel Autógyár az ÉPFU műszaki fejlesztési osztálya közreműködésével létrehozta a 041 típusú önhordó cementszállítógépkocsi családból kifejlesztett oltottmészszállító-tartálygépkocsit. A kocsi az oltott meszetű tartályban létesített vákum hatására — 4—5 méter mély gödörből is — „felszívja” A kocsi hasznos teherbírása 7 tonna. A 7 tonna oltott mész felszívásához 12—15 perc szükséges. A szállítás teljesen zárt rendszerben, anyagveszteség nélkül történik. A munkahelyen az ürítés történhetik gravitációs úton, vagy túlnyomás hatására. A maximális emelési magasság 10 méter. A 7 tonna anyag ürítéséhez 6—7 perc szükséges. Felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére... Az ÉM 43. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói ünnepi röpgyűlést tartottak az Újvidék téri építkezésen. A megbeszélésen részt vettek az Árpád-hídfő, Frankel Leó, Váci és Árpád fejedelem úti munkahelyek szocialista brigádvezetői is. A munkahely ebédlőjében egybegyűlteket Lövész Lászlóné vállalati szb-titkár üdvözölte, majd Pekár István főépítésvezető emelkedett szólásra. Elismeréssel beszélt az építők munkájáról és a nehéz körülmények között elért termelési eredményekről. Megemlítette, hogy a vállalat vezetői sokat várnak az Újvidék téri építőktől, mert rájuk vár majd zömmel a Kelenföldi-lakótelep felépítése. Tájékoztatójából kiderült, hogy az új lakótelepen a házgyár termékei kerülnek beépítésre. Előregyártott elemekből és szobanagyságú panelekből hétezer lakást kell az elkövetkezendő években elkészíteniük. A vállalat szempontjából lényeges, hogy már 1965 tavaszán megkezdődjenek az alapozási munkák. De a kivitelezéshez csak akkor lehet hozzálátni, ha a dolgozók előbb az Újvidék téri építkezésen eleget tesznek a határidős feladatoknak — mondotta Pekár István. — A munkahely nevében vállaljuk — kezdte felszólalását Legendi József, az Újvidék téri lakótelep építésvezetője —, hogy december végére 392 lakáson elvégezzük a szerkezeti munkákat, továbbá január 30-ra újabb 131 lakást szerelünk majd össze. Az újonnan felépített lakásokat áprilistól kezdődően folyamatosan átadjuk a tanácsnak, illetve az új lakóknak. Ezután pedig megkezdjük a kelenföldi lakótelep alapozási munkáját. Mivel közeleg hazánk felszabadulásának 20. évfordulója, munkavállalásunkat a nagy ünnep tiszteletére akarjuk megtenni. Felajánlásunk teljesítésének biztosítéka, hogy a téli időszakra is elegendő munkaterületet és anyagot biztosítottunk a brigádoknak, így a munkában nem lesz fennakadás. • Az Újvidék téri építkezés dolgozói közül Krasnyánszki József művezető kért szót, aki elmondotta, hogy dolgozótársaival közösen 20—25 napos határidő-csökkentést terveznek a C 1—2—3 jelű épületeken. De elképzelésüket csak akkor tudják valóra váltani, ha időben elkészülnek a szigetelő és vízszerelő munkák. Nyomban felkérte a röpgyűlésen megjelent műszaki vezetőket, hogy a generálvállalat felajánlását mielőbb küldjék meg a szakipari dolgozóknak is. Az együttes munka ugyanis megkívánja, hogy a szerelők szintén kapcsolódjanak be a munkaversenybe. Gábor Géza kőműves szocialista brigádvezető a munkafegyelem megszilárdítására, a technológiai fegyelem betartására hívja fel a figyelmet. Kollektívája a jövőben is példát akar mutatni, hogyan kell pontosan, jól és szervezetten dolgozni. Hornyák Tivadar és Csáki Vince blokkszerelő brigádvezetők a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az építésvezető által említett szerelési munkákat határidőre teljesítik. A röpgyűlésen szót kért Máté Dezső főbizalmi is, aki a közelgő szakszervezeti választások jelentőségéről szólva elmondta, hogy az újonnan megvasztanutó szakszervezeti tisztségviselők felvilágosító és nevelő munkájukkal sokat tehetnek a közös ügy érdekében. Rózsa Károly KISZ-titkár a fiatalok nevében ígérte meg, hogy ha kell, társadalmi munkával is segítik a munkahelyi feladatok teljesítését. Az Újvidék téri építkezés dolgozóinak lelkes felajánlásaihoz már a röpgyűlésen akadtak csatlakozók. Kapomat Dezső szocialista ácsbrigádvezető a Frankel Leó úti dolgozók nevében szólalt fel. Elmondta, hogy munkahelyén ismertetni fogja társaival a röpgyűlésen hallottakat. Ezután arról beszélt, hogy eredményes kísérletezést folytatnak a paneles zsaluzással. Úgy tervezik, hogy a kelenföldi lakótelepen ezzel az új eljárással készítik majd el az alapozási és pince feletti munkákat. Brigádjának az a célja, hogy jobban és olcsóbban végezze el az építési feladatokat. Mivel a munkálatok nagy részét gépekkel végzi a vállalt, Földesi József szocialista gépszerelő brigádja a Váci úti munkahelyről, azt vállalta, hogy gyorsan elhárítják a hibákat, s azon fognak fáradozni, hogy a géphibákból eredő munkaidő-kieséseket a minimálisra csökkentsék. Az ünnepi röpgyűlés bizakodó hangulatban ért véget. A dolgozók visszatérve munkahelyeikre, nagy kedvvel láttak munkához. De most már április 4. — a nagy évforduló jegyében. Sokat várunk az Ésvidék téri építőktől — mondotta Pekár István főépítésvezető Mit vár Ön 1965-től? Ilyenkor, amikor átlépünk egy új esztcendiőbe és elérkezik a számvetés ideje, nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, mit tettünk egy év alatt, hanem az is érdekel bennünket, mi lesz az új évben? Milyen tervek, elképzelések várnak megvalósításra? Három Fejér megyei vezetővel beszélgettünk. Egy kérdésünk volt ennek kapcsán: mit várnak 1965-től? SOPRONI JÓZSEF, a Fejér megyei Tatarozó-, Építő- és Szerelő Vállalat igazgatója. A vállalat kollektívája 1964- ben kiváló munkasikert ért el: december 16-án befejezte éves, felemelt tervét. Az év során 17 lakóépületet tataroztak, 35 termelőszövetkezeti beruházást valósítottak meg, iskolák, óvodák, gyógyszertárak szolgálják ma már a köz ügyét, kezük munkája nyomán. Érdemes megemlíteni ezen a helyen, hogy a tervezett termelési értéket egy-egy dolgozója a vállalatnak 4168 forinttal teljesítette túl. — Mit vár ezek után az igazgató? — Egész télen át teljes létszámmal, teljes kapacitással dolgozunk. Ennek megfelelően azt várom, hogy mind menynyiségi, mind minőségi tervünket teljesítsük 1965-ben is. Túl akarjuk szárnyalni termelékenységi tervünket is. Ennek egyik feltétele a további gépesítés. A télfolyamán hasznos helyre kívánjuk tenni a gépesítésre szánt 2,5 millió forintot. Sokat várok a Minisztertanács módosított rendeletétől, amely a munkaerővándorlás megakadályozását kívánja elősegíteni. Szeretnénk, ha törzsgárdánk továbbra is növekedne, s a jelenlegi 70 százaléknál egy magasabb arányt érnénk el. És végül: tudjuk, hogy az építőipari munkás szociális ellátottságban hátrányosabb helyzetben van, mint a zárt üzemben dolgozó. Szeretném, ha végre megszűnnék 1965-ben ez a különbség, s minden építőipari munkásnak volna öltözője, mosdója, étkezdéje. * HAJDÚ SÁNDOR, a Fejér megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. Az ÉM. Fejér megyei Építőipari Vállalatnál tavaly nem sikerült jól a téliesítés, ezért az 1964. első negyedévi tervüket sem teljesítették. Az adósságot „cipelték”, egész éven át, nem tudtak törleszteni. Igaz, a negyedik negyedévben már „rákapcsoltak”, de ez a véghajrá is kevés volt ahhoz, hogy éves feladatuknak teljes egészében eleget tegyenek. Mit vár tehát a szakszervezeti titkár? — Közismert, hogy 1965 tavaszán kerül sor a szakszervezet új tisztségviselőinek megválasztására. Ez nagy munkát követel tőlünk. Szeretnénk, ha az alapszervezeti választások során a dolgozók sok, hasznos tanácsot adnának az új vezetőségnek. Sok függ a sikeres választástól, mert utána nagyobb társadalmi apparátus dolgozna a közös ügyért. — A választást természetesen összekötjük a termelő munkával, mozgósítunk a tervek teljesítésére és mindent elkövetünk, hogy a vállalat dolgozói a tél folyamán — mert az idei téliesítés már sikerült —, mindazokat megkapják, amelyek a jó, eredményes tevékenység előfeltételei. Idén tehát talán már nem kell „hajráznunk”, s ehhez a szakszervezeti bizottság, a felfrissített aktívahálózat is közreműködik. Summázva: növekedjék az üzemi demokrácia, a szervezettség és teljesítsünk maradéktalanul minden termelési mutatót. , ■k BARABÁS ATTILA, a Tégla- és Cserépipari Vállalat székesfehérvári üzemvezetője. Szép munkasiker született a Tégla- és Cserépipari Vállalat székesfehérvári gyártelepén. Határidő előtt eleget tettek éves tervkötelezettségüknek, s terven felül húsz családi házhoz elegendő téglát gyártottak, illetve égettek. Bársony József, Balogh József, Bircsák Lászlóné, Kövér Ferenc és a többiek igazán megérdemelnek minden dicséretet. — Siker után újabb sikert várnak a téglagyáriak? — Igen, bizonyítani szeretnénk. Mégpedig azt, hogy jövőre képesek leszünk tíz százalékkal többet termelni, mint 1964-ben. Ez pedig közel egymillióval több téglát jelent a népgazdaságnak. Már leálltunk a nyersgyártással, a karbantartás, felújítás következik. Majd ha az utolsó égetett téglát is kihordjuk a kemencéből, annak a felújítását is szeretnénk sikeresen végrehajtani. — S hogy mit várok a szocialista munkaversenytől? Annak további szélesítését. A szakszervezet igen sok segítséget adott a gazdasági vezetésnek, amikor megszervezte a brigádmozgalmat. De nemcsak megszervezte, értékelte is, biztosította a nyilvánosságát, ha kellett tanácsot adtak az aktívák, hakellett bíráltak. Tehát a szakszervezet feladatának ezt a részét becsülettel teljesítette. Szeretném, ha esztendő múlva hasonlóan nyilatkozhatnék. Mit vár ön 1965-től? Ezt a kérdést tettük fel három vezetőnek. Jobbat, többet várnak. S talán ez nemcsak kívánság: minden bizonnyal teljesül is! Orsovai Tibor Fűthető műanyagcsarnok Aeroform néven egy NSZK- beli cég fűthető műanyagcsarnokot hozott forgalomba, amely alatt — mint a múlt télen végzett kísérletek bebizonyították — a legrosszabb időjárás ellenére is lehet építkezni. A 30 m magas és 19 m széles csarnokban a tél folyamán kilenc lakóházat építettek fel, összesen 1000 négyzetméter lakóterülettel. A fűthető műanyagcsarnokban a munkafeltételek azonosak a nyáriakkal. Eredményekben gazdag, békés, \ boldog új esztendőt kíván az építő-, \ fa-, építőanyag- és szerelőipar min \ den dolgozójának a szakszervezet elnöksége