Építők Lapja, 1971 (66. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-08 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI dolgozók szakszervezetének lapja IIXVS ÉVFOLYAM, 23. SZÁM AHA:IO FILLER 1971. NOVEMBER 8. A lakásépítés helyzete Baranya megyében Szakszervezetünk Baranya megyei bizottsága október 21-i ülésén a megyei lakásépítés helyzetét tárgyalta, a Baranya megyei ÁÉV-nek az 1971. évi lakásépítési feladatok végrehajtásáról készített írásos tájékoztatója alapján. Az ülésen Szemere Mátyás, a vállalat tervosztályának vezetője tett szóbeli kiegészítést, majd válaszolt a kérdésekre. A vállalat mintegy 80 millió forint értékű, elsősorban a lakásépítési kapacitás fejlesztését célzó beruházást hajtott végre, megteremtve ezzel az évi 1700 lakás gyártásához szükséges technikai bázist. A IV. ötéves tervidőszakban a vállalat 6503 lakás átadását tervezi, ötször 1700 lakás egyenlő 8500 lakással. Miért terveztek azonban ennél jóval kevesebbet? Azért, mert a megyében és a városban a fizetőképes kereslet behatárolta a vállalat által felépíthető lakások számát. A gyártott elemeket a kapacitások jobb kihasználása érdekében más készítményekhez is fokozódó mértékben fel fogják használni. Az 1971. évi lakásépítési terv teljesítésénél a területelőkészítés és a tervellátás problémái jelentősen akadályozták a vállalat munkáját. Idén a vállalat 1163 lakás átadását tervezte. Építési terület hiánya miatt törölni kellett a programból 45 lakást, továbbá 80 lakás átadását igen nehéz helyzetbe hozta az új gáztörvény szigorított előírásainak a technikai felkészültség figyelembevétele nélküli megkövetelése. A lakásépítésen dolgozó szocialista brigádok munkaverseny-vállalása alapján ez évben reálisan 1122 lakás átadására lehet számítani, ami a tervezettnél 41 lakással kevesebb. Ebből 591 lakás átadása (az éves terv 52,7 százaléka) még a IV. negyedévben megoldandó feladat. Az elmaradást a vállalat szerint az előkészítetlenség okozta. Az építési területek hiánya és a késedelmes tervszolgáltatás miatt létrejött munkatorlódások a minőség romlását okozzák, és a túlórák számának növekedéséhez vezetnek. A többletköltségek a vállalat nyereségét és ennek következményeként dolgozóinak jövedelmét csökkentik. A megyebizottság feltette a kérdést: mit tett a vállalat, hogy 1972-ben ez ne ismétlődjön? Sikerült elérniök, hogy az 1972. évre vonatkozó tervek ez év végén a kezükben lesznek. A vállalat erőfeszítéseiből kiindulva Szemere Mátyás optimista volt az előkészítettség javulását illetően, bár a körülmények ismeretében ez némileg megalapozatlannak tűnt a megyebizottság számára, így pl. a szanálások késése jövőre is az ideihez hasonló gondokat okozhat az év végén. Berki József, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta, a dolgozók tudnak arról, hogy a szakszervezet elnöksége októberi ülésén tárgyalta a lakásépítő vállalatok helyzetéről készített előterjesztést. Ennek alapján bíznak abban, hogy a problémák megoldásra kerülnek. 1971-ben számos hátráltató tényező akadályozta a munkát. Például az idén átadásra kerülő lakások terveit csak májusban kapták meg. Az átfutási idő lerövidítése a vállalatnak jelentős többletköltségeket okoz. Az év hátralevő időszakában munkaerő-átcsoportosítás, és szakipari alvállalkozói kapacitás igénybe vétele szükséges az 591 lakás átadásához. Emellett arra is törekedni kell, hogy az 1972. évre átmenő lakások megfelelő készültségével biztosítani tudják az év elején is a folyamatos munkát. A megyebizottság megállapította, hogy a IV. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseinek megvalósításához a vállalaton kívüli szervezetek (tanács, beruházók, tervezők) jobb, öszszehangoltabb együttműködésével egyidejűleg szükséges az is, hogy a vállalat a lehetőségek jobb kihasználásával — elsősorban a munkaszervezés területén — saját erőből is javítsa tevékenységét L. T. a cemen Ti párnánkja. Az építőipari válalatok a középtávú terveikben tervezett termelésnövekedést csak zavartalan anyagellátás mellett tudják elérni. A népgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzései között szerepel az építőanyagok — különösen a cement — belső piacának stabilizálása, amit a hazai termelés növelésével kell elérni. Az építőanyagipari kapacitásokat jelentősen bővítő nagyobb beruházásoknak azonban a gyorsított kivitelezés mellett is több év az átfutási ideje. Ezért a tervidőszak előző éveiben a behozatal növekedése várható, ami az építőanyagipar új beruházásainak belépése után fog csak csökkenni A cement iránt egyébként az egész világon nőtt a kereslet. A gyár a végrehajtott bővítési program előirányzatát sem tudta elérni. Többek között azért, mert a kőbánya kedvezőtlen geológiai körülményein kívül a javítások, leállások miatt a gépek üzemóráinak száma alacsony. Az alkatrészellátási nehézségek a javítást megnehezítik. A termelőlétszámból 240 fő hiányzó. A gyárnál fennálló problémák megoldására, a termelési eredmények javítására intézkedési terv készült. A kőbánya, a termelőberendezések, a vezetés, szervezés és a munkaerő-gazdálkodás területén törő fenti okok miatt az importált cement ára növekvő tendenciájú, és ma már lényegesen meghaladja a hazai fix árakat. A cementimportot költségvetésből kell támogatni, ezért a népgazdaság fokozott erőfeszítéseket tesz a hazai cementtermelés növelésére. Érthető tehát, hogy szakszervezetünk elnöksége és az ÉVIM egyaránt keresi a cementipari problémák megoldásának lehetőségeit. Az ÉVM a Cement- és Mészművek váci gyárának helyzetével kapcsolatban a közelmúltban részletes vizsgálatot folytatott. A Művek cementtermelési tervének teljesítése döntően a váci gyár tevékenységétől függ:". Ezt igazolja az elmúlt három év és 1971 termelésének várható alakulása (ezer tonnában).Aténő intézkedések végrehajtását a szakszervezeti vezetőtestületek támogatják, együttműködve a gazdasági vezetőkkel. A cement termelés növelése, a Cement- és Mészművek munkaerőhelyzete és dolgozói jövedelmének várható alakulása által felvetett problémák megoldása érdekében tűzte a szakszervezet elnöksége november 1-i ülésének napirendjére a Cement- és Mészművek dolgozóinak bér- és jövede-lemalakulásáról és a vállalat nődolgozóinak helyzetéről készített jelentés megtárgyalását. A népgazdasági terv által előirányzott gyorsütemű termelésnövekedést a Cement- és Mészművek új kapacitások üzembe helyezésével, a meglévő termelőberendezések közül a váci gyár kapacitásának jobb kihasználásával, a többi gyáraknál a berendezések maximális leterhelésével tervezi elérni. A termelés tervezett dinamikus fejlődése mellett a jövedelmezőség és a hatékonyság kedvezőtlenül alakul. A tervidőszak során belépő beremendi és hejőcsabai új gyárak eredményrontó hatására a vállalati nyereség csökken. A létesülő új gyáraknál a korszerű berendezések költségcsökkentő hatása a technológiai ráfordításoknál, elsősorban a fajlagos kalóriafogyasztásnál jelentkezik. Az itt elért megtakarítás azonban nem tudja ellensúlyozni a nagy tömegű eszközérték terheit. (Amortizáció, eszközlekötési járulék, állóeszköz-fenntartási költség, kamatok.) A vállalati eredmény ilyen alakulása miatt az érvényben levő szabályozók merev alkalmazása esetén a bérszínvonal 1970-ben az 1970. évi szintet sem érheti el. Az előirányzott fejlesztések figyelembevételével a tervidőszak folyamán a meglevő termelőegységek számára elérhető az építőipar állaros ütemű jövedelemnövekedéséhez szükséges nyereségtömeg kitermelése. Ebből már következik az is, hoy a vállalat problémáit a két új nagy cementgyár belépése okozza. Szalszervezetünk elnökségének állásfoglalása szerint az egész népgazdaság szempontjából előnyös ''és gazdaságos beruházás miatt a vállalat dolgozói nem kerülhetnek a jelenleginél lényegesen hátrányosabb helyzetbe. A hejőcsabai gyár engedélyokmánya már kimondja, hogy a felfutási időszak veszteségeinek finanszírozásáról gondoskodni kell. Az új beruházások kedvezőtlen hatása azonban több oldalról jelentkezik. A vállalat a felfutási veszteség megtérítése mellett sem képes a megoldandó feladatokkal arányban álló, a nehéz fizikai munkát és a munkaerőhelyzetet figyelembe vevő személyi jövedelemalakulást biztosítani. A két új egyedi nagyberuházás belépésével az eszközbérarány jelentősen megváltozik, emiatt lényegesen kisebb „B” alap képzőedik. Ezen túl a bérfejlesztési mutató ■kedvezőtlen alakulása miatt is hátrányos helyzetbe kerül a vállalat. A vállalat problémáinak megoldását segítené — a költségek növekedését figyelembe véve — a cement árának felemelése. Ebben a kérdésben az elnökség állásfoglalása egyértelmű, mivel ez az egész építőipart érintő általános áremelkedést váltana ki — nem ez a járható út. A vállalat problémáinak megoldására több javaslat hangzott el. Ezek többsége a már most égető kérdéseket érintette, és elsősorban a váci gyár helyzetének rendezésére irányult. A javaslatokat az elnökség megtárgyalta, és állást foglalt abban: együttműködik a minisztériummal, hogy a rendkívüli bérügyi intézkedések segítségével a cementipar problémái a népgazdasági érdekeknek megfelelően megoldásra kerüljenek. Lepsényi Tamás 1968 1969 1971 191 Vác 1000 Tul 950 ‘ 85 További 6 cementgyár 1801 1801 1821 1821 Összesen: 2801 2565 2771 207 Szervezettség, hatékonyság, fegyelmezettség A jövő feladatairól tanácskoztak a Középületépítő Vállalat szocialista brigádvezetői A szocialista brigádvezetők, a szakszervezeti és a pártmunkások csakúgy, mint a gazdasági és műszaki vezetők, már hetek óta módszeresen készültek a Középületépítő Vállalatnál arra a tanácskozásra, amelyet néhány napja rendeztek meg a Metró Klubban. A vállalati közéletet alakító, legszélesebb testület ezen az október végi napon, nem kevesebbről tanácskozott, mint a vállalat jövőjéről, fejlesztéséről, s hogy kinek-kinek mit kell majd tenni, az eddiginél is nagyobb sikerek végett. A fő referátum a saját gondokat, a saját perspektívákat az egész ország gazdaságának gondjaiba és perspektíváiba ágyazva vázolta fel. A másik új elem, s úgy tűnt, az előzőnél ez sem kevésbé jelentős, hogy a szocialista brigádvezetői értekezlet lényegében határozott szankciók alkalmazását kérte számon a vezetőktől a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. S ez a fogalom, hogy fegyelmezetlenség, az értekezleten többféle megvilágítást kapott. Figyelemre méltó volt továbbá Mikolik István műszaki igazgató felszólalása, amely nagyon önkritikus, nem hárította el azt a felelősséget, amely az újabban elég gyakori balesetekből a vezetőkre hárul, de... alighanem jogosan állapította meg, hogy azok a brigádok, szocialista kollektívák sem mentesülhetnek az emberiességből fakadó felelősségvállalás alól, amelyek vezetői és tagjai, nap mint van figyelmetlenül járnak-kelnek súlyos balesetekkel fenyegető veszélyforrások mellett. Mindezek bizonyára máris érzékeltetik, milyen alapvető politikai, gazdasági, emberi problémákkal viaskodott a Középületépítő Vállalat szocialista brigád vezetőinek minapi értekezlete. Menjünk azonban talán, sorjába. Kovács József megbízott Szb-titkár bevezető szavai után Balázs György igazgató tartotta a fő referátumot. Sorra vette a kollektíva eddigi eredményeit, a vállalat társadalmi-gazdasági elismerésének különféle állomásait, amelyet a Szocialista munka vállalata cím koszorúzott az elmúlt esztendőben. — S mindezt azzal értük el —, mondotta, hogy egészen jól dolgoztunk, hogy a szocialista brigádmozgalom nálunk valóban a munkaverseny magasabb formájává vált. Olyan társadalmi mozgalommá — tette hozzá —, amelynek a zászlajára nemcsak termelési célok vannak kitűzve. Eleme a tudás, a műveltség gyarapítása, a szocialista érzület kialakításának a vágya, egy magasabb erkölcsi szint elérése. Mennyiség és minőség A brigádmozgalom kiszélesedését illusztrálva, az igazgató örömmel állapította meg, hogy 1966-hoz képest, amikor már 50 szocialista brigád működött a vállalatnál, 763 taggal, a fejlődés egyszerre indult a mennyiség és a minőség irányába. Jelenleg 108 szocialista brigádja van a vállalatnak, tagjaik száma pedig megközelíti az 1500-at. Közülük 21 kollektíva már aranyplakettel rendelkezik, s az idei eredmények alapján, remény van arra, hogy számuk növekszik. A brigádoknak a termelésben elért eredményeinek köszönhető egyebek között, hogy határidőre, sőt nem egy esetben az előtt adhattak át több jelentős objektumot. Jó néhány szocialista brigádot említett név szerint is, amelyek jószerivel a vállalat tartópilléreinek nevezhetők, s még a jók közül is kitűnnek odaadásukkal, szakértelmükkel. Megbecsülésükben sincs hiány. A társadalmi szervekkel egyetértve a bronzérmes brigádok tagjai egyenként 200, az ezüstérmeseké 300, az aranyérmes brigádok tagjai pedig 600 forint külön jutalomban részesülnek. Az anyagi megbecsülésre utal továbbá, hogy a szocialista brigádok tagjainak a keresete összesen 7,9 százalékkal múlja felül a nem szocialista brigádtag dolgozókét. Vagy: csak ebben az esztendőben 176 szocialista brigádtag és vezető kapott kiváló dolgozó elismerő kitüntetést. A szocialista brigádtagoknak azonban nem csupán erről az oldalról kell a dolgot néznie — jegyezte meg az igazgató. Természetes, hogy jobb munkájukért, több teljesítményükért több is legyen a bérük. De ezzel együtt több a felelősségükis. Vagyis a brigádmunka nem elsősorban külsőségekben, hanem tartalmában legyen szocialista szellemű. Vállaljanak felelősséget a termelés dolgain túl a politikai nevelés, a szakmai fejlődés, az emberi magatartás helyzetének még jobbra fordításáért is. Jobb kooperáció? Ebben a szellemben nyilatkozott meg az értekezleten a felszólalók többsége. Kovács István szocialista brigádvezető az újpesti rakparton lévő telepről például, igen helyesnek tartotta, hogy a lényeges kérdésekben — legutóbb a tőkésítés megvalósítását illetően — mindig kikérik, a szocialista brigádvezetők véleményét. Náluk nyolc szocialista brigád működik, s példaként a Kádas építésvezetőség munkájának körültekintő, szervezett voltát említette. Ez a munkastílus alkalmas arra, hogy magával ragadja a brigádokon még kívülállókat is. Koczka Géza főépítésvezető is az alaposabb szervezettség szükségességére mutatott rá. Ennek alapvető feltétele pedig nem más — tette hozzá —, mint a maximális fegyelmezettség a munkák előkészítésében csakúgy, mint a megvalósítás minden fázisában. Ezt a témát valamivel konkrétabban, mi több, kemé,nyebben fogalmazta meg Simon Ferenc szocialista brigádvezető. Nemegyszer azért nem képesei a brigádok teljesíteni vállalásaikat, mert van bizonyos fajta vezetői „fegyelmezetlenség” is. Ez megnyilvánul abban, hogy nem biztosítanak a kellő időben munkaterületet, anyagot, sőt egyszerkétszer még megfelelő munkaeszközt sem. A másik oka a vezetők bírálatának: a munkaerőhiánytól való félelmükben, nem torolnak meg nyilvánvalóan súlyos fegyelemsértéseket, szabadsággal tussolnak el igazolatlan mulasztásokat. Ezt megengedhetetlennek és hosszú távon nem célravezető, munkaerő-gazdálkodással összefüggő megalkuvásnak tekinti. Ezt a módszert el kell vetni — hangsúlyozta. Földesi János lakatos, szocialista brigádvezető ugyancsak az utólagos igazolások ellen szólt. Nem szabad tűrni, hogy egyesek, s legtöbbször mindig ugyanazok, hétfőnként távol maradjanak a munkahelyüktől, mondotta. A fegyelem 9.két arca ” Sokkal biztatóbb volt Hoffmann István brigádvezető mondandója. Részletesen foglalkozott azzal, hogy brigádjának munkahelyén szilárd a fegyelem, példás a rend, a munka folyamatában a vezető műszakiakkal igen jó a kapcsolat. Eredményeiknek a fentiek adnak jó alapot. Szabó Árpád, a Hámán Kató komplexbrigád vezetője, a brigádok közötti kooperáció fogyatékosságaira hívta fel a figyelmet. Vállalásaik teljesítése olykor azért hiúsul meg, mert nincs meg a kellő összhang az egyes munkafajtákat végző brigádok között. Holott együttműködéssel még a jelenleginél is jobban és többet tudnának tenni a vállalat terveinek a megvalósításáért. Kovács József megbízott szb-titkár kiegészítő referátumában a szervezettség, a jobb összhang kialakításáért szállt síkra, nemcsak a brigádok, hanem az osztályok, a főépítésvezetőségek vonatkozásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a brigádoknak fel kellene karolni a Dolgozz hibátlanul mozgalmat, amely sok siker forrásává válhatna a közösség számára. Szabó János, az szb közgazdasági felelőse a brigádmunka értékelésének fejlesztéséről, e fontos politikai munka javításának programjáról adott tájékoztatást. A felszólalóknak Balázs György igazgató adott választ. Megválasztották a küldötteket a szakmai tanácskozásra, majd kiosztották a brigádigazolványokat. A tanácskozás tanulságai majd a jövő tetteiben lesz lemérhető. Hrémegarás IS évi becsületes munkáért Az Aszfaltútépítő Vállalat Csalogány utcai székházában november 5-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplése keretében kedves megemlékezésre került sor. A vállalat gazdasági vezetői és társadalmi szerveinek tisztségviselői köszöntötték azokat a dolgozókat, akik negyedszázada hűségesen szolgálják a vállalatot. A törzsgárdaszabályzatuk előírása szerint ugyanis a 25 éves folyamatos, a vállalatnál vagy jogelődeinél eltöltött munkaviszony után a dolgozó nők aranyláncot, a férfiak aranygyűrűt kapnak a vállalattól. Az Aszfaltútépítő Vállalatnál eltöltött két és fél évtizedben végzett eredményes munka jutalmaként az ünnepségen Major Pál igazgató három nő és 22 férfi dolgozónak nyújtotta át most a vállalatnál elsőként a kitüntető aranyláncot, illetve aranygyűrűt.