Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)
1828-09-20 / 25. szám
35 ERDÉLYI HÍRADÓ Szombaton, September* 20-adikán, 1828 Peru — Columbia — Portugália — Nagybritannia — Frantziaország — Muszkaország — Erdélyország — Oláhország — Fontos Jelentés — Külömbfélék— Hirdetés Peru Limában, Peru’ fővárosában, már— tzius’ 30-adikán ’s a’ következő napokon uralkodott föld-fel fordulás , az egész tartományban pusztító nyomait hagyta, — mellyeket mind elő-beszélni, a’ históriák dolga lessz. — A’ Sechuai kietlenségeken, a’ hol soha egy tsepp esső nem vólt, az első oltván vad-patakot támasztott, hogy az Utazók ezen a’ homokpusztán, mellyet a’ vízözön tsudállatosan elformátlanított, egy hétig kéntelenít lettek vesztegelni. Ugyan—ezen veszedelem érte a’ Piurát is, és a’ mezei emberek, dűlőfélben álló házaikat kénteleníttettek elhagyni; a’ hegyekről sok kődarabok leszakadván, az utakat járhatatlanokká tették. Surrasban, Limához 15, San-Mateotól 6 mérföldnyire, egyszerre ollyan vízözön bugyogott fel a’ földből, mint valami Vulkán’ kitörése, mely az utakban nagy kárt tett. Columbia Carthagena, jún. 29.— A’Journal du Commerce-ben egy carthagenai kereskedőlevél ezt mondja: “Tudósítást adhatunk már egyszer a’ Columbiában egynéhány eszetendeig függőben volt politikai krisis’ kimeneteléről. Bolivárt kihirdették Köztársaság’ Fejének. Ez a’ nevezetes eset így kezdődött: “A’ nemzeti nagy Gyűlés összegyűlt Ocamában, Bolivár Bacaramangában vólt,Occaniához 2 napi járó távolságra, hogy a’ Gyűlést szemmel tartsa. A’ többség Bolivár ellen volt, és a Santander’ szándéka szerént dolgozott. Egynéhány szélveszes ülés után, a’ kevesebbség, számszerént 21-en, kik Bolivár mellett fogtak (56-an voltak mindössze) ára határozta magát, hogy a’ Gyűlést oda hagygyák , és a’ néphez egy írást botsátanakki, melyben kinyilatkoztattják, hogy ők semmi ollyan végzést, mely a’ Köztársaság’hasznának ellene van, jelenlétekkel nem erőssíthetnek meg. Minthogy pedig a’ többi Tag’ száma, kik a’ magok’ helylyeken maradtak , nem volt már elegendő; tehát az egész Gyűlés felbomlott. Mihelyt ezt Bogotában, a’ hol Bolivárt különösen szeretik, megtudták, egybe gyűltek a’ Felsőségek és a’ nép, ’s kinevezték ötét a’ Köztársaság’ Fejének. A’ megyék fő városaiban, hirtelen követték a’ Felsőségek ezen példát, és mindenütt ellentállás nélkül győzedelmeskedett Bolivár. Carthagena jún. 25-ödikén írta-meg helybehagyó eredeti írását. Santander, ki minden reménységének hátat fordított és semmi belső háborút nem kívánt indítani, menedéklevelet kért , hogy a Köztársaságból kimenjen , de Bolivar megmondotta neki, hogy addig nem szabad neki elmenni, míg Vice-Elölülői, hivatalát rendes módon le nem teszi és kormányozásáról számot nem ad. Számot tathatunk rá, hogy a’Bolivár’ magaviseletét,Európában különböző