Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)
1828-09-20 / 25. szám
1958, és más Tisztek voltak rajta, sok fegyver és hadi motyó, a’ szigetiek’ szükségére. Maholnap el fog szakadni , kié lessz az Acore sziget — tsoport , melynek a’ fekvése az Atlantik-tenger’ minden szomszédjaira nézve — Európa, Afrika, Északamerika — igen fontos. A Hampshire Telegraph (Híradó) azt mondja: minden költségen kisit van , hogy a’ muszka adiu.hajó Gibraltárba ment. Ha porondra ült volna; lsak, vetődött volna ki valami része, vagy hordó a’partokhoz. Mikor a’ kalauz-kormányosok azt oda hagyták, ( botsen, napszámosok ) eléggé megtanították azt a Scirly-szigetek’ fekvésére, hogy azokat elkerülhesse; valamint azt is tudta, hogy nyugotfelé ne igen nagyon tartson, nehogy Izland’ délnyugoti oldalához közelíttsen. És így, idejében vigyázott ere, Ouessant szigete—felé , által-tartott. Audiatur et altera pars. — Azányl. Courier ezt beszéli: “A ’ párisi journalisták’ beszéde a’ mi’ országunk’ politikájáról s az ország’ állapotjáról, megírni látják , hogy ők eggyik tárgyról se tudnak,semmit. Hazug feltételeken kezdik? hazug következéseket húznak azokból ki. Csak egy kívánsággok van nekik, ’s ezt a’ kívánságot tett dologgá változtattják , úgy írják le a’ mi’ hazánkat, mint lebukására hajlandót. Ha bizonyságot kívánunk , találgatásokkal állanak elő , tanúk helyett temérdek vélekedéseket vetnek élőnkbe. Sok okoskodás illene ide, de, nem akarunk a’ frantzia tournalistákkal vetekedni.— Egy országnak aljasodásra hajlása , nem tsupa gyanakodásnak a’ tárgya , láthatónak és ké/./.el foghatónak kell annak lenni; az ország’ köz-intezetein , nemzeti hajladóságán , tengeri ereje’ és talentoina’ kissebbedésén, katonaihíre’ gyengülése nemzeti hitele’ tsillivedésén , azon nehezet igen, ha illendő eszközeit minden szükséges’ kielégítésére , fel nem találja, könnyű azt megesmérni; meg kell azt az tsüggedést, kereskedő-hatalma’ fogydogúlásával, a’ manufacturákbeli ügyessége hátra-lépéseivel bizonyítani. Hol keressük mi ezen hanyatlás’ bizonyságát, ebben az országban ? Ha köz-tőke-kintsünkre (fond) tekintünk, magassabb palutzon találjuk ezt, mint akármelyik más ország’ tökekintsét. Vegyük fel, példáid ezen Frantziaországnak, magának a’fomlját(státus papirosok’ betsit ),melynek Híradói ollyan bolondul büszkélkednek a’ mi’ hatalmunk’ lebukásán. Mikor az 53 pentossa 12 ’s jelen áll, a’ mi’ ollyan kamatú stock-unk 87 ’s fél század részen kél. A’ mi’ tőkepénzünk oly’ nagy, hogy alig találni annak illendő haszonra fordítását, ha az országrószék azon esetre szorulna, hogy 50 millió font sterlinget kénteleníttetne felvenni ezt, nagyobb könynyűséggel és rövidebb idő alatt lehet megejteni, mintsem más országban 5 milliót kölcsön felhajtani. Nincsenek-e más nemzetek, kik kéntelen illetnek a’ mi’ eszközlésünk által pénzt felkeresni ? Látható-e a’ mi’ tengeri erőnk’ zsüggedésének megbizonyítása ? Ne resteljék megtekinteni a’ mi’ hajó-listánkat (Navy- List, mely sohase volt nagyobb számmal, jobb állapotban és alkalomatosabb ára, hogy hirtelenebben tétettessen munkásságba. Hogy az hasonló hirtelenséggel felkészíttethetne Tisztekkel és tálentomokkal, kiket semmi más nem múlna talán könnyen felül, kitetszik a’ most említett lajstromból, melyben 189 Aim. 850 Kapitány, 808 Commandeur, OTIO Hadnagy és 513 Master van. Tsak, mutassák az országnak, hogy ipirkodni és dolgozni kell; nem kételkedünk,hama’ ditső tettek a’Niluson és Tritalgárnál(mindenütt Nelson) vissza fognak forlúba. Kikortsosodtunk rólun-é m,kit'v(ű hí