Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)
1828-09-27 / 27. szám
^ 210 noha, ki magát Konszápolyban annyira kimutatta (mikor ott követ volt), Riója ne irolta meg jen (már , elment), hogy az angl. nemzet’ betsűletét és hasznát — — — —, — —— az új világban védelmezze, minthogy az országiószéknek lehetetlen valami módot találni, mely által a’ baráttsági szerkezeteket Anglia és Portugala között, erőszakos rendszabások nélkül újjra fel lehessen állítani. Strangford Lord Rióban fogja Gordon Urat, ezt a’ derék Diplomatikust találni, ki neki nagy segedelmére fog lenni, hogy azt a’ legfelső fogon tsiklandós kűldettetését , mely semmivel sem nagyobb vagy kissebb annál, hogy D. Pedro Tsászárt saját hajlandósága’ megváltoztatására bírja, szerentsésen hajthassa végre. A’ ki a’ brasiliai Fejedelem’ characterét és hajlandóságát esmeri, és magaviseletét a’ buenos-ayresi visszálkodásokban szemmel irtotta ; annak, meg kell vallania,hogy korántsem kis feltétel, élet meggyőzni aról, hogy a’ portugálus nemzet’ szerentséje a’ portugall Charta'viszszavételétől függene, és hogy a’ Maria da Gloria Infantissa’ jussa a’ portugalli fejedelmiszékhez, a’ D. Miguel’ megesmértetése által az ö’—•—állásában, tétetne bátorságba. Egy illyen foglalatosság lett Strangford Lordnak a’ része, a’ ki a’ portu gallus konstitútziósok’ siránkozásaitól kísértetve, a’ D. Pedro Tsászár’ Meghatalmasítottainak járo testállóiról tudósíttatva indúlt útnak Rióba , a’ legszebb reménységek mellett, s nem kételkedik, hogy Európába a’portugalli Charta’viszsza-verése’ Végzésével, a’ D Miguel’ megerőssítésével az ő’ királyi méltóságában, és a’ neki ígért menyasszonnyal fordul vissza. Ez a’ keresett szereptse, ha azt a’ portugállas nemzet megnyerhetné, és az angl. Biztos azon tudósítással menne Lissabonba, hogy D. Pedro Tsászár rávette magát a’ Charta’ vissza vételére, mint egyszer Stuart Lord Lissabonba azon tudósítással ment , hogy D. Pedro Tsászárnak tetszett a’ Chartat adni, a kalonasint kedves lehet D. Miguelnek ’s pártosainak; de, soha se, vagy nehezen gyógyíthatja meg a’sebeket , mellyek a’ portugallus nemzeten a’ D. Miguel erőszakoskodása által estek ,még kevésbé felelmeg Anglia’ hasznának, valamint Maria da Gloria Printzasszony’ jussait sem helyheztetheti bizodalmas bátorságba. A’ kereskedés, mely Portugallban egyedül tsak az angl. szorgalomnál fogva virágzott, tökélletesen elpusztult. Az okosság, melynek azt kellett volna kiáltania , D. Miguelnek és tanátsadóinak: “Semmit se tégy’ a’ mi Angliának nem kedves, hogy boldog állapotunkat kézen fogva tarthassuk , nem tartották jónak a’ miguelisták’ Tanácsában, és szánt szándékkal kereste össze mindent, valami tsak az angl. nemzetnek kárára és bosszújára szolgálhatott. Rosszul kell annak a’ kereskedési járáskelés’ lelkét és menetelét érteni, a’ ki azt hiszi, hogy az egybe-köttetéseket, ma, el lehetne szaggatni ’s holnap ismét öszsze kötni; rosszul ítél az, a’ déli igen ingerlődhető nemzetekről, sebess és a’ hajlandóságnak szerentsés változását teszi előre fel a’ mostani hatalom-bitangolókban, a’ kirúllok feltenné, hogy ők jóakarattal fogják viselni magokat azon gondolat által, az angl. nemzethez, hogy ezeknek a’ Ministeriumának köszönhetik igasságtalanúl nyert jószágjokat. Örökre megmarad az a’ gyűlőlség, mellyet Portugalában minden Anglus ellen az últza* közepén prédikáljanak ; soha , igaz baráttság és tisztelet, nem fog fenn állani , mely nélkül pedig nints kötés állandó , D. Mig. és pártosai között egy részről, és az angl. nemzet között más részről, ’s osztán, hol van az az Anglus.