Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)

1828-11-08 / 39. szám

566 . “Tudom, Hzg. Uram, hogy Hzgsé­­gem­ n már egyszer, az én n­agyatyám­­nak kiszabadította a’ portugalli Ko­ronát, és reményiem, az , másodszor is általa fog kiszabadíttatni. — O­ portói levelek szerént, elfogatták ott a* brasiliai Konzult, de az okát sen­­ki­ se tudja. London, oct. 15. — A' Mor­­ning-Herald vízibetegségben mond­ja lenni a’ Királyt, mely mellett víz­­harag’ tüzesedése is volna. —A' Mor­ning - Journal is a’ mellett marad , hogy a' Király’ betegsége tűnődést szerezhet. — A’ Courier pedig azt ál­­lítá, hogy a' Király már kimehet ko­­csizni , de másnap­ azt állította, hogy rosszabbul volna , mint ekkorig volt. A’ Courier így beszélget : “A’ kereskedés - Minister is bejelentette jó 11 már , hogy Miklós Tsászár be akarja keríteni a’ Dardanelles A’ frantzia Minister is úgy bánt ezen dologgal, mint a' mi’ külső Ministe­­rünk , tsak a' bezáró akaratról szól­­lott, mivel­ még akkor ő­ se tudta, hogy már meg is esett. A’ franczia M­inister’ kerülő levele, ismét ítélet alá veti ezt a’ dolgot, így okoskod­ván: ““A' bezárás’ jussa ollyan jus , mely ellen, egy hadakozó Hatalom­mal nem lehet versengeni ; ollyan jus, mellyet mi különösen és in­kább mint más nemzetek tartozunk meg­­esmérni, mivel’ mi, másokhoz szab­va , 20-szor követtü­k­ el egyhellyett. A' kikötő (vár vagy akarmi )­ bezá­rás, lett dolog' tárgya, nem pedig magyarázaté, és, nem oktalanabb, bezárás’ megesméréséről beszéltem­ , mint akarmi más lett dologról. A' bezárás’ gyökérértelme, ez: ’’Min­den Hatalomnak, melynek jussa van hadakozni , van jussa, saját ellensé­gének, minden lehettséges eszközök által ártani , mellyek közzűl a’ be­zárás, egy. Egy, részre­ nem hajló Ha­talomnak sem lehet megengedni , bezárt kikötőbe berontani, s ostrom­lott Helységbe élelmet, hadi­ szüksé­geseket és hivatali írásokat bevinni. Ha a’ részre­ nem hajló a’ kikötő e­­lőtt megjelen , tudósíttják őtet a’ dologról. Ha meg is próbálna be­rontani , már akkor ellenség , ’s a’ szerént lehet vele bánni. Ugyanaz a’ Hatalom , nem lehet egyszersmind részre-nemhajló és hadakozó is. Musz­kaország, hadakozhatik ugyan, Bul­gáriában , ’s a' közép-tengeren rész­re-nemhajló maradhat , de ha hada­­kozói jussával akar itt is élni , már akkor ipso facto vége­ szakad részre­­nemhajlásának és közbenjáróságának. A' londoni Jegújjabb Híradó le­velek, oct. 14-edikéről , örvendetes hírt hoznak a' Király’ egésségéről , azelőttvaló nap kotsizott Oége leg­­elősször e' mostani betegeskedése után a’ windsori kastély’ tájékán. A Codrington Admirált nem igen ki­­tettzőleg fogadták Angliába vissza­mentekor. — A' portugalli ifjú Ki­rályné meghűléstől, rosszul lett , de oct. 15-adikán már meggyógyult , annyira , hogy a' látogatásokat elfo­gadhatta. A’ tsendesebb ítélet-tételű Án­­glusok azt hiszik , hogy a’ Ministe­reket még mind-tsak lehet megiga­­zolni, ha a’ békességet fenn­tartják , ’s a’ hazát egy háború’ el múl­hatat­lan veszedelmétől megkíméllik. A’ Muszka’ egész tengeri ereje­ eltörlé­se könnyű mesterség volna Angliá­nak , ha tsakugyan k­énteleníttetne háborúhoz folamodni; hanem, a’ szer­kezetek , mellyeket semmi emberi

Next