Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)

1828-09-16 / 24. szám

2* 191 40 lázza­dhatna a’ főváros. Ha’hál Sumla fe­­jet­ hajtana, Konst­polynál kezdődne az igazi háború, mely az itt elő­fordúlt 3- h­eti körny­ezetek szerén­t, ijjesztő módon szakasztaná­ el a’ keresztények’ sorsát. Minden ember szív-szorongattatás között tekint a beállott köktség’ utóbbi kibontako­zásába. Setutini magánosok’ levele szer’ént­ aug. 14-edikéig terjednek a’ Konsz.polyból jött tudósítások, mellyek azt állí­tják, hogy ott, minden ember fegyvert fogott. A kereskedő boltok nagyobb része be­tó­t zárva, minden kereskedés vesz lé­cét. — Ismét az a’ hír fută modult aim. ■­­ / O 17-ediken Moldovában, hogy V­árna meg­adta volna magát. Aug. első felén, öt­­ezer ■muszka-segedelem ment álu­d Moldován. Langeron Gróf Gen. vezérli a’ Gárda-se­reget . Er­d­é Iy ország Elébbi hírek szerént, még júl. hó­napban, a muszka had sereg , a’rettentő l’orrúság miatt, itató­ víz nem lévén­, ször­ny­ü­s.­k ökröt vesztek­­ el, mellyek szomjant estek­ el ; e’ mellett meg, egynehán­y ezer le­ut. Jidktsil és Basantsik között, mar­ha-döggel volt terítve a’ mező. Ezt, ezelőtt 100 esztendővel is kellett volna tudnia a Muszkának. Az Oláhországi határszélről azt ír­ják, hogy már most 50 nap v­ólna a’ kon­­sumált, de más oka lehet, mint­sem a’ pestis. A­ slartzmezőröl keveset hallani, de úgy látszik, nem sokára nagy dolgokat hallunk. Itt, majd minden második nap megyen által Kurír Magyarszág­ felé , sept. 10-edikén­, egyszerre kettő ment. Az egy­­gyik azt monda, hogy Sumla, tartotta még magát aug. 29-edikén. Aug. 27-edi­­kén , újjra körűl­ vették volt azt a’ Musz­kák ’s rárohanással akarták megvenni; de, kéttszer verték őket vissza a’ Törö­kök, ’s nagy veszteséggel húzták amazok magokat vissza. De, ismét jobban gyűl­nek a’Muszkák. Aug. 21-edikén, 12 ezer ment Bukaresten keresztül, Sumla­ felé. Miklós Tsászárt is rövid időn várják Odes­­sából, valami 20 ezer emberrel. — A’ Törökök legkissebbet­ se félnek ; készebbek «ggy^SSjiS­t. Sumlával eggyütt, mago­kat felvettetni, ha ára kerül a’ dolog, mint­sem megadni. (Hova kell ennél ből­­tsebb gondolat a’ Muszkákra­ nézve). Hogy Krajovát felégették volna, nem­ lett igaz. Most, bizonyos kútfőből írom­, hogy tsak valami 15 ezer Török ütött volt akkor által Widdinnél, ’s Krajova­­f­elé tartván, útijában sok hellyen ége­tett és pusztított, minden marhát elhaj­tott, és Krajovához is közel, egy fabri­kát felégetett­, mintegy ezer mása gyap­júval egyyitt. Hihető, hogy ez az utol­só sors Papp Konstantin Urnak is szól­t, Szebenben. — Node, tsak nints­ oda a’ 10 ezer Muszka, ’s hihető — egy híjjá slots. De, hogy is lehetne 6 ezerből 10 ezeret megölni, 6000 — 10000­ — 4000. Botsá­­t­juk már apránként Erdély­ felé az oláhországi szarvasmarhákat, és hihető, hogy­ a' Szebeniek nem panaszosodnak már az 5 kros húsra. Még is tsak meg­nyerték a’ szebeni fiúsárosok marhájok’ haza-hajtását Oláhországból­ ki is haj­tottak már 200 darabot. Szeben, sept. 15. — Nem tsak a’ Sáskák’tábora háborgatja szegény hazán­kat, hanem , a’ vérszopó állatok is tsor­­dánként jönnek által Csikba (azaz, Csik­­székben), majd minden éjjel pusztítanak a’ medvék , és , szemlátomást szaporod­nak. Ezt is a’háború népesítette így meg. — Ehhez mi külömben nem szóllhatunk hanem tsak azt kérdjük: Ubi nóta per, nicitas ? — jó volna a’ medvebőrt — most sönn az ideje — m­ególtsítani. Szebenbe is megérkeztek a’sáskák, rettentő szám­mal. Tized-napja már hogy'itt rostokol­­nak. Két nap’ kihajtották a’ népet, 500

Next