Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)

1828-09-27 / 27. szám

27 ERDÉLYI HÍRADÓ Szombaton, September’ 27-edikén, 13­2­8 ---------------------------------------------------------------------—--­ Columbia — Portugália — Nagybritannia — Frantziaország — Muszkaország A’Hartzme­zbrbl — Erdél­­ország — Hirdetés (a’ Dévai Uradalom’ kiárendálása ) C­o­l­u­m­b­i­a A’ londoni Courier , jelenti: “Car­­thagenai levelek, jún. 2­0-adikáról, alig említenek Valamit azonkívül, hogy a’ tör­ténetekről , m­ellyek az ocam­ai­­gyűlést felbontották, ’s Bolivárnak a legfelső ha­­talmat által­ adták , hivatali tudósítást tesz­nek. Ugy­ látszik , hogy az liberális párt, nem csak a’ Bolivár’ barátijai’ piáimmák­nak szegezték magukat ellene, hanem egy konstituc­iót is javallottak, melynek fő­­végtárgy­a oda megyen­ ki, hogy élet min­den status-hatalomtól ki­rekessze. Azon­nal dolgozott­ ki Bolivárnak egy követő­je, Senior Castillo, egy Eilen-konstitu­­tziót, mellyet a’ Híradóban, mint Colum­biának alkalmazott, úgy bélyegeztek­ meg; a’ mellett, mint ő mondotta, remény­­telte,” hogy a’ hazaszeretet és okosság diadalmaskodni fognak holmi magános indúlatosságokon.” De , megtsalta magát, és a’ dolog, a’ mint látszik, egésszen más­képp’ esett­ ki, nem volt ’hát a’ más­képp’ gondolkozóknak egyéb hátra, mint az, hogy magokat húzzák vissza, a’ mit 18 vagy 20-an el is követtek. Ymely ál­tal a’ Gyűlés értekezései semmivé lettek, minthogy a’ Végzések’ törvén­nyé—téte­­lekhez 55 Tag kívántatik. — Ollyan kéts­­iségbe-ejtő környületek között, úgymond a carthagenai s híradó, tsak­ egyedül az az ember védelmezhet minket a’ fenye­gető zivatartól, a’ ki Columbát, Perut és Bolíviát a’ tirannusság’ körmei közzűl ki Csikarta. Bolivár, a legfelső státus-ha­­■ falammal feleredezve, ’s azon erővel, mellyel ollyan esetekben a’ konstitutzió szokott adni, egyedűlvaló személy, a’ ki nállunk a’ sz ékességet fenn­tarthattja. Bár sok esztendőkig űlhetne­ az elölülői szék­ben, mellyet ő most, 3 millió lakos’ meg­elégedéseim foglal­ el; és , vajha gy­áva el­lenségeinek ellenére, ujj bizonyságait mu­tatna buzgóságának ’s nagy­­ lelk­űségé­nek. Szüksége van a’ hazának ő­ reá, és minthogy Bolivár, Szabaditója, altya és össra, felem­elő­je annak, nem is tagad­hatja ez­t meg tőle, ugyanezen véleke­désekkel lévén, nem is tagadta-m­eg szol­gálatiját. M­em messze tartózkodván Bo­gotához, és hihető, a’ neki kedvező rend­szabások’ foglalatoskodását hallván , be­mente a’ fő­­ városba , és ollyan rendki­­vűlvaló buzgósággal fogadtatott, mely­nek a legnagyobb betsújet - óhajtást is ki kellett elégíteni. A’nagy piatzon, fel­állítottak azon napra egy fejedelmi széket, melyhez ötét diadalmi ssompával vezet­ték. Midőn abba belé ült, elfogadta a’ köz­tisztviselők’ és előkelő lakosok’ sze­­rentse-kívánássokat. Az ő’ felelettjében, meghatározott bíztatás tündöklőit, hogy ő a’ hazában marad, ’s maga’ meghatá­rozásának , hogy t. i. a’ rá­ bízott hata­lomnak, hogy azt (a’ hazat) megmen­tse ’s a’ lázzadást és sokfejüséget elfoj­tsa, hasznát akarja venni. De­­­zonban, az is szintúgy általjában bizontalan, meg

Next