Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)
1828-09-27 / 27. szám
27 ERDÉLYI HÍRADÓ Szombaton, September’ 27-edikén, 1328 ---------------------------------------------------------------------—-- Columbia — Portugália — Nagybritannia — Frantziaország — Muszkaország A’Hartzmezbrbl — Erdélország — Hirdetés (a’ Dévai Uradalom’ kiárendálása ) Columbia A’ londoni Courier , jelenti: “Carthagenai levelek, jún. 20-adikáról, alig említenek Valamit azonkívül, hogy a’ történetekről , mellyek az ocamaigyűlést felbontották, ’s Bolivárnak a legfelső hatalmat által adták , hivatali tudósítást tesznek. Ugy látszik , hogy az liberális párt, nem csak a’ Bolivár’ barátijai’ piáimmáknak szegezték magukat ellene, hanem egy konstituciót is javallottak, melynek fővégtárgya oda megyen ki, hogy élet minden status-hatalomtól kirekessze. Azonnal dolgozott ki Bolivárnak egy követője, Senior Castillo, egy Eilen-konstitutziót, mellyet a’ Híradóban, mint Columbiának alkalmazott, úgy bélyegeztek meg; a’ mellett, mint ő mondotta, reménytelte,” hogy a’ hazaszeretet és okosság diadalmaskodni fognak holmi magános indúlatosságokon.” De , megtsalta magát, és a’ dolog, a’ mint látszik, egésszen másképp’ esett ki, nem volt ’hát a’ másképp’ gondolkozóknak egyéb hátra, mint az, hogy magokat húzzák vissza, a’ mit 18 vagy 20-an el is követtek. Ymely által a’ Gyűlés értekezései semmivé lettek, minthogy a’ Végzések’ törvénnyé—tételekhez 55 Tag kívántatik. — Ollyan kétsiségbe-ejtő környületek között, úgymond a carthagenai s híradó, tsak egyedül az az ember védelmezhet minket a’ fenyegető zivatartól, a’ ki Columbát, Perut és Bolíviát a’ tirannusság’ körmei közzűl ki Csikarta. Bolivár, a legfelső státus-ha■ falammal feleredezve, ’s azon erővel, mellyel ollyan esetekben a’ konstitutzió szokott adni, egyedűlvaló személy, a’ ki nállunk a’ sz ékességet fenntarthattja. Bár sok esztendőkig űlhetne az elölülői székben, mellyet ő most, 3 millió lakos’ megelégedéseim foglal el; és , vajha gyáva ellenségeinek ellenére, ujj bizonyságait mutatna buzgóságának ’s nagy lelkűségének. Szüksége van a’ hazának ő reá, és minthogy Bolivár, Szabaditója, altya és össra, felemelője annak, nem is tagadhatja ezt meg tőle, ugyanezen vélekedésekkel lévén, nem is tagadta-meg szolgálatiját. Mem messze tartózkodván Bogotához, és hihető, a’ neki kedvező rendszabások’ foglalatoskodását hallván , bemente a’ fő városba , és ollyan rendkivűlvaló buzgósággal fogadtatott, melynek a legnagyobb betsújet - óhajtást is ki kellett elégíteni. A’nagy piatzon, felállítottak azon napra egy fejedelmi széket, melyhez ötét diadalmi ssompával vezették. Midőn abba belé ült, elfogadta a’ köztisztviselők’ és előkelő lakosok’ szerentse-kívánássokat. Az ő’ felelettjében, meghatározott bíztatás tündöklőit, hogy ő a’ hazában marad, ’s maga’ meghatározásának , hogy t. i. a’ rá bízott hatalomnak, hogy azt (a’ hazat) megmentse ’s a’ lázzadást és sokfejüséget elfojtsa, hasznát akarja venni. Dezonban, az is szintúgy általjában bizontalan, meg