Erdélyi Híradó, 1828. december - 1829. június (1-52. szám)

1829-05-30 / 44. szám

— 370 Minden országban, Muszka és Törökor­szágot kivévén, kik­ egymás ellen irtóz­­tató háborút készítenek, soha oly’ ke­vés buzgóságot, munkásságot és erőha­talmat nem lehetett látni. — Frantzia­­országban két igen fontos törvény’ vissza­vételét hideg vérrel vették. — Belgaor­szágban, a’ sajtó­szabadtságot­ illető tör­vény , tsekély felindulást okozott. — Spanyolország , úgy látszik , a’köpönye­gébe húzta magát, hogy a’ többi nem­zet’ kereskedését ne lássa; belső ügye­­baja, ad neki dolgot, untig, és a’ leg­felső boldogságban élhetne, tsak enged­­né­ meg derék birtokaiban , a’ segéd - források’ szabad felemelkedését. Egy sza­bad kikötő’ felállítása Cadizban, bölts rendszabás , hanem , a’ legsürgetősebb kí­vánatossága politikájának, a’délamerikai telepjei’ függetlenségének megesmérése. Ő azt, meg nem hódoltathattja többé, de, nem is volna szabad többé még­ tsak kívánni is, mert nem volna egyéb te­hernél. Úgy kell neki itt tennie, mond a’ Courier, mint mi elébb az amerikai telepeinkéi lselekedtü­nk , és kereskedése’ elterjesztésében kárpótlást szerezni meg­sértett büszkeségének, ’s megjutalmazta­­tást keresni megkeskenyített birtokaiért. Saját tehettségére intézvén figyelmét, egy­­gyetlenegy országának minden valóságos segédforrásaiban gazdagabb lessz az, mint egész telepi birtoka leírásával lehetne. — Portugálba egy kis folt az európai Char­tán. — Más nemzetek is szintúgy vesz­tettek az ő’ erejükből és munkásságok­ból. Ez a’ mindennel­ köz­el lankadás és ’sibbadás, szíves nyomozódás’ tárgyai a’ törvényszerző és moralista előtt. Egyéb­­eránt, azt hisszük, hogy ez az állapot a’ nemzetek’ Históriájában, példátlan, ám­­bár efféle apáthiát gyakorta nézték úgy, mint zivatar’ és nehéz­ idő’elő - postáit; mindazáltal, bízunk és reményijük, hogy az nem lessz symptomaja hasonló rán­gatód­zások­nak, az erköltsi világban. Máj. 2-odikán ment­ el a’ 46 ágyús Undaunted Plymouthból nyúgotra, hogy, a’ mint mondták, a’ britannus vagyont védelmezze, ha talán a’ D. Mig. hajó­­osztálya Terceiránál megjelenne. Az Udvari Circular (Híradó) szerént, Cumberland Hertzegnét és György Prin­­tzet, várják Angliába, mihelyt az ő’szá­mokra rendelt szobák a’ St. James-pa­­lotában rendbe fogtak szedetni. Mind-a­­kettőnek az a’ szándéka, hogy Angliá­ban maradandóul fognak lakni. Cambrid­ge Hget is várták, feleségével és gyer­mekeivel eggyü­tt. Máj. G­odikán tartottak köz­gyűlést a’ London-Taverne-ben , azok az Urak, a’ kik Wellington Hynek , érdemei’meg­­esmerésére emléket akarnak emelni, Dub­lin mellett. Az Eggyesűlet Előkelői, kik ahhoz készültek, Norfolk, Devonshire és Leinster Hertzegek, az utolsó az Elöl­ülő. Az Eggyesűlet által kibolsátolt Vég­zésben , a’ többek közt e’van. Ezen em­lékoszlop által, a’ legutóbbi nemzetisé­geknek is jusson méltó esméretekbe a’ mi’ érzésünk, ’s emlékeztessen az­­ra, hogy vallási szabadtságot, az a’ nagy had­vezér nyert, a’ki Európát kiszabadítot­ta , és bátorságot adott ennek az országnak. London, máj. 4. — A’ Standard azt állíttja , hogy az országjószék, nem a’ jövedelem-taxát, hanem, a’ birtok­­taxát akarja vissza állítani. Ezt a’ bír­­­tok­taxát minden földbirtoktól, házak­tól a’ bankosoknak, jót—álló — és tsatorna­­kompánnak’ minden tőkepénzeitől ’sat., valamint a’ köz­kintstárban álló minden tulajdontól megveszik. Továbbá, a’most folyamatban lévő 3 millió kincstár-c­é­­dulákat, 4 p­enty státus­ papirosra akar­nak változtatni. A­ Sunday­ Times (Híradó) ellene

Next