Erdélyi Híradó, 1828. december - 1829. június (1-52. szám)

1829-01-13 / 5. szám

ERD Portugallia ELY/ N­ 1 R­A­DO Kedden, Januarius’ 13-adikán, 13 2 9 Mexikói Eggyesült Státusok — Portugália— Nagybritannia— Frantziaország— Bu­rkusország — Lengyelország — Muszkaország — Jóniai Szigetek Törökország — Ezek Írország — Külömbfélék Me­x­­i­c­ó­i Eggyesült Státusok Mexico, sept. 27. — Rosains Gén. egy a’ legfontosabb szemekl­ye­, koszul, kik a’ Santa Anna’ pari ülésé­be belé bo­nyolódtak, egyenesen azt vallotta, hogy Santa Anna a’ Hirdetményben , maj­molta az ő’ alá­ írását, neki ( Rosains­­nek ) semmi köz­e Santa Annával. Go­mez Óbester pedig ’s az övéi, ismét vissza tértek az országrószék’ hív kato­naságaihoz, ’s azt hoztak­ fel magok men­tségéül, hogy ők egy erőssebb hatalom által kénszeríttettek a’ pártülökhöz ál­­lani. Azt beszéllik, hogy Santa Anna, Poente-M­ad­onalba vette­ s ott akarja védelmezni magát. A’ Törvényszerző Gyűlésben oly’kevéssé tűnődnek a’ San­ta Anna’ pártütésén , hogy sept. 23-a­­dikától, 27-edikéig, még­ tsak szóse vólt Santa Annáról, úgy­ hogy , minden oda mutat, ennek a’ pártütésnek minden ó­­láti nyaka­ szakad, ’s a’ pártütők elfog­ják kapni az őket illető jutalmat, és a belső háborúnak , még, nyoma se fog maradni. L­i­s­s­a­bon, déc. 3. — Szerentsére, a’ D. Mig. töredelm­ei beforradnak , ki­szakadni a’ nagy kéltségből, mel­y­ben e­­leinte fetrengett. — Blam­het Ur, a’ fran­­tzia Vice-Gen.-Konzul Lissabonban, egy igen beható jegyzést adott által a’ kül­ső Minister Santarem Vicointe-nek, mely­ben azt kérdi: váljon ő és Oégének a’ frantzia Királynak az alattvalói, remény i­­hetik—e bátorságban­­ létleket Lissabon­­ban? Ez a’ Jegyzés valami más kemény jegyzésekkel járt eggyütt, mivel’azt ál­­líttják, hogy D. Miguel és az ő’ Feleke­­zetei, nagyon megsértetetteknek találták magokat. Azt mondják, hogy Blanchet Urat nagyon fenyegették, de ő azon nem­­roit­ sem ijjedt­ meg, mivel’ a’ Miguelis­­ták, a’ nélkül is sokat vesztettek erkől­­tsi erejekben. A’ Bélem lakosai, kik kü­­löm­ben D. Miguelhez nagyon szítottak, már most panasszal vannak tele. T­u­­dálatos hírek uralkodnak itt, hogy mint­ha a’ brasiliai hajó-osztály minden pil­­lantatban megjelenne, — hogy a’ por­­tugalli kivándorlónak kiszállanának, hogy a’ nép felállana ’sat. Minden elinduló Pa­kerboot, folyvást viszi a’ Tiszteket és közembereket magával, kik a’ frantzia fregatte’ eszközlése által hajóra szállanak. Tegnap előtt ment egy szolgálatbeli Cbes­ter, uniformisban, azon szín alatt,mint­ha szolgálatbeli dolga után járna a fran­tzia fregatte-re. Oda érkezvén visszakül­­dette kísérő katonáit egy levéllel, azt a’ hadi Ministerhez, Rio­ Pardo Grófhoz, hogy ő h­­elly­ette mást tehetnek, mint­hogy ő’ tovább nem viselheti azon szé­gyent, hogy Tyrannusnak szolgáljon. — Az egész Lissabon egy nyomorúság; a’ temérdek szállás üressen áll,— ez a’ ház kiadó, többön van fel­ írva, mint nincs. Az Algái Fiából ide jött fogjok, kettese-

Next