Erdélyi Híradó, 1829. július - december (1-52. szám)
1829-07-01 / 1. szám
Nagybritannia A’ jún. 2-odikai Tiraesben e’ van: “Sir Pulleney Malcolm, az utolsó tudósítások szerént, Syrakusásnál vall, hogy ott készületeket tegyen a’ britannus haszon’ és belsűlet’ védelmére. Hogy egygyezhet ez meg a’ plymouthi vendégi apathiával? Azt mondják, hogy Sir Pulteney tsak 6 linia hajót ’s egynéhány fregattot szedhet össze a’ közép-tengeren , és hogy a’ muszka hajósereg 8 vagy 9 linia hajóból áll a’ fregatteken kívül. Ha a’ frantzia Admirálnak telyes hatalma van, hogy az anglussal eggyütt fogja a’ dolgot (és alig hisszük hogy a’ frantzia politika éppen úgy nem akarná mint mi), úgy készen van a’ nagyobb erő a’ Muszkák ellen, de ha nem eggyesülnek is a’ frantzia hajók a’ miéinkel, mégsem fog Malcolm Or sokat gondolkozni kissbb erővel is megtámadni a’ Muszkákat. Azon homárban, melyben az ország oly' hosszas ideig hagyatott volt minden tárgyakra nézve, nehéznek kell lenni az okokat szorossan elő-adni, mellyek munkás behatás’ meghatározását szerzették, mellyet, mint hellyes okunk van a’gyanakodásra, a’ mi’ országlószékünk végre akar hajtani.“ A’ Times annyira megyen, hogy a’ hadszenetet Anglia’részéről Muszkaország ellen, egy ollyan rendszabásnak tartja, mely a’ ’’kereszténység’’ hasznára, szükséges volna. London, jún. 5. — A’ Sir James Mackintosh és Peel Urak’ tegnapelőtti beszédeikben, különösigyelést érdemelnek a némely hellyek , mert mind a’két statusember, szántszándékkal azon krisisre mulatlak , mely Törökországtólfogva, Európa’ nyugodalmát újjra fenyegeti. Midőn az első az ő’ Beszéde’ bévezetésének Izland’ emancipatióját tette az ő’ tálentumával, mely neki tulajdona , azt hallottuk őtőlle, a mit Európa, ekkorig csak kitalált: “hogy ez a* relépés, mely azólta, miólta Anglia’ koronája a* Bruntzvik-Frázza által ment, nemin tsak állandóbbá tette az ország’ konstitutióját, hanem, minden próbatételre is, mellyeket más Státusok tehetnének,” hogy határtalan világuralkodást tsinálja— nak, halálos sententziát mondott.“ Peeler pedig a’maga’ feleletjében , ujjra fel— hozott különös kifejezéssel egy más hel - lyet a’Sir James’ Beszédéből, mely így megyén : “Szeménylem, hogy a’ civilisa- - tió’ előmentének, a’ tudományok’ elter- - jedésének ’s a’ kereskedés-üzés’ elszélesztésének egy nagy és legjobb tévő hatos- - sága a’ fog lenni, hogy a’ hadi tettek’ szemfényvesztése, fénnyé ’s megkülöm- - böztetése saját illendő mértékébe vissza— - vezettetnek, ’s a’ hellyett megtisztábbított képzetek terjesztődnek el az erköltsi méltóságon , ’s azon Térti jak’ igasságos követelésein a’ háládatosságra, kik a’ békességet fenn-tartani ’s a’ hadi-fényt kerülni törekednek.“ — “Ujjra elmondom, ezen szavakat“ — mondá Peel Ur , “leg- - kissebbé se kételkedvén , hogy ezen országnak ne volna ereje és segédforrása, de"Viaassászos viaskodást szerentsés kimé-Ok O Ö - o t nelelre vezetni, azon esetben, ha ismét : háborúba fognánk bonyolódni , melytől én el nem rettenek, ha a’ haza’ nagy- - sága és betsülete parantsolják.“ Ezen szóknak, métséges értelme van e mostani pillantatban, és nem annyira illetik , Erósia’ déli részét mint az északit. — Ezen beszédek után, Mackintoshor, va -lamint az utánna beszéllő minden parlementtagok, kikötőleg Portugall’ szerentsétlen szerkezetéről értekeztek, mely egy szavaszegett, s a’Barátok által felemeltetett Usurpátor’ Isúf tetteinek, ’s a’britannus Kabinet’ machiavelli magaviseletének áldozatijává lett. Mindazt, a’ mi tsak legbehatóbb bosszút ollyan