Erdélyi Híradó, 1829. július - december (1-52. szám)

1829-11-21 / 42. szám

320 - mes lett volna, Tampicohoz, nem is ér­­kezhetett­ el.—Egy mexicói levél, m­ely New-yorkon jött keresztül és Havreben egy kereskedő Házhoz jött, azt a’tudó­sítást hozza, hogy a’ Mexicóban (a* vá­rosban ) egybe-gyűlt Congress sept. 5- dikén, bevett egy Végzést, mely minden Spanyol és minden idegen ellen halált rendel, valakit fegyveres kézzel fognak­­meg. Az executionak nyomon végbe kell vitetnie, így bánnak az ollyan Mexica­­nusokkal is, a’ kiket az ellenség közt tá­lalnak , nyomon agyon lövetik azt. Tsak azoknak kegyelm­eznek­ meg, a’ kik ön­ként adják­ meg magokat a’ mexicói se­regeknek. — írják még New-yorkból is, sept. 28-dikán, hogy egy, Mexicóból ér­kezett utazó azt beszélli —■ a’ Tampico el­len kirendelt mexicói katonaság 1­5 ezer emberből állana. Egy mexicói tengeri Tiszt levelében pedig a’ van, hogy a’ Campechi kikötőben 12 felkészült hadi hajó fekszik, és minden, a’ ki tsak egy fegyvert elbír, fegyvert fog. Spanyol-ámér. Cuba Havanoah-i tudósítások sept. H-di­­keig szófiának. A’ levelek két­félék : egy­­gyik rész azt állíttja, hogy a’ spanyol­­szállítvány, Tampico’ megvétele után, el­indult volt már a’ főváros­ felé, és hogy sok pénzt elfogtak volna ; Havannákban is 18 ezer emberből álló katonaság volna meg, melynek egy részét Mexicoba in­dítanak. — A’ másik rész azt mondja, hogy a’ hadi szállítványnak minden re­,­ménysége elveszett , egy benn­ született­­je adta hozzá magát. A mexicói Journálok rövid értelme, a baj kezdetekor augustusiján. —■ Az Es­­piritu publicoban, van a' Köztársaság’ Vi­ce - Praesessenek , Don Anastasio Liista­­mente-nek, egy levéle, melyben ő Ger­­rero Praesest a’ karjával kínállja a’ ha­za’ védelmére. Egyszersmind közöltetik az Elölülő’ nevében a’ Montezuma fele­lelje. — A’ Messagero Federálban pedig az országlószéknek ez a­ rendkivűlvaló je­lentése van: “A’ ma­ este Mexicóból ér­kezett Kurír által azt a’ hivatali tudósí­tást vette DExia , a’Helytartó , hogy jól. 23-dikán, Nuzco-ból 9 hajót, 24-dikén ismét eggyel láttak, mellyek mind Aca­­pulco­ felé kormányoztak, a’ hol a’ dél j. részi Mexicóiaknak hazaszeretete és vi­­téssége, készül ezen ujj spanyol­ beütés’ megtanítására. Azt is írja , hogy a’ Nagy­­méltóságu tamisico de tamaulipasi Vá­rosi Tanáts, a’megőrült kiszállottaknak, Cabo­lloyonál ellenek állván , azt végez­te, hogy elébbi meghal és felégeti a’ vá­rost, mint­sem egy Spanyolt befogadjon, hogy ott, még az asszonyok és gyerme­keit is, a’mennyire lehet, felfegyverkez­tek és készek volnának meghalni- hogy annál-fogva, a’ nagy-lelkű katona-Com­­mendans, azon a’hellyen , nem tekintvén kevés erejét, elkezdett a’ vakmerő .Ibé­riaiakkal hartzolni ’s azokat elrettenteni; hogy Santa-Anna, Valdivia és Garza Ge­neráloknak , alkalmasan közeliteniek kell már hozzájok,hogy őket egésszen eltöröljék; hogy a’ vak-szerentse-hajhászok’ száma 4000; hogy a’ fanatismus’ segedelmére, egy Papot hordoznak magokkal, ki az ő’ Királlyáért declamál, kit ő’ igazi Pász­tornak, az Isten’ szent nevét megfertéz­­telvén, nevez. A’Guanaxuato, San Luis és Potosi Státusok, a háború alatt 20 ezer embert fognak tartani; az ország­­lószékek vetekednek a’ segedelem - adás­ban ; a’ seregek elsők kívánnak lenni az ütközetben; hogy hihetetlen sok pénz-se­gedelmet ajándékoztak némely fő-ország­­lószékek,—egy Sz­óval , olly­an készüle­teket tennének a’ Mexicanusok , hogy ha az mind úgy volna, a’ Spanyoloknak még a’ matskái se maradnának épségben. A’ legújjabb tudósítások szerént Me-

Next