Erdélyi Híradó, 1830. július - december (1-52. szám)

1830-09-11 / 21. szám

9-dikéig, a' legalsó népsalak is mind tud­ta a’ párisi dolgokat , a’ mennyire ezek már odáig juthattak tsak a’ félelem áll az Ó’ öröm - nyilatkoztatássoknak ellent. N.­G­YBR­IT ANNIA A’ Morning­ Chronicle ezt mondja: “Po­­lignac és kollégái, nem­ tsalták magokat jobban meg a’ Parlement eloszlatásával, mint a m­i Ministereink a' Pariementre­­nézve , m­ely össze akar gyűlni, tévelget­­tek. A’ nép, melynek tu­ajdona van , kez­di egyszer valahára által-látni, hogy ő egy titulált sereg koldus’ könnyének a’ játéka, kik a’ népet tsak a’ magok’ haszná­ra taxálták, hogy a’ kereset-szorgalom ’sír­ját vesztegessék, és segéd-forrásainkat a’ jövendőnek elzálogosítsák. Az utolsó Par­­lementben nem ült kevesebb Pairsija 160— nál: ezekhez kell számlálni azon Tago­kat , kik Pairek’ Borough-jaikban válasz­tattak. A’ világ­ kezdetétől­ fogva nem volt nép úgy elnyomva mindennémü adó ál­tal , mint az ánglus nép ; és valamíg a’ Pairek’ háza az ő eddigi felsőbbségét meg­tartja, mind­ addig kell a’vesztegetésnek tartani. Azonban , elfogyott a’ nemzet’ türedelme, és az utolsó választás maegbi­­zonyította, hogy azok a’ tagok , kik a’ ha­za’ terhe eránt hideg vérrel voltak, és sem­mibe számlálták a’ mivelő klassist, az aris­tocraţia’behatása és tzirókálgatása ellenére is, többnyire megvettettek. Nagy erköl­­tsi leszkét olvastak­ fel a’ Ministereknek, valamint az aristocratianak. Dublin, aug. 12.­— Valahol­ tsak ek­­korig választások estek az Alsóház’részé­re ; mindenütt hátal maradtak a’ minis­­teriek, vagy pedig önként vonták vissza magokat. Az universitásnál, megverette­­tett Croker Úr (hihető, nem physice); Derry-ben, kénszet ültetett Dawson Úr ma­gát vissza-vonni; Longfordban , elnyom­ta Lefroy Ur, az ifjú, a’ minister! tagot; egy másikat Iioscommon-ban hagyták­ ki O’Connon Don-ért; Kiskennyben Doher­ty Úrnak engednie kelle N. P.­header Úr’ hellyet; midőn O’Connel Úr egy félmi­­nisterit W­aterfordban meggyőz. Másutt is, szinte így fog menni a’ Választás. — Sok Grófságok’Népkövet­ választása, mint már Devonshire, Norfolk, Suffolk, Yorkshi­re,Leicester s több, —minister változta­tásra mutatnak, Anglia lakosinak beha­tóbb klassisa hajlandóságának kitanúlásá­­ra, nintsen jobb mérték a’ Grófságok (Vgvék’) választásánál , a’ Parlement’ kö­vetségére. Calaisból jövő minden hajóban jön­nek által Frantziaországból irlandus Pa­pok, kik a’ frantzia Seminariumokban Ir­­landi Papságra akartak készülni, de St. Acheul-nek , ennek az obscurantismus’ és­ absolutismus’ főfészkének elpusztúlása-ól­­­a Frantziaországban, nem volt tsendes hellye a’ Congregatio’ theoriája’ tanulá­sának. — Cuvier Báró, ez a’ híres termé­szet-búvár is itt van egy­ idő-ólta. Még júl. 26-dika előtt megértette ő’ az ordon­nance’ keserű szagát. Nagy kedvességben van ő itt. London, aug. 14. — A’ Court-Jour­­nal korai hírnek tartja azt, mintha Sir Frederick Lamb, különös megbízással ren­deltetett volna Parisba menni, a’ Király’ köszöntésére, királyi székbe lépése­ eránt mert az illyes dolog úgy szokott menni, hogy elébb az idegen Fejedelem jelenti— be hivatalosan Követe által a’ thronusra­­lépését. A’ Courier azt mondja , hogy a’ m­exi­­cói Követ, Grostiza Úr, Parisba mene innen, hogy a’frantzia Királyt, thronus­­ra-lépése­ felől felköszöntse, Frantziaor­­szág ’s Mexico között szövettséget kössön. Nem ok nélkül hisszük, hogy a’ frantzia országrószék kapni fog ezen alkalmon, kész­ségem kinyilatkoztatására, hogy afféle kö­­­­lésekre minden amerikai ujj státusokkal

Next