Erdélyi Híradó, 1831. október-december (1-26. szám)

1831-11-19 / 14. szám

«£. 106­ ­1L STRIA. Becs A’ Cholerában sept.3­4—kelől fogva nov. 10-ig megbetegedtek 561­9-en, kigyógyultak 1659, meghaltak 18 d-en, orvoslás alatt vaknnak még 246-an. Ó cs. k. Felsége méltóztatott nov. 7- kén költ kegyelmes Kir. végzése által Nagy Méltóságú Székhely M­a­­­­­a­t­h György Urat, cs. k. valóságos belső titkos Ta­nácsost, és Magyar Királyi Personalist, valamint Mgs. Pur­kh­art Norbert lí­rát is a’ cs. k. közönséges Kamara’ Vice Praesidensét, valóságos Státus és Confe­­rentzialis Tanácsosokká kegyelmesen ki­nevezni. A’ Prussus St. Újság jelenti Varsóból oct. 26-ról : Varsói fierczeg Paskievitsch, a­ táborhoz e. b. 21-kén bocsátott pa­rancsolatában, Lengyelország’ vajdaságai’ b­azsatására a’ következő Generálisokat rendelte: Masoviát a Varsói Kormányozó Gróf Witt alá adta, a’ Sandomiri vaj­daságba Generalis Rumius, a’ Krakkói vajdaságba Generális Tüzeket ; az Au­­gustovi vajdaságba Generalis Irickent; Podlachiába Báró Korífot ; a’ Lublini vaj­daságba Generalis Gurkot; a’ Plocki vaj­daságba Generalis Balent,- -..r . . ’sek , „.. . . [j 5 Uyik, a más a Paskievitsch fierczeg miuchcacuci f­og­va a’ fiamorino’ hadi-testénél lévő köz embereknek és al­tiszteknek m­egengedő­­dik hogy Lengyelországba viszsza jöjje­nek. — A’ Pétersburgi újság hoszszasan előad­ván Paskievitsch Fővezérnek Varsó’ meg­vételéről szól­­ó hivatalos t­udósitását, azt így rekeszti­ bé: két napi véres ütközet­ben veszteségünk nem csekély. Elestek Briegen és Jefimovvitsch General-majo­­rok és 9 ezeredek’ Kommendánsai, meg­sebesedtek 8 Generálisok ezek között Gr. Witt és 12 ezeredek’ Kommendánsai. Az ágyúzó-sereg elvesztett 40 stáb és 1’6 lisz­teket , azok között 8 brigadás komtr­en­­dánsokat, 1­100 pattantyúsok elestek 500-an megsebesedtek, 800 ágyúhoz tar­tozó lovak megölettek. Az armada ezen két napok alatt elvesztett holtakban 5 ezer embert és 65 Tiszteket, 7500-an megsebesedtek ezek között 445 Tisz­tek. Egyátaljában ezen véres ü kőzetek­­ alatt 10,500 embernek ’s ezek között 508 Tiszteknek kellett a’ frontból kiállani. A’ Varsói újságok oct. 51-ken köz­­lik Miklós Császárnak egy Manifestumát, mellben közönségessé tétetik, hogy a Kaminski’ és Rozyki’ volt hadi­testeire az amnestia ki nem terjesztetik , mivel Len­­gyelország­ meghódolása után is makacs ellent­állásokkal sok vér­ontásra alkal­matosságot adtak, mely­re nézve ezen ha­di­testeknél szolgált akár minémű rang­ban volt Tiszteknek meg nem engedte­tik hogy Lengyelországba , vagy az O­­rosz birodalomba viszszatérjenek. Ugyan ezen határozás létetett Rybinski Gene­ral’ hadi­ testénél szolgált minden rangú Tisztekre nézve is, mely haditest a’ mint -t tudatik a’ Prussus földön kereste vala oltalmát. FRANCZIAO­R­SZÁG, Paris, October’ 26-kán . A’ Köve­tek’ Kamarájának oct. 24-kén tartatott ülésében , midőn a’ lakhellyéből kimoz­dítható nemzeti gárda’ organizáltatását il­lető javallatt felelt bolyának a’vitatások, Generalis Lamarque ki a’javallatot tet­te vala, így szólít a’ többek közt: Én magam is nyugottabb lennék, ha a’Mi­­nisterek nem lennének annyira nyugod­tak ; mikor az őrállók alusznak, akkor a’tábornak kell vigyáznia. Igaz, azt hit­tem , júliusi Revolutionk nem palota-re­­vulutio lesz, függetlenségünk’ viszszaadá­­sával szabadságunkat is viszszaadandja az nekünk,’s oly állapotba helyezend ben­nünket, mely Európában illet minket, L­ENG­YEL­O­R­SZAG.

Next