Erdélyi Híradó, 1831. október-december (1-26. szám)

1831-10-25 / 7. szám

❖ születeket megtett a’ lengyel katonaság­­elfogadására. A’ mint mondják, a’ kato­nák ekkor a’ Generális Skrzynezki szál­lását felmotozták, de nem találhatták.-t meg , mert ez­ is Generalis Chlopszkivel együtt már elment volt a’ podgorzei contumá- tziára. (Ugyan ezen a’ napon ment által Jgoloniánal a’ lithau-volhyniai legio ha­jókon a’ galitziai szélekre, ez az oda va­ló birtokosok gyermekei virágából állott. Sokan ezen nemes ifjak közzűl, midőn minden reményeiket füstbe menni lát­nák, lovastól a’ Vistulába szöktettenek’s annak habjai között találtak kívánt ha­lálokat. A’ lipsiai Újság-levél így szólt: “Var­sóban September’ 21-kén kelt magános levelek m­egerősitik azon tudósítást, hogy a’ fővárosban rend uralkodik. Az oro­szok bé menetelek ok­a a’ legpontosabb fenyítéket tartják. Nehány kozákot, kik 7-kén vagy 8-kán ragadoztak , az orosz fő­­vezér agyon rettített. Varsóból egy nemit orvos sept. 18-ról a’ többek között azt írja, fontos történetekkel gazdag időtért Varsóban, de azokról csak­ élő szóval fogja tudósí­tásai meg­tenni. Mind­en Spotalyok tele vagynak sebbe esett katonákkal. A két napi heves ostrom következésében 1200 megsebesített Lengyelek és 12 ezer sebbe esett Oroszok feküsznek a’ Spotályokba. FRANC­ZIAO­R­SZÁG. Perier Ur ismét a’ szónoki szék­be fellép, ’s újra ki vánja , hogy a’kama­ra határozzon, ’s inditóokos szózatját, a’ Ministerium mellett vagy ellen, mondja ki. A’ követek a’ béke’ systemaja mellé állották, mond tovább ,’s most Gén. La­­nnarque m­ég­is azt kívánja, hogy 500 batallion nemzeti Garda mozdulható láb­ra állítódjék; ő pedig tudja hogy ennek csak háború’ esetében lehet he­lye; és hogy békességben törvény vagy ordo­nance kívántatik erre, ha az arról fele­lős’ terhét magunkra akarjuk venni. Ezt miért nem akartuk, annak oka az, hogy a’ dolgok’ mostani állásában , az ország’ ! védelme­­ elöl nincs miért nyugtalankod­nunk. Van tökélletesen organizált had­­­seregünk ,’s van 1,500,000 fegyveres neai-­­ zeti gárdánk, kik ha nincsenek­ is töké- I letesen organizálva , de nagyobb részek­­ mozdulhatóvá tevődhetik , hadiseregeink­­ segítésére. Egy felől vádolnak minket, hogy nem elég népséget fegyverkezte­­tünk­ fel, a’ Kamara’ más része képze- t­einkre hajol, ’s a’ koronától a’közönsé­ges lefegyverkeztetés’ siettetését sürgeti. A’ két vélekedés közt a’ Kamarának el­döntőle® határozni kell. — O d i­­­l o n Bar­u rot: f1a csak a’ m­inisteriumnak a’ szer­mélyes vádlásokért adandó elégtétel fo­­ro®na-sen, nem lenne szám, de a’ Ka­marát a’ ministerium’ systemája mellé állásra akarják ragadni , egy Adresset ki­­­vánnak megfontolas’s előrebocsátott Bu­­reaubeli visgalat nélkül. A’ Szózatok’ el­választása’ javaslását én uj képtelenség­nek nézem , mely a’ Kamara’ méltósá­gát még alább szállitná. Miként lehet a’ politikai ítéletet egy systema , egy Minis­terium felől két részre osztani ? A’kér­dések szorosan öszve vannak kötve, a­­zok elválhatatlanok. A Ministerium mel­léje hajlást kivan, mert szüksége van ar­ra , de soha Kamara nem dicsérhet egy egész systemát, hanem csak a’ Ministe­rium’ egyes tettét. És ezért mind ezen javaslatok viszszavettetését kívánom.“ Mi­dőn voxolásra jött a’ dolog ’s a’ nevek­’ felszóllítását kívánták, újra vetélkedés tá­­madott, vagyon inditóokos vagy egysze­rű napirendnek legyen elsősége. Az E-­ld­ülő jelenté végre, hogy mivel ezen e­­setre semmi rendszabás nincs, a’kama­rához kell kérdést tennie. A’ többség az inditóokos napirend mellé hajlott, a’mi 50

Next