Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)

1833-02-23 / 16. szám

оф» 152 «ф? te­ meg; de a’ mi ezen tisztelt ember­barát jóllévő indulatját különösen czí­­merezi az vala, hogy boldogító kegyel­mes Fejedelmünk születésnapjára az it­teni két ispotályban és fogházban min­denütt hat hat köböl törökbúza lisztet, ezeken kívül a’ városon lévő legszegé­nyebb sorsú 181 embereknek, minden vallásbeli különbség nélkül, fél fél véka török búza lisztet osztatott­ ki; a’ Ni Vaquant ezered itten szállásoló koz vité­zeit pedig személyszerént félkupa borral félfont marha hússal és hozzávaló pityó­kával vendégelte­ meg. Estve a’ város min­den útszáji világitva voltak; az úgyne­vezett Blumenbart házban fényes Bál tar­tatott, hol 10 órakor az ismeretes nép­ének: „Isten tartsd­ meg Király­unkat“ el­énekeltetvén , a’ bálhaz falai rengettek & sokszorozott Éljen kiáltástól. A’ posonyi országgyűlési dolgok bő­vebb előadásáról 7-dik közlés. A’ Főrendeknek Jan. 22-kén tartott ülésekben a’ Kir. és Rendeknek azon i­­zenete vétetett tanácskozás alá , melyben azt nyilatkoztatják­ ki , hogy legelőbb is az előleges sérelmek terjesztessenek or­­voslás végett ő felsége elébe, azután a’ rendszeres munkák nem a’ kir. proposi­­tiokban kijelölt sorral vétessenek elé, ha­nem legelébb is a’ kereskedési , azután az urbariale, ’s ezután az adóbiztossági; és ezek nem külön külön hanem együtt (junctim) terjesztessenek a’ Felség elé­be. Ezen alkalmatossággal egy érdemes Hazánkfia ,­­kinek egy beszédét közelebb­ről is közöltük ) a’ többek köztt ezeket monda: „Az urbariale elől ’s ezután az adóbiztossági ’s kereskedési tárgyak vé­tessen­ekk fel , ugyanis a’ paraszton csak úgy lehet igazán segíteni, ha azt mind a’ földesúr, mind a’ kormány a’ feles­leges terhektől , egymással kezet fogva szabaditják­ meg. Illő azonban , ’s szük­ség hogy mi tegyük az első lépést, mert eddig még nem én magunk, csak a’kor­mány igyekezett a’ paraszt sorsát tűrhe­­tővé tenni. Most ha majd mi könnyíten­dőnk először rajta, ezen tettel a’ kor­mányt is arra fogjuk bírni , hogy az a­­dóbiztossági tárgyakban , törvénnyel ha­­tároztassa­ meg az adófizető terheit. A’ junctim felterjesztést azért tartom szük­ségesnek , mivel a’ propositiokban, az ur­bariale ’s judiciale végzetével , királyi sanctio van ígérve, ’s ennél fogva mél­tán aggódtak a’ Kk , hogy, mielőtt a’ több munkák felvétethetnének , az ország­gyűlés el fog oszlani, és a’ 40 évek óta sürgetett czél ismét eltűnvén elölök, dol­gaink zavarban fognak maradni.“ Ugyan ezen tárgy felett a’ Főrendek köztt így beszélt Magyarország lelkes írója: „ Te­­lyes meggyőződésem , és minden hitem szerént, minden hátramaradásunk oka ott fekszik, hogy a’ princípiumnak fel­áldozzuk a’ dolgot. Rósz utakon járunk, feldőlünk , kékre ütjük testünket, de hagyján, csak a’ principium álljon. Cse­kély népességünket fogyasztja mocsárunk’ dögleletes gőzölgése , korlátlanak vizeink, mind semmi, fenáll a’princípium. Ha a’ montanisticum, vagy tisztelettel legyen mondva az ecclesiasticum volna első hely­re téve a’ propositiokban , magam is azt mondanám , Istenért f­elébb a’ praeferen­­tialékat, melyeknek eddig is nem azon az úton kellett volna menniek mint a’ melyen mentek. De mivel a’ parasztnak dolga, az urbariale, van első helyre té­ve, fő kötelességünk róla gondoskodni, ’s e’ végre a’ kir. propositiokba egye­nesen bémenni. Ő csak azt nézi, veszik é fel az urbarialét, vagy sem? mind­ezért­­ tehát , mind azért hogyha az 1790-k­ 13. t. czikkelyt salválni akarjuk, nincs más mód, be kell menni 27 urba­­rnaléba. Második oka hátramaradásnaik-

Next