Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)

1833-02-26 / 17. szám

.A'0­' 5s világrészünk békessége megőrzésébe még hoszszas időkig tartsa­ meg. A’ posonyi országgyűlési dolgok bő­vebb előadásáról 8-dik közlés. Januarius 25-kan : Kerületi ülésben mi­előtt az urbariale munkálat tanács­kozás alá jöne, egy követ azt kívánta meghatároztatni: minő rendet kívánnak a’ BR. vitatkozásiban fentartani? Mert, ha úgy mint eddig, csak votumaikat ad­­ják­ elé , utasításaik szerént, majd a’lesz , hogy az instructiók különbfélesége miatt sok felé menvén a’ vélemények, tíz és tizenöt votum fogja a’ dolgot elhatároz­ni , ’s törvényt alkotni. Erre nézve szükségesnek állítja azt, hogy az urbariáléknak minden ágazatai­ról előre tanácskozván , a’ vitatásokból láttasson az meg : hány felé mennek a’ vélemények ? Ekkor ha az előlülő egy­szerűen adja­ elé a’ kifejlett kérdést, ’s erre minden követ — igent, vagy n­e­m­­et felel , úgy absoluta többséggel fogjuk hozni törvényinket, ’s számtalan zavaro­kat kerűlhetünk­ ki. Ezen utat javasolja még az is, hogy a’ tárgyaknak minden kis ágazatára nézve nem lévén utasítá­sunk, költsönös capacitatioért, csak u­­gyan tanácskozásra lesz szükség. Indítvá­nyát többen pártolták , de a’ többség ta­nácskozásait a’ régi szokás szerént kíván­ván folytatni, e’ mellett maradtak, ’s az első czikkely visgálását, mely — de mi­gratione­rо­-­­on rum szól, elkez­dették. Egy követ azt óhajtotta , hogy a parasztnak személyes szabadsága mindjárt az első pontban világos szavak­kal nyilatkoztasson­ ki. Erre többen azt felelték, hogy az ilyen nyilatkoztatásból csak azt láthatná a­ külföld, hogy a’ mi parasztunk mind eddig rab­szolga volt, holott annak eddig is, nem a’ szabadság hibázott, hanem inkább az, hogy sok részben tökéletlen lévén a’ törvény, az önkény sok rést talált magának. Az el­ső czikkely nyolcz paragraph­ussal, ke­vés vitatás lévén felölök , megmaradtak. A’ Főrendek tábláján. Az előleges sé­relmek jöttek vitatás alá , ’s ezek közti is először : Erdély viszszakapcso- l­á­s­a : csak egy személy a’ Klérusból volt egyedül az , ki ezt szükségtelennek , ’s azon kifejezést: a reli­or nexus érthet­­lennek látván az egész dolog elmellőzé­­sét sürgette; a’ tárgy közös megegye­zéssel keresztül ment, úgy mint a’ BR.. kivánták, hogy t. i. az Erdélyiek ne az iránt kérdeztessenek­ meg: valyon akar­­ják­é a’ V­i­s­z­s­z­a k­a­p­c­s­o­l­á­s­t ? hanem csak a’ felől: mi módon essen ez meg? Ezután jött a’ s­ó tárgya. Ebben ismét némelynek ellene voltak a’BR. kí­vánságának, ’s azon clausulát „extre­ma necessitas “ oly kiterjedésűnek álliták , hogy annak erejénél fogvást ő Felségének még most is, midőn más kül­ső országokban zűrzavarok vannak, a’ só árját felemelni törvényes jusa vol­na , de a’ többség akaratjával ez is ke­resztül ment. Egy kilétes unilatera­li suae Mattis arbitrio, mint sér­tő ki hagyatott. A’ határszéli katonaságnak Nádor kormány alá bocsátása iránt tett kérésben a’ Főrendek meg nem egyeztek , ’s azt törvénytelennek lenni álliták. Januarius 24-kén tartott kerületi il­lésben az urbarialis első törvény czik­kely visgálása foly­tattatott; de alig lehe­tett belőle néhány §-ost elvégezni, azon sok különböző utasitások miatt , melyek az egyes törvényhatóságok által csaknem minden pontra adattak, ’s egymással gyak­ran ellenkeznek. A’ Főrendeknél az előleges sé­relmek visgáltattak. Ezek többnyire mind jól mentek keresztül, ’s a’ bennek

Next