Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)

1833-03-26 / 25. szám

teshez, mint a’ vagyonos birtokosoknak a’ kegyelem nyeréshez, sőt a’ hír sze­rént ez utolsók még arra is kényszerit­­tetnek , hogy' vagyonjok egy ötödré­szét is tartományi adósság lefizetésére adják­ bé­ LENGYELORSZÁG. A’ varsói újságlevelek 29 czikkely­­ben közlik , az országlási tanács rend­szeresítéséről m. e. Dec. 24-től kért csá­szári rendeléseket , melyeknek tartalma a’ főbbekben röviden következendők­re menyek­ ki: Az országlási tanács elibe tar­toznak az igazgatás minden tárgyai , mi­­neműek : i) a császári parancsolatok vég­rehajtására szükséges rendszabások meg­­tevése. 2) az oly tárgyak ellátása, me­lyek a’ generaligazgatók és kormányi­­biztosok hatások körét félj­ül múlják. 3) általküldése az oly ügyeknek, melyek a’ státus tanács elibe tartoznak. Minden tag tökéletes szabadsággal bír vélekedé­sét kimondani, ’s annak az ülés jegyző könyvébe íratásáról bizonyítást kívánni. A’ tárgyak elégedendő megvitatása u­­tán, Ítélet szózatolás többsége által ho­­zatik. Azon esetekben, mikor csupán va­lamely hivatalos írásoknak az illető tör­vényszékhez általküldése vagy sebess el­igazítása forog fen , a’ helytartó bocsát­­ja­ ki a’ szükséges rendeléseket. A’ ta­nács rendelései csak a’ helytartó aláírá­sa, ’s a’ státus titoknokok hitelesítése a­­latt bocsáttathatnak­ ki. HOLLANDIA: A’ hollandi külső ügyek ministere Mart e­l-ső napjára a’ generalstátusoknak mind a’ két kamarájában hoszszason kö­zölvén a’ belga hollandi dolgok iránti alkudozásoknak folyamát a’ múlt Dec. 18-tól fogva, többek közit ezt emlité . Négyszer indúlt­ meg Hollandia a’ hatal­masságok után , azon útőn melyet azok nekie kimutattak, ’s ő maga még egy ö­tödik utat is választa. Sietett oly módosí­tott javaslatott terjeszteni elé, melyben tekintetbe vétetett mind a’ két státus ( Holland és Belgiom ) egy arányossága , midőn azott propositio szerént , melyet Franczia­ ’s Angolország először tett, a’ haszon mind csak Belgiom ,’s a’ kár mind csak Hollandia részére háromlanék. Ez a’ hollandi javallat félrevettetett, pedig a’ két státusnak közönséges lefegy­verkez­­tetésében, úgy mint az kívántatik, Hol­landia sem egyezhetik­ meg , ’s éppen a’ franczia interventio miatt nem, hanem ezen lefegyverkeztetést úgy tekinti mint közönséges politikai kérdést. Azonban Hollandia nem hogy egyenetlenséget i­­gyekezett volna támasztani az európai hatalmasságok köztt, sőt inkább szünte­len tette az áldozatokat a’ békeségnek fentartásáért, ’s törekedett az öt hatal­masságokkal együtt megkötni a’ tracta­­tust. Ezt bebizonyította Novemberben , midőn követre kész vala a’ Pr­ussia által tétetett egyezés javaslatot 24 órák alatt aláírni , ’s megerősíteni. Hollandia nem látható még akkor előre-el, hogy az o­­rosz követ viszszavonuland ezen alkudo­zásokból ; ezen eset azonban nem fogja változtatni az ő magaviseletét. Hollandia nem fogadhat­ el oly czikkelyeket, me­lyek egészen a’ belga nép javára , ’s e­­gészen a’ hollandi nép kárára leendők. A’ hollandi kormány igazságossága ele­­gendőleg ki van mútatva, ’s annál fog­va egész kiterjedésben magára is vévé a­­zon felelős­ terhét, hogy nyugodtan vár­­ja­ el a’ történetek lefolyását. Ezután azt emlité a’ minister, hogy báró van Zuy­­len van Nyeveldt, rég óta nyilatkoztatott óhajtása következéséül viszszahivatott Lon­donból , magasztala annak érdemeit, me­lyekért státus ministerré is neveztetett­­ki , ’s végezetül ezt mondá: ,,A’ Király­nak az a’ c­élja , hogy­ mihelyt lehesse­

Next