Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)
1833-01-29 / 9. szám
nap vételek fel, kevés változásokkal elfogadtatott. Ennek végezetével, azon küldöttség melyre az 1825-ki országgyűlésre felterjesztett előleges sérelmek’ öszveszedése volt bízva , jelentést tett. Ezen sérelmek közti első helyet foglalt a’ hajdan Magyarországhoz tartozott Tartományok viszszakapcsoltatása.“ Ezek köztt a’ mi Erdélyt illeti, egy szép, időről időre lehozott históriai értekezéssel megmutattatik az, hogy Magyarország királya Erdélyhez való jósáról soha le nem mondott , sőt azt minden egyezésekben fenntartotta világos szavakkal*— az 1691-n kiadott Leopold Diplomája a’ magyarországi rendeknek tudta nélkül készült,, ’s mind ezeknél fogva, ha volt is oly idő, midőn ezen tárgyban az erdélyi rendek ellenkező véleményt adtak volna, de már reméleni lehet, hogy az öszvekapcsoltatás kevesebb akadályokra fog találni. „Két haza van az egész világon ( ezek szavai az értekezésnek) mely egy mást Testvérének nevezi, mely nemzetiségére, nyelvére , népei’ atyafiságára , szokásaira, törvényeire nézve egy ; de a’ nap keletről jött balesetek miatt szenvedte különszakadása szomorú következéseit s ezek most kezet nyújtván egymásnak, kérik a’szorosabb egyesülést , mely által erkölcsi becsek nőni , és sok bennek szendélgö erők a’ haza ’s királyi szék’ oltalmára fognak szebben kifejleni.“ —* Ezután jött ,,a’ magyar nyelv“, melyet a’ rendek már most minden közönséges dolgokban egyedüli nyelvnek használtatni kérnek, — „ a’ só’ állapotja , a’ magános emberek pénzbeli szövetkezései ( Correlationes privatorum), az arany és ezüst kivitele, a’ határszéli küldöttségek sat.“ mely tárgyak már 1825-ben mind voltak felterjesztve , de kivánt czélt nem értek. A’ küldöttség’ munkája ’s az azt kísérő felirás egészen , nehány szóbeli változtatásokkal elfogadtatott. Januarius 9-kén a’ kerületi ülésben nehány követek bizonyost kívánván a’ kerületi naplókönyv’ szerkeztetése módjáról tudni , az iránt az Elölülőket megkérdezték , de feleletül csak azt nyerték, hogy még eddig semmi bővebb rendelést nem tehettek , ’s a’ rendeknek még eziránt bővebben kellene tanácskozni. Egy követ azt adá elő, hogy küldő: az Insurrectio rendelését is (mely 1825-ben az ország előleges kivonatai köztt volt felterjesztve), valamint azt is, hogy ő Felsége az év’ valamely részét hazánkban töltené, ismét az előleges kivánatok kiztt kivánnak előadni. Az első kívánság, azon oknál fogva, minthogy a’ rendszeres munkák köztt elő fog jöni , elmellőztetett, a’ második , támogatván azt több követek elfogadtatott, de úgy , hogy az országnak ezen közös óhajtása különös felírásban terjesztessék Ő Felsége elébe. Egy más követ velős beszédben előadta a’ Protestánsoknak azon sérelmeit, melyek az 1791-ki 26-körv. czikkely nem helyes magyarázásából folytak. Ulána tett egy históriai elbeszélést, melyben a’ Protestánsoknak három száz esztendei panaszait eleven színekkel festé. A’ bécsi ’s lintzi békekötések ellent nem állván, a’Protestánsoknak azután is mindég fenmaradtak sérelmei. Az 1791-ki, 26-k czikkely’ hozatala után azt lehete reményleni , hogy valahára már az óhajtott békével élhetnek ; de ezen czikkely is keveset használván mai napig is, bár ők ugyanazon constitutionalis ország polgárjai , törvényes jussaikkal egész kiterjedésekben nem élhetnek. Az ország’ rendéi a’ Protestáns atyafiak sérelmeit annyival inkább tartoznak szivekre venni, mert az ő tusaik éppen azon békekötős