Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)
1834-09-16 / 23. szám
186 denvelőt kiszívjanak. A’kolduló barát szennyes kámzsája megszűnt már tisztelet tárgya lenni még azon spanyol főrangú asszonyok előtt is, kik ezelőtt kevés évekkel egy sz. Domokos vagy sz. Ferencz szerzetesének a’porban hagyott lába nyomát is megcsókolták volna. A ministerium tehát, ha minden európai bankok hitelét megakarja nyerni, egyebet nem tehet, hanem a’ klastromok jószágait el kell adni, és az ebből való jövedelmet a’nemzeti adosság fizetésére kell forditani. A’ tengeri minister aug. Iliken felolvasta departamentje tudósítását a’ procuradorok előtt, melyből a’ spanyol tengeri erőnek tökéletes semmisége eléggé kitetszik. Mit gondoljon az ember, midőn ezen tudósításból látja, hogy az egész tengeri sereg számára csak 40 millió real határoztatott ? és még ezen summa sem fizettetett ki, úgy annyira hogy ezen ministerium épen tehetetlen. Kevés örvendeztető indulatot szült az új büntető törvénykönyv javaslatra is, a’ melyről szólló tudósítást az igazságminister távollétében e’ hónap 121kén Martinez de la Rosa olvasá-fel a’ procuradorok előtt,—s ezen büntető törvénykönyv alánt feltett ja-vaslat egészben a’ közép idő setet szelleme szerént készült, a’ kicsinyétkekre szabott halálos büntetések, jószág-confiscatiok , a’büntetéseknek a’ bűnös méltósága és rangja szerénti különbségek, mind ezen fogyatkozások megmaradtak és úgy látszik, hogy az ezen javallat kéj szitésére megbízott biztosság még a’ Calamar- ii de idejében neveződött ki. Maga a’ minister úgy nyilatkozott, hogy ezen javallattal egy er fi telemben nem lehet, ’s által adá a’ gyűlésnek hogy megjobbitva kaphassa vissza; a’ gyűlést ennek visgálatára és birálatjára egy biztosságot nevezett ki. — A’ procuradoroknak augustus lékén tar- E tolt ülésében belminister Moscost úr depargamentje tudósítását olvasá-fel. Erre felállván gróf de las Navas kérte a’ ministert azon rendszabások előadására, melyeket a’ kormány az ellenpártok ’s támadások elnyomására használt. E’ kérést Moscoso úr megtagadó azt adván okul, hogy erre sem felhatalmazva, sem e’ felől eléggé értesítve nem lenne. Lavrascu úr tehát azt kiváná, hogy a’jövő napon a’ belügy és hadiministerek is jelennének meg a’ kívánt felvilágosítás megtétele végett; de ezt Moscoso úr merőben megtagadá. Erre igen heves vita keletkezett, melyben legelőbb Lopez úr szóllalt meg, ’s a’ csak közelebről felfedezett valenciai összeesküvést emlité meg, mely véres rendszabásokat tenne szükségessé. Gróf de las Navas hathatósan sürgeté a’nevezett két ministerek megjelenésének szükségességét, ’s azt mondá hogy ezt nem úgy mondja mint indítványt, hanem mint oly javaslatot, melyet azon egyesség erejénél fogva tett, melynek a’ status alkotmány fentartására, a’ kamarák és az igazgatás közbenállása múlhatatlan szükséges. A’ minister ezen feltett javaslat feletti szózatolást a’ 130 és 153 törvény czikkelyek alapja szerént ellenzé, és a’további vitatásnak ellene szegezte magát úgyis mint magános úgy is mint minister a’ nemzet, az igazgatás és a’királyné nevében. Végre Lopez úr fentartá magának azon just, hogy javaslatját indítvány formában feltehesse, és ezzel az ülés eloszlott. Egész Madridban közönséges lett a’ minister elleni gyülőlség. Madridból aug. 17k én írt levélben e’ van : ,, 15dikan délelőtt a’ franciscanusok templomában halotti mise tartalék a’juh 1zke áldozataiért. A’ templom egészen bé vala feketével húzva ’s középben egy pompás halottas alkotmány emelkedek. A’ tódulás e’ czérimoniára felettébb nagy vala. Itt lehete látni Martinez de la Rosa, Moscoso, Torreno urakat, számos generálisokat és fő tiszteket mind az ármádából, mind a’ városi katonaságtól. — Moscoso úr vonakodása a’ procuradorok űlésében e’ hónap szikén a’ kívánt felvilágosításokat adni, nagyon rósz bényomást tett. Ez a’ minister , egy hiusággal teli, de minden szónoki tálentum nélküli ember, csak az által tuda megmenekedni az oppositio ostromától, hogy