Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)
1834-11-25 / 43. szám
342 I Is. Vas vmegye tek. Közönsége f. és böj-telő hava 5d. e’ következő tartalmu sorokat intézte a’magyar Akadémiához: „Édes honi nyelvünk mivelődését és terjedését szünetlen szemünk előtt hordozván, ’s minden e’ czélokra vezethető eszközöket használni óhajtván, igyekezetinket egy időtől fogva főképen arra fordítottuk, hogy a’ magyar nyelvet a’kebelünkbeli idegen ajkú lakosok is magokévá tegyék; e’végre, valamint minden jelesebb és nagyobb czél elérésére, melyet a’ felledező nemzetiség magának kitűzhet, legalkalmasabb eszköznek vélvén a’ nevelést, a’ vend tót szülők gyermekeit is iskolai oktatás által magyarokká nevelni óhajtottuk. Mely óhajtásunk sikeresitése végett Kossics József úr, felsőszölnöki kebelünkben helységnek plébánosa által a’ vendtót nevendékeknek a’ magyar nyelvre leendő tanítására készített oktató-könyvét az érdeklett nevendékek között ingyen leendő kiosztás végett nemesi pénztárunk költségein kinyomtattattuk.“ Közölvén a’ ns. vmegye a’ társasággal is egy példányt az érdeklett nyelvtanitó könyvből közismeretre juttatás végett, az Akadémia a’tisztelt közönséget kívánja ezennel annak fenlétére emlékeztetni. Czíme a’ grammatikának: „Krátki Navuk Vogrszkoga Jezike za Zacsetnike, vödáni od Goszpona Szalay Imrea.“ Grécz, nyomt. Leykam András, 1833. 8. — Ifj. gróf Pálffy Ferdinand úr, borostyánkői uradalmában a’magyar nyelv terjesztésire a’ következő rendeleteket tette : 1 ) Minden tisztviselő köteles magát a’ magyar nyelvben tökéletesítni. Cseléd többé nem fogadtatik, csak magyarul tudó. 2) Magyar könyvtár állittatik. 3) A’ számadások magyarul vitetnek Csondor Jánosnak 1818 ben kijött „Számadás folytatása és kötelességet illető rendszabások“ könyve szerént. Már is éreztetik e’ rendelések sikere; sok tisztviselő, ki ez előtt magyarul nem beszélt, félév alatt szóllni ’s írni megtanult annak jeléül, hogy az erős szándék minden nehézséget meggyőz. — Gr. Károlyi Lajos úr ns. Nyitra vmegyében keblezett Tót-Megyer helységnek szláv alaku lakosit magyarosítani akarván, a’ nem rég épült igen czélirányos iskolába magyar nyelvtanitót fogadott, ’s a’ gyermekeknek szükséges iskolai könyveket osztogattatván, tit jelesbnek egész öltözetruhát, mintegy negyvennek pedig s kiknek dolmányt; kinek kalapot, ’s más ruhaneműt adatván, valódi nemes buzgóságának már is tapasztalja azon édes sikerét, hogy a’ morva eredetű szláv jobbágyok gyermekei kitűnő előlépést tesznek a’ hazai nyelvben. — Említésre méltók is. Komárom vmegyének a’ magyar nyelv terjesztésire nézve 1832dik évben megállapított rendszabásai, melyeket kivált a’ tatai járásban , úgymint hol számolbak a’ német és tót alaku lakosok, buzgó szorgalommal és tiszti pontossággal iparkodik teljesíteni többek közt Huszár Ferencz, járásbeli főszolgabiró úr. — Esztergomban, Komáromban, N.Szombatban és Pápán, a’ sz. Benedek rendbeli tanítók alatt foglalatoskodó ifjúság egyedül magyar nyelven énekel a’ templomban, és körmeneteken ( processiókon). Pest nov. 13. Szemlátomást érezhető vala befolyása épen lefolyt pesti vásárunkra ez idei szűk termésnek. A’ gabona ára vásár közben is emelkedett; az ázalék, mint bab, lencse , borsó ’s a’ t, valamint a’ zöldség általjában , kivált káposzta, különben is rég nem tapasztalt magas áru. Mind ezekből a’ vásárra hozott csekély mennyiség (kivált gabonában) is növeszté az árt. Keletek jó volt és szapora. Hasonló sorsa volt az olaj, viasz, méz és dohánynak, mely szinte jóval magasodott áron és keresve is kelt. Természetes ellenben, hogy az idei gazdag termésű derék borok miatt ’s ezekre nézve jövendőbeli biztató kilátás mellett, a’ vásárra föltorlasztott régi borok szegényebben maradtak, ezeknek se ára, se becsülete, kiki menekedni kíván tőlek, ’s inkább a’ nagyreményű uj lévnek engedni helyet pinczéjében. — Gyapjú közt, most is mint múlt vásári alkalommal a’közönséges két nyirésbeli inkább kell, mint a’ finom , ’s ennek amannál inkább is csökkent ára, külön-