Erdélyi Híradó, 1836. július- december (második félév, 1-53. szám)
1836-12-03 / 45. szám
551 esztendő terméketlenségét tapasztalt hazai vidékek között nagy mértékben értette az idei ínséget a’ kedves hazánk búzatárházának nem ok nélkül nevezett Nagy Kunság. Ugyan is ennek számos lakosai, kik a’ boldogabb esztendőkben a’ szükség miatt hozzájok folyamodott hazafi társaikat igaz kun-magyar szívességgel táplálták, most gyermekeikkel együtt házaikat elhagyván, az áldottabb és termékenyebb vidékekre költöztek. Az idehaza maradtak is remegve néztek a’jövendőre, ’s felette nagy szárazság miatt szinte kétségbe esvén már elvetett búzájuknak még csak kikelése felöl is; míg nem mult October 29ikén az első , ámbár hideg szelekkel és hóval megindulván , vetéseink megáztak , ’s így a’ jövő termésre nézve szebb remény biztat bennünket, az isteni gondviselést ez essős időért is áldókat. Nyitráról. A’szüret itt is, mint több más helyeken oly silányan ütött ki, hogy némely szőllő hegyeken alig vala a’ munkás gazda találni képes nehány szöllő-fürtöket egész esztendei iparja jutalmául.— Ez nyilván a’ bornak magasb árát fogja vonni maga után. A’ marhadög sok helyeken nem csak mutatja magát, de valóban veszélyt okozó pusztításokat is tészen , melyeket legközelebb is tapasztaltatott velünk a’ mostoha sors. — H. T. FRANCZIAORSZÁG. A’ volt nápolyi királyné a’ straszburgi elet első hírére parancsolatot kapott volt Párizst oda hagyni. Gerard marsal, Excelman generál és Bassano herczeg azonban , azonnal a’ Tuileriákba mentek ’s a’ parancsolat egy fenséges személylyel való beszéllgetés következésében vissza vétetett. A’ Lipona grófnénak már az előtt adott engedelem a’ telet Párizsban lökhetni megerősitetett ’s félesztendőre szállást is fogadott magának. Hortensia királyné nem Párizsban hanem Viryben van a’ragusai marsalné lakhelyén. Salvage asszonyság a’ barátnéja ki Szelvétziából Francziaországba kisérte, tette meg nevében a’ szükséges lépéseket Lajos herczeg érdekében, ő adta bé a’ francziák királynéjának is a* Hortensia kérelem levelét. Straszburg november 12. A’ kormány oly határozatot tett Bonaparte Lajos herczegre nézve mit előre lehetett látni. A’ Napoleon név nem állitathatott esküitek széke elébe , ’s másfelől ha azon következéseket melyek e’ família egyik tagja törvény által való megítéltetéséböl következhettek volna el mellöttük is, egy más hasonló esetben a’ kormány által követett ’s a’ kamarák által helyben hagyott bánás mód kötelességévé tette mintegy a’ kormánynak úgy cselekedni a’ hogy cselekedett. Mondjon bár ki mit akar, Lajos herczeg helykezete nem az a’ mi bűntársaié, a’ véle való bánás mód is azért nem lehetett az. Már november elején érkezett volt Brüsselből azon tudósítás mi szerént a’ belga lobogók a’ muszka tengeri kikötőkbe bébocsáttatnak , most Haagból azt írjak hogy Orosz- és Francziaországok közt szerződés köttetett, minek következésében Oroszország Belgium függetlenségét elismeri. Toulon november 9. A’ Sphinx nevű gőzhajó tegnap estre érkezett kikötőnkbe Bonából jőve. Nemours herczeget October 29. szállította ki Bonánál szárazra egy irtóztató nehéz idő ’s dühös szélvész közepette. Clauzel marsal 50. érkezett oda, Trezel generálhoz szállott, ’s azonnal udvarlására ment a’ herczegnek ki Yussuf beynél vett szállást. A’ bonai kikötő nyüzsgőit a’ sok hadi és szállító ladikoktól, melyek a’ folyvást dühöngő vad idő daczára katonákat s hadi szereket szállítanak szárazra. October 30. Bona körül minden hegyek hóval valának borítva, midőn ugyan az nap Párizsban csendes eső esett. Valóban ritka természeti tünemény. Bonéban úgy hitték hogy a’ Constantine elleni vállalat november 9. vagy 10. el fog indulni. Yussuf bey 4000 arabokkal formálja az eleserget. Clauzel marsal a’ centrumot vezérli mely 6000 francziákból fog állani. — Az a’ hir szárnyalt Bonéban hogy Ahhmed bey kin* !