Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)

1837-02-14 / 13. szám

13. ERDÉLYI HÍRADÓ [Mikor? 1 L­e­V­e g­ö m é r­ö (Barom.) |N­­é V m é r­ö(Reaum.) | Szél Időjárás. Febr. - e£. 7 óra. | délben. reg. 7 óra. | délben. 1 Ikén 23" V" 28" T" — 9 — 2 EK. 1 Egész nap tiszta. .Erdély és Magyarország. Prussia. Svédország. Fran­cziaország. Nagybritannia. Spanyolország. _ Újabb tudósítások. Nemz. Társalkodó 7dik szám. Beseel változó , azután tiszta. Egész Haj­ télleges. KOLOZSVARTT. Kedden februarius 14dik napján 1837* 12 kén 27" 11""— — 8 — 2 E K. 1 13kell 27 10"" ___ 7 — 2 K. 1 ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvárit febr. 1­4 dik. Hogy a’ szép­­nem is képes a’ férfival az erényes tettek­ben nemes pályát futni, hogy tud rang, nem, nemzet, és vallásbeli kü­lönködésen* kívül az emberiségnek barátnéja lenni, ’s tudja közve­­töleg jövendőre nézve is még a’ nem élőket is az erkölcsi életre előszóllitani, és tud magá­nak a’ hálás szivekben halhatatlanitó emlék osz­lopokat építeni, ezt ennek előtte harmad na­pokkal tettlegesen bébizonyitá Kénosi Sándor János úr özvegye, Cserényi Juliánna úr asz­­szony , a’ ki maga evang. reformata buzgó fe­lekezetű lévén , egy oly alapítványról rendel­­kezék hagyományi irományában, mely áldandó befolyású mind az emberiség ápolásában, mind a’ Kük­üllő vármegyében létező sárdi unitaria ekklézsia boldogi­tó sorsában , mi szerént 500 forintokat, több évekre fizetetten" kamatjával ajánla ezen ekklézsiának oly feltételek mellett, hogy ezen ekklézsia temploma , mely­et na­­gyobbára áldott emlékezetű férjének áldott emlékezetű néhai nagy anyja magos Sándor Mozsesné Páld Mária úr asszony alapított vala némi nemű romjaiból megépitetnék , a’függő­ben levő kamatból , és az ezutáni kamatozás nevelvén már a’ tőkét, abból egy oly tanuló intézet állitatnék—Tel a’ sárdi unitar. ekklézsiá­­ban azon ekklézsia papja felvigyázása alatt, az hol minden nemzet, és vallásbeli különbözés nélkül mivelődhetnének azon vidéknek minden nevendékei.— Oh bár ébredező nemzetünknek és édes hazánknak sok ilyen leányai születné­nek ! vagy a’ születtek meg ne halnának! de mi? hiszem az ilyenek örökké élnek. Sz. Udvarhelyről febr. 5ről. A’ mai napon délutáni két órakor ny­íttaték­ meg innepélyesen városunkban a’ mivelődést, és csinos társalko­­dást hathatósan eszközlő intézet vagy casino, melyen való köz örömet harmoniás ének, mo­zsarak durrogásai , ’s az öszve sereglett rész­vényesek e’ szép czél iránti élénk érzések sok­szorosan emelek. A’ mikor is kir. pénztárnok , Iktes Pakot István úr, mint e’ czél létesítésé­re előbb kezetfogott részvényesek ideigleni el­nöke a’ társaság egy­szerű kezdetét, de annál sebesebb ’s gyökeresebb gyarapodását ez ideig röviden elbeszéllvén , megtiszteltetése köszöne­te után hivatalát a’ társaságnak át adja. Kit is a’ társaság csak nem egyenlő felkiáltással e’ je­len közgyűlésre elnökének megválaszta. Miután a’ casino czéljai, ebből folyó tiszta hasznok egy fontos beszédben előadattak, legelsőbben is a’ca­­sino dolgai folytatására nézve hivataloskodók választattak u. m. igazgatók: Pálfi Elek, Ugrón István és Szombatfalvi József; litoknok : ügy­véd Keller János; választottsági tagok: Pálfi Já­nos, Eresei János, Ugron Lázár, Sylvester Dé­nes , Imreh György , Ugron Zsigmond , Fe­­renczi Pál, Pakot István, Bodor Pál,­ Szabó

Next