Erdélyi Híradó, 1837. július- december (második félév, 1-52. szám)
1837-08-01 / 9. szám
zon következésre vezetett, hogy a’ katonaság jelen alkotása legczélszerűbb ’s a’ szövetség czéljának leg megfelelőbb. A’ kamara ezen észrevételek után is a’ biztossági javaslatokat elfogadta. — A’ hannoveri újság jul. ilről több tábori rendeleteket közöl, elöl azon jelentést, hogy ő felsége magát méltóztatott a’ testőrség főnökének kinevezni. Továbbá egy más rendelés szeerint maga a’ király vette által a’ sereg kormányát, ’s e’ mellett a’ cambridgei herczegnek eddigi kormányzását megköszönte , ’s élénken fejezte ki a’ sereggeli megelégedését. Francfurt. Mi emlékezünk arra hogy Hannovera volt az, melly a’ bécsi congressuskor legélénkebben volt a’ mellett hogy némethonban szabadelmű alkotmány létesittessék, ’s lágyan akkor így fejelte ki magát: „Jelenkorunkban , némethonban , csak szabad elmü elvekkel, ’s illő kivánatokkal lehet a’ nemzet nyugalmát és elégülését helyre állítani.“ C. — A’ julius 151-i hannoveri újság jelenti: „Ma dél tájban tette le itt a’garnison a’watterlooi-téren kir. ő felsége iránti hódolatát ágyú ropogás között.“ PRUSSIA. Berlin julius 7kén. Az ország három nagyobb városaiból Breslauből, Danzigból és Magdeburgból egyszerre érkezett tudósítás, hogy ezen városokban a’ görcs mirigy újra mutatkozott. Remélhetni azonban hogy a’nyavalya csak némelly egyes eseteknél maradand , ’s nem veend magára olly pusztító természetet mint hat évekkel ezelőtt ugyan ezen városokban. Magdeburgban egy főhadi lisztnek M.ezeredesnek hirtelen halála által tüntette ki magát, ki kevéssel ezelőtt gyomor terhelést kapott volt. Ezen évben is tehát a’ szoros diaetelikai életmód különösen ajánlható. OLASZORSZÁG. Az Allgemeine Zeitungban közelebbről egy Rómából irt levél után bizonyos portugáliak közt történt verekedésről volt emlékezet. Ezen esetet most a hannoverai újság következőleg adja elő: „Róma június 21-én S. Antonio di Padova portugali egyház június 15- dikán egy évinnepet innepre. Don Miguel panaszolkodék hogy ez innepi szertartásra meg nem hivatott. Mire neki tudtára adatott, hogy ezen egyház testülete ötét Lusitánia urának soha el nem ismerte ’s ezért neki ez innepre meghivattatását helytelennek tartotta. Ez innep után következett estve donna Mária ügyvivője szekérben az említett egyházhoz ment, egy portugali embernek ki ez egyháznak elöljárója ’s a’ templom melletti házban lakott, magával elviteléért. Azon pillantatban midőn az ügyvivő szekeréből leszáll négy ismeretlenek , kik már néhány órák óta várakoztak reá, megtámadják. Erre lárma támad , az egyház igazgatója kezébe pisztolyokat fogva megjelenik, ’s élénk harcz keletkezik közöttök , mellynek következésében egyik az álöltözetet ismeretlenek közül megsebesítetik. A’ lovas őr katonák a’ lármára ide sereglének, de mivel a’küzdéshelye a’ harczolóknak kettős vallásos és politicai menedék helyet nyujta , a’ harcznak csak csendes szemlélői maradának. Végre a’ megtámadó fél megszaladott, kergettetett, de nem érethetett el, és látták hogy a’don Miguel palotájába szaladtak. Hogy ezek portugaliak voltak , az kétséget nem szenved. SVÉDORSZÁG. Stokholm junius 27k én, Sz. János napján mint a’ király név innepén a’ főváros őrserege valamint Stokholm város és tartomány ifju ujonczai, és az uplandi könnyű lovas ezered lisztelkedtek a’ Ladugardsgaerde melletti nagy téren, ’s a’király előtt, ki lóháton főtiszti karától és a’ diplomatiai test mémely tagjaitól körül vétetve volt, elléptetett. A’király Wallin érsek javallatára megengedte hogy a’Lipsiában és Dresdában 1831 ben Gustáv Adolf intézete neve alatt a’ catholicus országokban levő szegény protestáns községek felsegélése czéljából alapított intézet számára, hat éveken keresztül, minden évben egyszer Svédország s minden egyházaiban segedelem gyüjtessék. Egy-