Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-01-22 / 7. szám
vivőt és gazdát csak a‘ biztosság, nem pedig az igazgató teheti ki hivatalukból, ellenben a’ cselédeknek elbocsátása az igazgatót illetvén a’ hevökben történendő újaknak felvétele felől a’ biztosságot első alkalommal értesíteni fogja. A’ színészek és színésznők’ félfogadása az igazgató jogaihoz fog tartozni, kiknek havi fizetését a biztosság fogja meghatározni, ’s elbocsátások is a’biztosság’ ítéletétől fog függni. A’ felfogadáshoz minden színész és színésznő fizetéseik’ meghatározása után egyforma szerkezetű s az ifjazóaló által kiadandó szerződő levelek mellett fognak felvétetni, s kivétel nélkül a kiadandó törvények’ rendszabása alatt állani. Az igazgató semmiféle tárgyaknak vételébe bocsátkozni nem fog, hanem mindeneket egyedül a’gazda , még pedig a’hol eszközölhető árcsökkentés, egyébiránt az igazgatónak jóváhagyásától függő egyezés mellett szerzetül bé, s a’ vetteket oklevelekkel tanúsítva, számadás mellett havonként az igazgatónak bémutatja , ki azután a’ fizetéseket assignatio mellett eszközlendi, évnegyedenként számadásait a’ biztosságnak , melly azokat rögtön megvizsgálni fogja , bémutatván , úgy szinte a’ színház’ pénztárnokától is a’ rendes számadásokat a’ biztosságnak leendő előmulatás végett évnegyedenként az igazgató bévenni köteleztetik. A’ repertorium’ megvizsgálása és megítélése a’ választmányt fogja illetni , de a daraboknak adása az igazgatótól fog függni; mindazáltal kötelességévé tétetik, hogy mindennemű játékokat a’ lehetőségig egyformán adjon, ’s úgy nevezett localis darabokkal a’ színházat el ne öntse. A’ színészek és színésznőkre készítendő törvényeknek végrehajtására az igazgatónak kell felügyelni ; hogy azonban egyéb nagyobb feladásainak megfelelhessen, a’rendező annyiszor, a’ menynyiszer a szükséghez képest minden ülésre változtatván a’ tagokat, négy szinésztársait maga mellé vévén , s a' kihágások’ megítélésére ülést tartván, arról jegyzőkönyvet viend , ’s azt az igazgatónak hetenként bémutatandja , ’s a’ hol az igazgató a’ törvények alkalmazását nem helyeslené, azok iránt az ítéletet szóval önmaga mondja ki. A’ repertóriumot az igazgató mindig egy egész hónalma készítendi el, s 200 csengő forintnál többe kerülő daraboknak adása iránt a’ biztosságnak teend jelentést.• A’ szükséges költségek’ felszámítását a’ gazda minden esetben az igazgatónak előre bémutatni köteleztetik, hogy így az igazgató a’ színház’ pénztára állapotához a’ darabok’ játszására nézve is biztosan rendelkezhessék. A’ színház felsegélésére megkívántai a pénzt elnöki vagy országos küldöttségi utasítványok mellett egyenesen a’pénztárnok fogja az országos pénztárból állás venni, mindazonáltal a’ színház’ pénztárának rendben tartására az igazgató is szorosan felügyelni tartozik, a’ felügyelés az országos küldöttségi biztosságnak fenmaradván. A’ színészek és színésznők mindazon rendszabásokra nézve, mellyek őket mint színházi személlyeket illetik, az igazgatóságnak , ’s illetőleg a’ biztosságnak hatósága alá, egyébiránt pedig más büntetést magok után vonó esetekben polgári állásokhoz való törvényhatóság alá fognak tartozni. Egyébiránt minden ’ 11. körülményekben, hol biztosan a’ felelet terhét magára vállalva, az igazgató nem intézkedhetnék, az országos választmány’ megbizottságának elnökéhez folyamodand, ki a’tárgynak sürgetős és érdekes volta , s megszaporodott tárgyához képest a biztosságot egybe hivandja, ’s ez teljes hatalommal intézkedendik. Jelentését annak idejében az országos küldöttségnek bemutatni tartozván. Az igazgatót szükség’ esetében a' biztosság hivatalától felfüggesztheti, s ideigleni igazgatót nevezhet; ezt azonban az országos küldöttség’ elnökének azonnal bé fogja jelenteni. Eddig az útmutatás. A’ derék Pesti Isírlaji, melly után ezeket közlöltük, véleményével kiséri a’ tárgyat. Ugyan azon kezesség, melly által a Pesti Hírlap véleménye’ kimondására felszabadítottnak hitte maga , t. i. . legtisztább szándék ’s hazafiság, melly, mint meg vagyunk győződve, valamint az országos választmányt, úgy az érdekelt liirhisiol lejneiben vezérli, bátorba minket is ellenkező \élement linket nyilvánítani a’ minden oldalroli megvizs°álást érdemlő tárgyról. 1) Mi nem tartunk attól, hogy a’ csődnek mai csak eszméje is éppen azon férfiakat zárná ki a’ választhatástol, kiknek nevét a nemzeti intézet kormányán a nemzet leghangosabb helyesléssel fogadná. Korunkban csaknem minden fontosabb hivatalok csődfiján töltetnek bé, pl. kamarai hivatalok, tanácsnokságok , tanítói székek, orvosi helyek ’s a’t., ’s a’ mindennapi példa mutatja, hogy azokra még is a’legjelesebb egyének is jelentkezni szoktak. Az álszemérem, túlzott szerénység ha nem is olly rút, de bizonyosabb, károsabb hiba közügyekben, mint a’tolakodás. Alkotmányos népnél semmi szégyen nincs abban, ha általunk pártolt ügyért pályázni lépünk, bár ezért nem érhetünk is. A compromissiotóli szertelelli félelem csak elkényeztetett hiú nagyravágyókat tartóztathat vissza: szabad férfi elhatározottan lép fel szent ügyért. 2) „A’ tiszta jövedelemtőli procentuatiol igazgatói díjpótlékul“ szinte helyesnek tartjuk. Mi színháznál ámbár a’ szellemi hasznot tartjuk főnek, de e mellett a’jövedelmet is nem megvetendő pontnak nézzük, mert egyfelől ez mérlege a’ színügyifránti részvétnek, másfelől múlhatatlanul szükséges arra, hogy a’ I r ' Ö ■ O.' színház magát fenntartsa, s ne legyen köztered. Nem mondjuk is ugyan, hogy ezen jövedelmet holt tőkévé kelljen öszvesíteni, ’székbre verni, de arra, hogy czélszerű javításokra mentől többel lehessen fordítani, szükség, hogy mentől több jövedelem eszközöltessék, természetesen a czéval nemcsak nem ellenkező, hanem azzal öszreható módokon ; már ha az igazgatónak magános érdeke is kívánja úgy kormányozni a’ színi dolgokat, hogy a’ szónak mindkét értelmében tiszta jövedelem, mentés nagyobb legyen, bízvást számíthatni, emberi gyengeségeinkből kiindulva, hogy lisztének munkájokban megfelel. 5) Mind az ügyre, mind az igazgatóra nézve jobbnak véljük, ha az igazgató nem teljes hatalmú dictator lesz, hanem egy emberi szenvedélyeknek kevésbbé kitett, ellenséges hatások ellen biztosítva lehetőbb választmánynak középidőntja, irányának intézője, s határozatinak végrehajtója. Elégnek leszszük , ha az igazgatónak a kevésbbé lényeges s kevésbbé kényes esetekben kötetlen keze van , mi a’ jelen úlmúlalás által eléggé biztosíttatott; fontosabb esetekben mindig jobb a több szem, mert többet lát; főkéni, olly' kényes személyzettel, mint a’ színészeté szokott lenni mindenütt széles ez világon, valóságos jótétemény az igazgatóra nézve, ha nem fenekük minden rajta. Magyar tudós társaság’ ülései. fec. 21 kén Jerney János re. a’ IV. Béla király alatt honunkat j)uszlitó mongolok’egyik vezérének Kadánnak, Jankowich Miklós acad. ti. gyűjteményében fenlevő , eddig elő ismeretlen ’s olvashatlannak tartott, azonban chemiai szerekkel újra felélesztett, a’ kolozsvári, dézsi és beszterczei várnagyokhoz intézett parancslevelét mutatta elő eredetiben réznyomatu kéjmásokban, melly' történetünkre, valamint a’ mongolokéra is, nem kevés fényt vet; minek elolvasása után előadó, annak criticai faglalgatása ’s magyarázatába ereszkedvén, többi köztt az oklevél’ saját szavaiból azt igyekezett megmutatni, miképpen a’ IV. Béla király ismeretes rézpénzeivel együtt honunk’ fövényeiben nagy számmal találtatni szokott, az óság’ búvárai és keleti nyelvtudósok által ismeretlennek vallott rézpénznemek mongolok által is hozattak forgásba , az oklevélben „keser chunich Tatariensa44 néven előfordulók.” Ez után Schoepff Auguszt fl. a’kancsalság’tér- i mészetét és Dieffenbach által legújabban ajánlott műtételét ismer- I tette meg , egy úttal több, maga által, a’ legjobb sikerrel opferált, s részint még operálandó egyedeket mutatott bé, hogy tudniillik mindőn ezeken is véghez leszen vive a’ műtétét, annak foganatjáról a’ társaság bővebben meggyőződhessék.— Ugyanezen ülésben Taricza Lajos rt. értekezése a’ dráma’ hatásáról s literaturánknak drámákbani szegénysége’ okairól, Szilasy János rt. ajánlatára a’ Tu- adománytárba felvételek.—• (Magyar nyugyiénzintézet.) A legf. helybenhagyást nyert magyar nyugpénzintézeti választmány Lovász András magyar kir. helyi hatósági tanácsos és cancellariaigazgató’ elnöklete alatt f. hónban tartván szokott félévi gyűlését, eredményit az 1040ikidik félévi tárgykezelésnek, az alapszabályok’ értelmében, a’ mostani intézeti is pénzállapottal együtt, köztudomásul adja, főképp tagjainak külön használat végett. A’ korábbi 1040 tag 1840iki junius’ végéig be- iktatási tőke’ fejében fizetett - - 278,476 ír. 52 krtból ezen öszveget 18 új tag- - 5,lói ,, 48 ,, szaporításba mindazáltal ez összes - 283,629 ,, 40 ,, mennyiségből 8 tagnak halála, 7nek nyugalmaztatása, Знак kiléjitesének kizáratása , vagy is összesen 22 tag elmaradása által — 6,512 ,, 16 ,, s innen lerovatik, úgy 1840ki decemb. végéjj vel a tagok alaptőkéje - - - 2 ,517 ,, 24 k it állott, a’ tagok’ száma pedig jelenleg 1056.