Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-02-23 / 16. szám

63 prém ftz. mell упек e tárgyba­ni határozatát különös figyelemmel várhatta a’ sérelem miatt zajló magyar világ. Közlő nem emléke­zik , hogy az elég tágas terem annyira népes lett volna, mint je­lenleg, úgy hogy ki 9 óra után jött, be nem férhető. A megye’ távolabbi helységeiben aligha tartatott e najyon isteni tisztelet a’ r. cath. részről; mert a’ papi rend’ csak nem egész személyzete megjelent; ’s közlő meg van győződve a’ hír’ valóságáról, melly szerint a’ r. papság e napra megjelenni parancsot kapott. Vas? Pest, Abauj , Borsod megyék’ ez ügybeni hivatalos levelei felol­vastatván, B. Kajáéról egy tbiró. — szónokla először, szép ajkon, meleg kebellel, mint egy úgy barát szokott, ki a’ jónak, igaznak h­ive, ’s lelke’ fájdalmát jelenté ki ezen általa is törvénysértőnek hitt körlevél’ eredményén. A’ heves vita regg. 9 órától délutáni 5-ig tarta, olly ingerültség ’s lárma közti, hogy a’ sz. birák el­­nökileg felszóllítattak a’ zavargókat rendre igazilni. A’ viták’ foly­tában a’ megyei főügyész olly diplomaticai ismeretet fejte ki, hogy közle kétli, ha Mabillonius, az oklevéltanárok’ királya , tudott vol­na-e hasonló esetben több adatot elő­hordani: ’ siercz’ talán 8 negyed óráig szónokra ez, szentirás’, szentek közé avatott irók’, páriák’, zsinatok’ — szónok szerint az anyaszentegyház’ eszméjét csak ezek alatt lehet érteni—nyugati ’s keleti császárok’, ’s végre ma­gyar királyok’ rendeletet s törvényeiből mutogatván a’ vegyes há­zasságokban soha nem tiltott, sőt parancsolt áldásadást,—kivévén ha keresztény nem kereszténynyel kelne öszve. E’ szónoklat magá­ban megérdemlő a’ r. papság’ ide tett fáradságát. Határozatta jön, hogy e’ megye’ is törvénysértést lát itt, ’s előfordulandó eset­ben—­mi itt még hivatalos tudomásra nem történt — használandja törvényes jogait. Felséghez is felirás határozatott, mellynek hang­ja , hogy ő cs. k. felsége apostoli királyi hatalmával e’törvénynyel ellenkező rendeletet megszüntetni méltóztassék, addig is mig az ez­t­e­e­l érdemben is minél előbb tartatni kért országgyűlés e’ tárgyról in­­tézkedendik. 2., Ujonczállítás. Ez érdembeni határozatai e’ me­gy­ének: a) A’ sorshúzás alá esendő helyettesíthet mást, ki a’sors­húzástól minden tekintetben ment, — ’s a’ fogadásdíj a’ fogadott’ visszatértéig köztpénztárba tétetik, b) Egy atyának sorshúzás alá e­­sett több fiai közül csak egy, ’s az tartozik katonáskodni, ki ki­sebb számot húzott, c) A’ nősök közül csak azok köteleztetnek, kik e’ törvények’előre létetetése után keltek egybe,— ide nem értet­vén a’ nőiket hitetlenül elhagyó férjek. d) Az újonczot állító köz­ségek minden újoncztól 4 p. f. fizetnek, mellyből 5 az ujonczé, egy pedig a’ felügyelő katonatiszt, polgári biztos és vizsgáló seb­­orvosok között felosztandó. — e) Azon ifjú, kinek fivére már ka­tonáskodott, ha egyedül van, nem, de ha több fivére van, tar­tozik hozni. f) Nemesedési pert folytatók’ fiai szinte köteleztetnek, kik azonban a’ per megnyerése után azonnal vissza térnek s he­lyettek másokat lesznek küldendők. (Világ.) Ausztria. A’ lipcsei Alig. Z. bécsi levelezője szerint, új év’ kezdetével Bécsben a’ könyvvizsgálati hivatal nevezetesen megkönnyíté a’ kül­földi politicai hírlapoknak posta’ utjáni kiadhatását. Ezek ugyan is akár voltak megengedve akár nem, előbb vizsgálat alá vettet­tek, ’s csak rendőrségi jóváhagyás után osztattak ki az egyes la­pok az olvasók között, kivéve némelly személyeket, úgymint di­plomatákat, udvari és status- magas­ hivatalbelieket, közben né­hány tudósokat, írókat és szerkesztőket. Csak az augsburgi Alig. Z. élvező néhány év óta azon kedvezést, hogy ide megérkezzenek reggelén bíráló vizsgálat nélkül mindjárt szétoszlathatott. E’ lapnak adott illyetén kedvezés nagyon megakasztá a’ több itteni politicai lapokat. Most már az újabb rendszer’ értelmében a’ külföldi poli­ticai lapok köztt semmi különbség nem létetik, ’s mindenik, a’ mint megérkezik , olvasói köztt ki fog osztatni. A’ külföldnek li­teratúrai lapjai azonban egyes számaikra nézve továbbra is vizsgá­lat alá vettet­nek, valamint szintén a’magyarhoni hírlapok, a mel­­­lyek közül jelenleg a’ „Pesthez Tageblatt“ a’megengedettek lajstro­mába felvétetett. (Pesti Hirl.) Syria és Egyiptom. A’ fényes Kapu biztossának ienepélyesen vissza adott török hajós sereg Marmorizzába indulandó; Ibrahim basa Damaskust oda hagyá ’s 40 ezerre menő táborával Gazába ’s onnan Egyijjtomba vonulni­­ törekszik; ezek valának azon nevezetesebb események, mell­yekről maga idejében értesítettük a’ Hiradó’ olvasóit. Néhány napi hall­gatás után a’ külföldi lapok most következő újabb híreket hoznak: Moniteur. (Telegraphi tudósítás Marseilleből, febr. 2-ról) A­­­lexandria jan. 25-ban. A főügyvivő a ’ ül­ügyek’ ministeréhez. A’ török hajós sereg ma hagyta el végképpen Alexandria’partjait. Ibra­him eddig bizonyosan Egyiptom’ határszéleihez érkezett. A’ török biztos értesítő Mehemed Alit, hogy azon firman, melly az alki­­rályt­ örökösödési joggal fogja felruházni, tudomása szerint, már is a’ szultántól alá vagyon írva. E’ szerint tehát minden kölcsönös kötelezetek teljesítetének. Az Alig. 7. párizsi levelezője febr. 3-ról így ír „Hiteleskútfők Után jelenthetem, mikép Anglia örömmel fogadá azon eszmét el, hogy Jeruzsálem, Bethlehem és Palestinának többi szent városai a’ török igazgatás alól kivétetve független állásba helyeztessenek. An­glia azon tervtől sem idegen, hogy keresztény közkezelő (admi­nistrator) kü­ldessék Jeruzsálembe ; az európai főhatalmak ezen tárgy felől mi­előbb egyezkedni fognak a’ fényes kapuval.“ A’keleti kérdésben még mind tartanak az alkudozások. Foly­tonos közlekedés’ tárgya volt, hogy az angolok most is sergeiket Jean d’ Acreból ki nem vonták; az udvarok­ képviseleténél tehát azon kérdés került szőnyegre: nem volna-e czélszerűbb az említett erősséget kirekesztőleg török őrizettel látni el ? Palmerston lord, kinek a keleti viszályok’ kiegyenlítésében követett józan kormány­elvei előbb utóbb méltánylást és elismerést fognak aratni, a több hatalmasságok’ nézeteivel teljes egyetértését nyilatkoztatá ki, s je­lenté, hogy Anglia, mint mindig kész, mihelyt a’ szultán és szö­vetségesei czélszerű­nek látják a’ d’ Acre erősséget török őrizet a­­lá bocsátani, ’s csak annyit kiván, hogy Saidaból is az ausztriai sergek vonuljanak ki. Oroszország. Lillvai hírek szerint Oginsky gróf, állítólag egy szerteágazott öszveeskü­vés’ feje, a’vilnai kormányzótól ebédre hivatva elfogatott. Mint mondják több társaival Pétersburgba küldetett, javai katonai­lag foglalatának el, ’s a’ bennök falait számos fegyverek és had­kellékek Vilnába vitelének. Olaszország. Ronald lyoni érseket elhatározó ő szentsége bibornokká nevez­ni ki, ezen hírrel jan. 28-án sürgöny indult Francziaországba. Francziaország. ( Hírlapi vélemények a’ megerősítési törvény’ elfogadása felől) Moniteur és Messager. A’ követház nagy szótöbbséggel nyilatko­zott a’ választmányi terv mellett. Az ország örvendezhet ezen ered­ménynek. A’ vitatások pártjellemet nem öltének magukra; az e­­gészen egy nemzeti közgondolat vonult végig; csak a’ kivitel’ esz­közei és gyakorlati kérdések felett támadt meg hasonlás a’ véle­ményekben, de itt is egy hang sem aljasult le kisszerű gáncsos­­kodássá. A’ ministerium a’ teljes felelőséggel á­tvállalt tervet Ő­­szintén ’s a’ saját maga által Önkéntesen tűzött korlátok köztt ve­­zeté a’ közvélemény’ elébe és a’ győzedelemre. Debats. Mi a’ tervet mindég helybe hagytuk , de hibáit sem lepleztük el. Minden esetre az Európa által olly figyelemre vett kamarai vitatások után, a’ törvényjavaslat’ visszavetése, a’ kor­mány’, képviselet’ és egész ország’ tekintetén nagy csorbát ejtett volna. Commerce. Cselszövény, szótörés és szenvedélyek legyőzik a’ megfontolást és józan értelmet. Febr. 1 - je történészetünk’ (historia) lapjaira gyásznam­d fog feljegyeztetni. Kamarai határozat óta nem hangolta inkább le a’ kedélyt, nem rendítette jobban közin­tézkedéseinket meg. Thiers ’s az udvar diadalmaskodtak. Őseink egy baslillet rontanak le; mű­ helyébe tizen­négyet építünk. Tíz év’ után a' júliusi forradalom’ eredményei következők: Franczia­­ország raegaláztatik, Európa győz, béfolyhatásunk kelet’ ügyeire szétszakad, lobogónk Rosas’ lába elébe hajlik, és mindennyiért kártérítésül a’ világ’ értelm­esedésének és polgárosodásának közép­p­ontja ágyukkal béplántált kőfalak közé szok­tatik. Thiers, Guizot és Barrot urak képviseleti rendszer helyett szurony- és vérpaddal gyámolt katonai zsarnoksággal ajándékoznak meg. Gazette de France. Megint egy innep napja a’ fürge hírlap­írónak. Csak most vádták Thierset, csak imént ejtett e könnyet a’ szónokszék’ zsámolyánál, ’s már felkent királya a’kamaráknak. Me­gint megmutatá Soultnak, hogy az ujságiró’ tolla erősebb mint a’ marsalkai’­. Volt a’ hadnak Napoleona , van a’ békének Napo­­leona , a’ közkiadások­ Napoleonává Thiers úr válik. Charivari. A’ „Palais Bourbonban“ sokat vitatkoztak affelől Párizs’ erősítőkéinek idomtalan ágyúi a’ főváros vagy az ellenség ellen szegeztessenek fel? Az idő nem sokára meg fogja mutatni hogyan legyen korszerűbb. Több jámbor párizsi nem fogván fel az

Next