Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-02-23 / 16. szám
63 prém ftz. mell упек e tárgybani határozatát különös figyelemmel várhatta a’ sérelem miatt zajló magyar világ. Közlő nem emlékezik , hogy az elég tágas terem annyira népes lett volna, mint jelenleg, úgy hogy ki 9 óra után jött, be nem férhető. A megye’ távolabbi helységeiben aligha tartatott e najyon isteni tisztelet a’ r. cath. részről; mert a’ papi rend’ csak nem egész személyzete megjelent; ’s közlő meg van győződve a’ hír’ valóságáról, melly szerint a’ r. papság e napra megjelenni parancsot kapott. Vas? Pest, Abauj , Borsod megyék’ ez ügybeni hivatalos levelei felolvastatván, B. Kajáéról egy tbiró. — szónokla először, szép ajkon, meleg kebellel, mint egy úgy barát szokott, ki a’ jónak, igaznak hive, ’s lelke’ fájdalmát jelenté ki ezen általa is törvénysértőnek hitt körlevél’ eredményén. A’ heves vita regg. 9 órától délutáni 5-ig tarta, olly ingerültség ’s lárma közti, hogy a’ sz. birák elnökileg felszóllítattak a’ zavargókat rendre igazilni. A’ viták’ folytában a’ megyei főügyész olly diplomaticai ismeretet fejte ki, hogy közle kétli, ha Mabillonius, az oklevéltanárok’ királya , tudott volna-e hasonló esetben több adatot előhordani: ’ siercz’ talán 8 negyed óráig szónokra ez, szentirás’, szentek közé avatott irók’, páriák’, zsinatok’ — szónok szerint az anyaszentegyház’ eszméjét csak ezek alatt lehet érteni—nyugati ’s keleti császárok’, ’s végre magyar királyok’ rendeletet s törvényeiből mutogatván a’ vegyes házasságokban soha nem tiltott, sőt parancsolt áldásadást,—kivévén ha keresztény nem kereszténynyel kelne öszve. E’ szónoklat magában megérdemlő a’ r. papság’ ide tett fáradságát. Határozatta jön, hogy e’ megye’ is törvénysértést lát itt, ’s előfordulandó esetben—mi itt még hivatalos tudomásra nem történt — használandja törvényes jogait. Felséghez is felirás határozatott, mellynek hangja , hogy ő cs. k. felsége apostoli királyi hatalmával e’törvénynyel ellenkező rendeletet megszüntetni méltóztassék, addig is mig az ezteel érdemben is minél előbb tartatni kért országgyűlés e’ tárgyról intézkedendik. 2., Ujonczállítás. Ez érdembeni határozatai e’ megyének: a) A’ sorshúzás alá esendő helyettesíthet mást, ki a’sorshúzástól minden tekintetben ment, — ’s a’ fogadásdíj a’ fogadott’ visszatértéig köztpénztárba tétetik, b) Egy atyának sorshúzás alá esett több fiai közül csak egy, ’s az tartozik katonáskodni, ki kisebb számot húzott, c) A’ nősök közül csak azok köteleztetnek, kik e’ törvények’előre létetetése után keltek egybe,— ide nem értetvén a’ nőiket hitetlenül elhagyó férjek. d) Az újonczot állító községek minden újoncztól 4 p. f. fizetnek, mellyből 5 az ujonczé, egy pedig a’ felügyelő katonatiszt, polgári biztos és vizsgáló seborvosok között felosztandó. — e) Azon ifjú, kinek fivére már katonáskodott, ha egyedül van, nem, de ha több fivére van, tartozik hozni. f) Nemesedési pert folytatók’ fiai szinte köteleztetnek, kik azonban a’ per megnyerése után azonnal vissza térnek s helyettek másokat lesznek küldendők. (Világ.) Ausztria. A’ lipcsei Alig. Z. bécsi levelezője szerint, új év’ kezdetével Bécsben a’ könyvvizsgálati hivatal nevezetesen megkönnyíté a’ külföldi politicai hírlapoknak posta’ utjáni kiadhatását. Ezek ugyan is akár voltak megengedve akár nem, előbb vizsgálat alá vettettek, ’s csak rendőrségi jóváhagyás után osztattak ki az egyes lapok az olvasók között, kivéve némelly személyeket, úgymint diplomatákat, udvari és status- magas hivatalbelieket, közben néhány tudósokat, írókat és szerkesztőket. Csak az augsburgi Alig. Z. élvező néhány év óta azon kedvezést, hogy ide megérkezzenek reggelén bíráló vizsgálat nélkül mindjárt szétoszlathatott. E’ lapnak adott illyetén kedvezés nagyon megakasztá a’ több itteni politicai lapokat. Most már az újabb rendszer’ értelmében a’ külföldi politicai lapok köztt semmi különbség nem létetik, ’s mindenik, a’ mint megérkezik , olvasói köztt ki fog osztatni. A’ külföldnek literatúrai lapjai azonban egyes számaikra nézve továbbra is vizsgálat alá vettetnek, valamint szintén a’magyarhoni hírlapok, a mellyek közül jelenleg a’ „Pesthez Tageblatt“ a’megengedettek lajstromába felvétetett. (Pesti Hirl.) Syria és Egyiptom. A’ fényes Kapu biztossának ienepélyesen vissza adott török hajós sereg Marmorizzába indulandó; Ibrahim basa Damaskust oda hagyá ’s 40 ezerre menő táborával Gazába ’s onnan Egyijjtomba vonulni törekszik; ezek valának azon nevezetesebb események, mellyekről maga idejében értesítettük a’ Hiradó’ olvasóit. Néhány napi hallgatás után a’ külföldi lapok most következő újabb híreket hoznak: Moniteur. (Telegraphi tudósítás Marseilleből, febr. 2-ról) Alexandria jan. 25-ban. A főügyvivő a ’ ülügyek’ ministeréhez. A’ török hajós sereg ma hagyta el végképpen Alexandria’partjait. Ibrahim eddig bizonyosan Egyiptom’ határszéleihez érkezett. A’ török biztos értesítő Mehemed Alit, hogy azon firman, melly az alkirályt örökösödési joggal fogja felruházni, tudomása szerint, már is a’ szultántól alá vagyon írva. E’ szerint tehát minden kölcsönös kötelezetek teljesítetének. Az Alig. 7. párizsi levelezője febr. 3-ról így ír „Hiteleskútfők Után jelenthetem, mikép Anglia örömmel fogadá azon eszmét el, hogy Jeruzsálem, Bethlehem és Palestinának többi szent városai a’ török igazgatás alól kivétetve független állásba helyeztessenek. Anglia azon tervtől sem idegen, hogy keresztény közkezelő (administrator) küldessék Jeruzsálembe ; az európai főhatalmak ezen tárgy felől mielőbb egyezkedni fognak a’ fényes kapuval.“ A’keleti kérdésben még mind tartanak az alkudozások. Folytonos közlekedés’ tárgya volt, hogy az angolok most is sergeiket Jean d’ Acreból ki nem vonták; az udvarok képviseleténél tehát azon kérdés került szőnyegre: nem volna-e czélszerűbb az említett erősséget kirekesztőleg török őrizettel látni el ? Palmerston lord, kinek a keleti viszályok’ kiegyenlítésében követett józan kormányelvei előbb utóbb méltánylást és elismerést fognak aratni, a több hatalmasságok’ nézeteivel teljes egyetértését nyilatkoztatá ki, s jelenté, hogy Anglia, mint mindig kész, mihelyt a’ szultán és szövetségesei czélszerűnek látják a’ d’ Acre erősséget török őrizet alá bocsátani, ’s csak annyit kiván, hogy Saidaból is az ausztriai sergek vonuljanak ki. Oroszország. Lillvai hírek szerint Oginsky gróf, állítólag egy szerteágazott öszveesküvés’ feje, a’vilnai kormányzótól ebédre hivatva elfogatott. Mint mondják több társaival Pétersburgba küldetett, javai katonailag foglalatának el, ’s a’ bennök falait számos fegyverek és hadkellékek Vilnába vitelének. Olaszország. Ronald lyoni érseket elhatározó ő szentsége bibornokká nevezni ki, ezen hírrel jan. 28-án sürgöny indult Francziaországba. Francziaország. ( Hírlapi vélemények a’ megerősítési törvény’ elfogadása felől) Moniteur és Messager. A’ követház nagy szótöbbséggel nyilatkozott a’ választmányi terv mellett. Az ország örvendezhet ezen eredménynek. A’ vitatások pártjellemet nem öltének magukra; az egészen egy nemzeti közgondolat vonult végig; csak a’ kivitel’ eszközei és gyakorlati kérdések felett támadt meg hasonlás a’ véleményekben, de itt is egy hang sem aljasult le kisszerű gáncsoskodássá. A’ ministerium a’ teljes felelőséggel átvállalt tervet Őszintén ’s a’ saját maga által Önkéntesen tűzött korlátok köztt vezeté a’ közvélemény’ elébe és a’ győzedelemre. Debats. Mi a’ tervet mindég helybe hagytuk , de hibáit sem lepleztük el. Minden esetre az Európa által olly figyelemre vett kamarai vitatások után, a’ törvényjavaslat’ visszavetése, a’ kormány’, képviselet’ és egész ország’ tekintetén nagy csorbát ejtett volna. Commerce. Cselszövény, szótörés és szenvedélyek legyőzik a’ megfontolást és józan értelmet. Febr. 1 - je történészetünk’ (historia) lapjaira gyásznamd fog feljegyeztetni. Kamarai határozat óta nem hangolta inkább le a’ kedélyt, nem rendítette jobban közintézkedéseinket meg. Thiers ’s az udvar diadalmaskodtak. Őseink egy baslillet rontanak le; mű helyébe tizennégyet építünk. Tíz év’ után a' júliusi forradalom’ eredményei következők: Francziaország raegaláztatik, Európa győz, béfolyhatásunk kelet’ ügyeire szétszakad, lobogónk Rosas’ lába elébe hajlik, és mindennyiért kártérítésül a’ világ’ értelmesedésének és polgárosodásának középpontja ágyukkal béplántált kőfalak közé szoktatik. Thiers, Guizot és Barrot urak képviseleti rendszer helyett szurony- és vérpaddal gyámolt katonai zsarnoksággal ajándékoznak meg. Gazette de France. Megint egy innep napja a’ fürge hírlapírónak. Csak most vádták Thierset, csak imént ejtett e könnyet a’ szónokszék’ zsámolyánál, ’s már felkent királya a’kamaráknak. Megint megmutatá Soultnak, hogy az ujságiró’ tolla erősebb mint a’ marsalkai’. Volt a’ hadnak Napoleona , van a’ békének Napoleona , a’ közkiadások Napoleonává Thiers úr válik. Charivari. A’ „Palais Bourbonban“ sokat vitatkoztak affelől Párizs’ erősítőkéinek idomtalan ágyúi a’ főváros vagy az ellenség ellen szegeztessenek fel? Az idő nem sokára meg fogja mutatni hogyan legyen korszerűbb. Több jámbor párizsi nem fogván fel az