Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-02-26 / 17. szám

6. állati dűhvel kiszaladt a' rémülve szétfutó pórnep közti ’s miután az őt üldöző táblabiró­ ’s esküttre, ’s i­assaikra , villámsebesség­gel három sikeretlen lövést tett, ezeknek öt lövése által földre te­­rítetett, ’s a’ rárohant sokaság által elfogatott. A’ sok és nagyz, de nem halálos lövés- és ütésekből végre orvosi segítség által magá­hoz lővén átadatott a’ rögtön itélőszéknek, melly őt jan. 30-án akasztófára ítélte, ’s ítélete három előkészületi óra után végre is hajtatott. Midőn az Ítélet felölvastaték, Nagy János hallható szó­val azt mondá : megérdemlem. (Jelenkor után.) Szecs. Fridrik herczeg febr. elsőbb napjaiban érkezik Bécsbe meg, és a’ császári család’ tagjaitól a’ legszívesebben ’s kitüntetéssel fo­gadtatott. Egyiptom, Alexandriából jan. 29-ről írt több tudósítások szerint, Ibra­him táborával Gázától egy napi járatra Ramleba, vagy miként né­­mellyek állítják Jaffába, megérkezett. Ezen újságot más hírlapok­kal együtt közli az ausztriai „Beobachter“ is, de valóságát azon indokból hozza kétségbe, mivel Beschir emir a’ tengerparti kör­nyéket sergeivel ellepvén , a’Palestinán keresztül vezető utakat olly mértékben veszélyesekké tette, hogy Ibrahim jan, aki levelek sze­rint kénytelen volt a’ nagy sivatagnak tartani, ’s tehát Gázát ba­josan közelitheté meg. „Stromboli“ gőzöny Jocimus tábornoknak ’s a’ többi török vezéreknek rendelményt vitt affelől, hogy az egyiptomiak’ vissza­vonulását ne gátolják, sőt szükség’ esetében mozdítsák elő. Ibrahim basa az egész pattantyús erővel ’s 8 ezer lovas, ’s ugyan annyi gyalogsággal Cairoba megérkezett. A’ Cairo és Suez közti pusztát a’ törzseknépek’ kósza csoportjai nem háborgatják. A’ franczia ü­gyvivőség azon hirt véve, miképp a’ragály egész Egyiptomban kiütött, csak Alexandria kerülte még pusztításait ki, tartani lehet azonban, hogy Ibrahim tábora’ megérkezésével ide is elfogja azt terjeszteni. Toulon febr.­ákán, Hugón ellenadmirál’ osztályzatáról még semmi tudósítást nem kaptunk. Úgy látszik a’ hajókat egy irtóza­­tos vihar kelet felé zaklatta. Csak „Généreux“ sorhajó érkezett nyomorult álla­miban meg. Franczia ország’. Valée marsai jan. 26-án Pálmába a’ baleari szigetekre meg­érkezett; Francziaországba indulása előtt ott fogja vesztegidejét (Quarantaene) kitölteni. A’ „France“ által kinyomott levelek’ tárgyában adott közke­reseti utasítmány véletlenül olly jellemet öltött magára , melly párt­nézel’ különbsége nélkül mindenki’ keblében szomorúságot és cso­dálkozást kelt fel: febr. 5-kén t. i. a’ „Journal la France’“ szer­kesztője Lubis és kezelője Montur urak elfogatának , ’s a’ Pelagie börtönbe vitettek. (Gazelle.) (Moniteur.) Több hírlapok felszólíták a’ ministeriumot, hogy az elfogatások felett nyilatkozzék. A’ felelet egyszerű. Az utasít­­mánynyal felruházott itélőszéki személyek indokaikról számadással nem tartoznak. Ők jogszerüleg cselekedtek; egyébiránt a’ törvények az írathamisítással vádlott egyén’ elfogására nemcsak felhatalmazzák a kormányt, sőt ezen tettet tisztán kötelességéül jelölik ki. Párizs’ megerősítésére élénk előkészületek tételnek ; a’ nagy hideg az árkolási munkákat nem gátolja, mindenütt mozgékonyság jelenkezik. Mondják , mart. elsőbb napjaiban 20 ezer polgár és ka­tona kézműves fog az elővárak’ építésére alkalmaztatni. Az Alig. 7. párizsi levelezője következő megjegyzést teszem „A’ követkázi vitatások közűl tisztán bebizonyult, hogy egy erősí­­téki választmány évek alatt készített terveket Párizs’ védállattolba helyzéséről, azonban béadott javaslatait, minthogy bennök az elő­várak’ rendszere ajánllaték, a kormány a’ kamarák’elébe vinni nem merte, csak a’mark­usi ministerium alakulásával, ennek háromszo­ros sürgetése után áldozta a’ biztosság hadtani meggyőződését az igazgatás’ kormánynézeteinek fel, ’s iktatá tervébe bé a’ körfajzás­­rendszert. Thiers úr ezen tényeket tagadni törekszik ugyan, de sii­­kerellenűl. Illy körülményekből erkölcsi meggyőződéssé válik azon gyanú, hogy a’ jul. 15ki szerződés’ alkalmával emelt hadzaj csak csaleszköz volt, melly által felzúdítván a szenvedélyeket, a’ mi­nisterium az erősítési tervekre fogékonynyá akarta tenni Franczia­­országot.“ Nemours herczeg nyak-lábja’ megszűntével Lünevilléből Pári­zson keresztül Toulonba fog menni. Aumale herczeg három vagy négy zászlóaljat ’s testvére’ osztályának előcsapatját vezérlendi. — Napoleon koporsója szent Jeromos’ egyházába vitetek ideiglen által, Turenne’ sírja mellé. A pairkamara, febr. 8 -­­ i ülésében a’ karzatok tömve valá­­nak , mert tudva volt, hogy Dreux-Brézé szóba fogja hozni a’ buenos-ayresi ügyet. A’ marquis előadván az argenti köztársaság és Francziaország közti fenforgó viszály’ okait, dicsérettel halmo­­zá Malé grófot, hogy a’ sérelmekért elégtételt követelt, ’s élesen támadta Thiers ministeriumát meg, mivel az Lavallét, a’ franczia szövetségest, cserbe hagyá ’s olly alkut kötött, mellyz által az or­szág’ becsülete csorbítatik, befolyása csökken. Beszéde’végén Dreux- Brézé azon óhajtását nyilatkoztatá, hogy a’ kormány Montevideo köztársaságot oltalma alá vévén, e’ czélra rendeljen elégséges had erőt. Guizot előlegesen megjegyzé, hogy őt a’ kérdéses tárgy köz­­vetőleg nem érdekli ugyan , mert Mackau admiral a’ megelőzött cabinet’ rendeletei szerint kötött békét; mindazonáltal ezen ürügy alatt nem akar a’ vitatásokból kibúvni. Minden ministerium, ek­ként folytatta beszédét, az argenti köztársaságtól főleg két pontot követelt: az okozott károk’ megtérítését, ’s hogy a’ francziák a’ kiváltan jogosított népek’ sorába számítassanak. Mind a’ két felté­telt Mackau szeme előtt tartotta ’s az alkukötés biztosítá. Rosas’ bukása nem tette volna kedvezőbb állásba ügyünket; a’ felkelők­kel, győzedelmek’ esetére a’ franczia consul által kötött egyezke­dés semmivel sem vala ajánlatosabb mint a’ jelen alku. Továbbá midőn Francziaország Uruguay társadalom’ függetlenségét elismer­­teté, a’szövetségesek iránti kötelességének eleget tett Egy párt, a’ vidékieknek a’ városok elleni felekezete, kü­lviszonyokat illetőleg a’ mellett buzog, hogy európai befolyás’kikerülésével haladjon p pá­­lyáján Amerika. Ezen elvnek képvviselője Pepsas. Minden fáradalmas végczélja volt, az idegen hatás’ semmivé tétele. A’ békekötés’ ered­ményei felszámíthatatlanak, mert ezen párt’ nyakas ellenszegülését megtörék.“ A’ vitatás néhány szóváltás után minden következés nél­kül szakadott félbe. (Univers. ) Az angolok Jeruzsálemben protestáns egyházat a­­karnak építeni, már is a’ kézművesek munkáikhoz hozzá lógtak. Anglia. A’ Buckingham palotában felír. 5-kén titkos tanácsot tartott a királyné, mellyben elhatároztatok, hogy Albert herczeg ő ma­gassága is az angol egyháznak az uralkodó családért elmondani szo­kott könyörgésében említtessék, még pedig mindjárt a’ királyi öz­vegy’ neve után. A’ felső ház’ febr. 5ri ülésében Brougham lord és­pen a’ ke­letindiai földbirtokosoknak bizonyos kérelmeit terjeszté elő, mi­dőn Wellington herczeg úrhelyéből felkelve a’ terem’ felső ajtaja felé indult, azonban rögtön tántorgani kezdett, és aláhanyatlott. Minden pair az agg herczeg’ segédére sietett, ki csak alig érthető hanggal kivánta haza vitetését, halvány és rezgékeny volt, azon­ban teljes eszmélettel. Az egész ház mélyen meghatva kisérte őt szekeréig. Az ülés más­napra halasztatott. Macleod nevű tengeri tiszt’ ügye, ki az amerikaiak által azon gyanúra, hogy az első canadai lázzadás’alkalmával „Karolina“ gö­­zöny’ meggyújtásában részt vett volna, elfogatolt, az angol követ és amerikai külü­gyminister közti éles közlekedésre adott alkalmat. A’ tárgy jan. 4-kén a’ congressus elébe került, ’s ott Anglia nem a’ legbarátságosabb szavakkal illek­elik. Az izlandi lajstrombill életkérdéssé vált. Mind­az, ki szabad­elvűségre igényt követel, a’ kormány’ zászlója alá gyülekezik; az egyébiránt szilárdul elhatározó új választásra hivatkozni akkor, ha az alsóház’ többsége Stanley lord’ indítványát fogja pártolni. A’felsőház’ febr. 4-ki ülésében Minlo gróf az admiralitás’ el­ső lordja Stepford’ és az egész Syria’ partjain szolgáló hajóhad’ vitézségéről magasztaló szónoklatot tartván, mi­után az egyes fegy­vertetteket elsorolá, Napier commodore’ érdemeit és a’ szövetsé­ges ausztriaiak’ együtt hatását Bandiéra ’s Fridrik főherczeg alatt dicsérettel említette volna, köszönő nyilatkozatát indítványolt Stop­­ford admiral’, Napier Commodore’, Smith tábornagyi őrmester’ és az ezen vezérek alatt szolgáló szárazi és tengeri erő’ számára. Az előterjesztményt Colchester lord meleg részvéttel pártolta. „Az an­gol hajóhad — így szóla — nem csak bátorságát és hadiam ösmé­­retét bizonyítá be , hanem szilárdul megóvta az ősi fenyítéket is, mert a’ syriai visszafoglalás’ ideje alatt sem tiszt sem közlegény el­len jelentékeny panasz nem fordult elő. Mi Sloydord admirált il­leti, neki nem egyszer jutott részébe a’ magas megkülönböztetést

Next