Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-02-26 / 17. szám
6. állati dűhvel kiszaladt a' rémülve szétfutó pórnep közti ’s miután az őt üldöző táblabiró ’s esküttre, ’s iassaikra , villámsebességgel három sikeretlen lövést tett, ezeknek öt lövése által földre terítetett, ’s a’ rárohant sokaság által elfogatott. A’ sok és nagyz, de nem halálos lövés- és ütésekből végre orvosi segítség által magához lővén átadatott a’ rögtön itélőszéknek, melly őt jan. 30-án akasztófára ítélte, ’s ítélete három előkészületi óra után végre is hajtatott. Midőn az Ítélet felölvastaték, Nagy János hallható szóval azt mondá : megérdemlem. (Jelenkor után.) Szecs. Fridrik herczeg febr. elsőbb napjaiban érkezik Bécsbe meg, és a’ császári család’ tagjaitól a’ legszívesebben ’s kitüntetéssel fogadtatott. Egyiptom, Alexandriából jan. 29-ről írt több tudósítások szerint, Ibrahim táborával Gázától egy napi járatra Ramleba, vagy miként némellyek állítják Jaffába, megérkezett. Ezen újságot más hírlapokkal együtt közli az ausztriai „Beobachter“ is, de valóságát azon indokból hozza kétségbe, mivel Beschir emir a’ tengerparti környéket sergeivel ellepvén , a’Palestinán keresztül vezető utakat olly mértékben veszélyesekké tette, hogy Ibrahim jan, aki levelek szerint kénytelen volt a’ nagy sivatagnak tartani, ’s tehát Gázát bajosan közelitheté meg. „Stromboli“ gőzöny Jocimus tábornoknak ’s a’ többi török vezéreknek rendelményt vitt affelől, hogy az egyiptomiak’ visszavonulását ne gátolják, sőt szükség’ esetében mozdítsák elő. Ibrahim basa az egész pattantyús erővel ’s 8 ezer lovas, ’s ugyan annyi gyalogsággal Cairoba megérkezett. A’ Cairo és Suez közti pusztát a’ törzseknépek’ kósza csoportjai nem háborgatják. A’ franczia ügyvivőség azon hirt véve, miképp a’ragály egész Egyiptomban kiütött, csak Alexandria kerülte még pusztításait ki, tartani lehet azonban, hogy Ibrahim tábora’ megérkezésével ide is elfogja azt terjeszteni. Toulon febr.ákán, Hugón ellenadmirál’ osztályzatáról még semmi tudósítást nem kaptunk. Úgy látszik a’ hajókat egy irtózatos vihar kelet felé zaklatta. Csak „Généreux“ sorhajó érkezett nyomorult államiban meg. Franczia ország’. Valée marsai jan. 26-án Pálmába a’ baleari szigetekre megérkezett; Francziaországba indulása előtt ott fogja vesztegidejét (Quarantaene) kitölteni. A’ „France“ által kinyomott levelek’ tárgyában adott közkereseti utasítmány véletlenül olly jellemet öltött magára , melly pártnézel’ különbsége nélkül mindenki’ keblében szomorúságot és csodálkozást kelt fel: febr. 5-kén t. i. a’ „Journal la France’“ szerkesztője Lubis és kezelője Montur urak elfogatának , ’s a’ Pelagie börtönbe vitettek. (Gazelle.) (Moniteur.) Több hírlapok felszólíták a’ ministeriumot, hogy az elfogatások felett nyilatkozzék. A’ felelet egyszerű. Az utasítmánynyal felruházott itélőszéki személyek indokaikról számadással nem tartoznak. Ők jogszerüleg cselekedtek; egyébiránt a’ törvények az írathamisítással vádlott egyén’ elfogására nemcsak felhatalmazzák a kormányt, sőt ezen tettet tisztán kötelességéül jelölik ki. Párizs’ megerősítésére élénk előkészületek tételnek ; a’ nagy hideg az árkolási munkákat nem gátolja, mindenütt mozgékonyság jelenkezik. Mondják , mart. elsőbb napjaiban 20 ezer polgár és katona kézműves fog az elővárak’ építésére alkalmaztatni. Az Alig. 7. párizsi levelezője következő megjegyzést teszem „A’ követkázi vitatások közűl tisztán bebizonyult, hogy egy erősítéki választmány évek alatt készített terveket Párizs’ védállattolba helyzéséről, azonban béadott javaslatait, minthogy bennök az elővárak’ rendszere ajánllaték, a kormány a’ kamarák’elébe vinni nem merte, csak a’markusi ministerium alakulásával, ennek háromszoros sürgetése után áldozta a’ biztosság hadtani meggyőződését az igazgatás’ kormánynézeteinek fel, ’s iktatá tervébe bé a’ körfajzásrendszert. Thiers úr ezen tényeket tagadni törekszik ugyan, de siikerellenűl. Illy körülményekből erkölcsi meggyőződéssé válik azon gyanú, hogy a’ jul. 15ki szerződés’ alkalmával emelt hadzaj csak csaleszköz volt, melly által felzúdítván a szenvedélyeket, a’ ministerium az erősítési tervekre fogékonynyá akarta tenni Francziaországot.“ Nemours herczeg nyak-lábja’ megszűntével Lünevilléből Párizson keresztül Toulonba fog menni. Aumale herczeg három vagy négy zászlóaljat ’s testvére’ osztályának előcsapatját vezérlendi. — Napoleon koporsója szent Jeromos’ egyházába vitetek ideiglen által, Turenne’ sírja mellé. A pairkamara, febr. 8 - i ülésében a’ karzatok tömve valának , mert tudva volt, hogy Dreux-Brézé szóba fogja hozni a’ buenos-ayresi ügyet. A’ marquis előadván az argenti köztársaság és Francziaország közti fenforgó viszály’ okait, dicsérettel halmozá Malé grófot, hogy a’ sérelmekért elégtételt követelt, ’s élesen támadta Thiers ministeriumát meg, mivel az Lavallét, a’ franczia szövetségest, cserbe hagyá ’s olly alkut kötött, mellyz által az ország’ becsülete csorbítatik, befolyása csökken. Beszéde’végén Dreux- Brézé azon óhajtását nyilatkoztatá, hogy a’ kormány Montevideo köztársaságot oltalma alá vévén, e’ czélra rendeljen elégséges had erőt. Guizot előlegesen megjegyzé, hogy őt a’ kérdéses tárgy közvetőleg nem érdekli ugyan , mert Mackau admiral a’ megelőzött cabinet’ rendeletei szerint kötött békét; mindazonáltal ezen ürügy alatt nem akar a’ vitatásokból kibúvni. Minden ministerium, ekként folytatta beszédét, az argenti köztársaságtól főleg két pontot követelt: az okozott károk’ megtérítését, ’s hogy a’ francziák a’ kiváltan jogosított népek’ sorába számítassanak. Mind a’ két feltételt Mackau szeme előtt tartotta ’s az alkukötés biztosítá. Rosas’ bukása nem tette volna kedvezőbb állásba ügyünket; a’ felkelőkkel, győzedelmek’ esetére a’ franczia consul által kötött egyezkedés semmivel sem vala ajánlatosabb mint a’ jelen alku. Továbbá midőn Francziaország Uruguay társadalom’ függetlenségét elismerteté, a’szövetségesek iránti kötelességének eleget tett Egy párt, a’ vidékieknek a’ városok elleni felekezete, külviszonyokat illetőleg a’ mellett buzog, hogy európai befolyás’kikerülésével haladjon p pályáján Amerika. Ezen elvnek képvviselője Pepsas. Minden fáradalmas végczélja volt, az idegen hatás’ semmivé tétele. A’ békekötés’ eredményei felszámíthatatlanak, mert ezen párt’ nyakas ellenszegülését megtörék.“ A’ vitatás néhány szóváltás után minden következés nélkül szakadott félbe. (Univers. ) Az angolok Jeruzsálemben protestáns egyházat akarnak építeni, már is a’ kézművesek munkáikhoz hozzá lógtak. Anglia. A’ Buckingham palotában felír. 5-kén titkos tanácsot tartott a királyné, mellyben elhatároztatok, hogy Albert herczeg ő magassága is az angol egyháznak az uralkodó családért elmondani szokott könyörgésében említtessék, még pedig mindjárt a’ királyi özvegy’ neve után. A’ felső ház’ febr. 5ri ülésében Brougham lord éspen a’ keletindiai földbirtokosoknak bizonyos kérelmeit terjeszté elő, midőn Wellington herczeg úrhelyéből felkelve a’ terem’ felső ajtaja felé indult, azonban rögtön tántorgani kezdett, és aláhanyatlott. Minden pair az agg herczeg’ segédére sietett, ki csak alig érthető hanggal kivánta haza vitetését, halvány és rezgékeny volt, azonban teljes eszmélettel. Az egész ház mélyen meghatva kisérte őt szekeréig. Az ülés másnapra halasztatott. Macleod nevű tengeri tiszt’ ügye, ki az amerikaiak által azon gyanúra, hogy az első canadai lázzadás’alkalmával „Karolina“ gözöny’ meggyújtásában részt vett volna, elfogatolt, az angol követ és amerikai külügyminister közti éles közlekedésre adott alkalmat. A’ tárgy jan. 4-kén a’ congressus elébe került, ’s ott Anglia nem a’ legbarátságosabb szavakkal illekelik. Az izlandi lajstrombill életkérdéssé vált. Mindaz, ki szabadelvűségre igényt követel, a’ kormány’ zászlója alá gyülekezik; az egyébiránt szilárdul elhatározó új választásra hivatkozni akkor, ha az alsóház’ többsége Stanley lord’ indítványát fogja pártolni. A’felsőház’ febr. 4-ki ülésében Minlo gróf az admiralitás’ első lordja Stepford’ és az egész Syria’ partjain szolgáló hajóhad’ vitézségéről magasztaló szónoklatot tartván, miután az egyes fegyvertetteket elsorolá, Napier commodore’ érdemeit és a’ szövetséges ausztriaiak’ együtt hatását Bandiéra ’s Fridrik főherczeg alatt dicsérettel említette volna, köszönő nyilatkozatát indítványolt Stopford admiral’, Napier Commodore’, Smith tábornagyi őrmester’ és az ezen vezérek alatt szolgáló szárazi és tengeri erő’ számára. Az előterjesztményt Colchester lord meleg részvéttel pártolta. „Az angol hajóhad — így szóla — nem csak bátorságát és hadiam ösméretét bizonyítá be , hanem szilárdul megóvta az ősi fenyítéket is, mert a’ syriai visszafoglalás’ ideje alatt sem tiszt sem közlegény ellen jelentékeny panasz nem fordult elő. Mi Sloydord admirált illeti, neki nem egyszer jutott részébe a’ magas megkülönböztetést