Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-03-26 / 25. szám

mi,­, ti arról, hogy a’ helyettesítés összesen mennyibe került, vagy’ is mennyire ment ezúttal a’ népnek rendkívüli pénzadója. A fél­fogadási pénzek’ kamatoztatása ’s biztosítása, végett kellő intézetek határoztattak. — 4) Felirás határoztatott őfelségéhez, hogy az 1830- ban állított katonák, kitelvén immár szolgálatok 10 éve, az adott , országos szó’ beváltásával azonnal haza eresztessenek , ’s az őszfe-­­­lé tartatni szokott katonai szemléig (a’ mint czéloztatni halljuk)­­ már csak azért se tartóztassanak , mivel úgy tél’ beálltával kereset és kenyér nélkül maradnának. Arra is megkérdett az igazgatás, hogy a’ külföldön szállásoló magyarezredek’kiszolgált katonái kincs-­­ tári költségen hadi szállítványképp küldessenek azon helyre, a hol­­ beavatásuk történt .5) Fejér ügyének gróf Zichy Ödön’indít-­­ ványa’ következtében a’ gyorsírók iránt tett felszólítására, múlt gyűlési végzés szer­int is, aláírási ív nyittatott, ’s a' más megyék­ből is bégyülendőnek remélt pénz’ kezelésére küldöttség nevezte­tett. A’ gyűlésben jelen volt indítványozó gróf hazafius buzgósá­­gát a’ KK. és RR. méltányos köszönettel fogadták. Arról is tu­dósítanak a’ megye’ rendei, miképpen némelly főrangú lelkes ha­zafiak Hajnik Károly urat olly karba tették, hogy az alapítandók által kitűzendőknek a’ gyorsírásban ingyen tanítást adhat, — ’s ad­ni valósággal már meg is kezdett. — 6) A’ pesti gyermekkórház’ tekintetében meghagy­atott az országos tárgyakban munkálódó vá­­­­laszmány, tervet készíteni, miképpen lehetne ezen kórházat orszá­gos intézetté tenni; egyszersmind elhatároztatott hogy a’ megye’­­ orvosi hivatalainak betöltésénél a’ KK. és RR. olly folyamodókra lesznek különös tekintettel, kik a’ pesti gyermekkórház’igazgató fő orvosától bizonyságot mutatnak, hogy a’gyermek gyógy tudomány­nak ime’ megbecsü­lhetlen alkalmát szorgalommal használták. — 7) Felolvastatott Horari­u urnák a’ budai alesperestség’ papjai által­­ ellene múlt gyűléskor beadott tiltakozásra költ viszontiltakozása ,­­ mellyben egyszersmind azt vitatja, hogy a’ vegyes házasságok’tár­gyában kelt főpásztori levelek sem a’ szentirással sem az egyházi törvényekkel nem egyeznek. — Vitatás kezde keletkezni a’ felett: valljon a’ hittani fejtegetésbe ereszkedő tiltakozás a’ jegyzőkönyv­ : de fel vetessék-e ? — minthogy azonban az alesperestségi papoké fel—­­­vétetett, az osztó igazság’ elvénél fogva a’ többség ezt is felvétet­ni rendelő. — A’ vitatások — a’ mint e’dolognak természetében van — márm­ár ingerültség’ szik­ét kezdek viselni. Pesti 111. Zemplénből. ( S. A. U­j­h­e­ly. ) Megyénknek folyó hó’l- ső napján tartott közgyűlésében a vegyes házasságok’ tárgyábani körlevelek olvastattak fel, — azonban m­egtevén már előbb megyénk’ rendet a­ törvény’ értelmében szükséges határozatokat, újabb vég­­zések szükségeseknek nem látszottak ; de a’ borsodi diplomaticus munka feszült figyelemben tartá a’ rendeket. — Hasonló szempont alá jött Zala megyének a' ,,könyv­vizsgáló collegiumi elnök“ czí­­met tárgyszó levele is, mellyre nézve hasonlag már előbb meg­történt a’ kellő határozat. A mart. 2-kán olvasásra kerül­vén a’mun-­­­kácsi görög e. püspöknek e' megyéhez intézett levele, mellyben a’ rendeket Felszólítá , hogy a’ kebelekbeni alulyek’ iskolái’ gyara-­­­pításának előmozdítására segédkezeket nyújtani méltóztatnának , —• ez alkalommal m­egrovasóit az évek óta kirendelt választmányok’ hanyag eljárása, mellyek a’ helységenként létesítendő iskolák’ tár-­­­gyában kiküldettek;—azonban éppen jegyzői kéznél volt egy hi­­­­vatalos jelentés, mi szerint gróf Andrássy Károly ne terebesi ura­dalmában úgy fundust, mint egyeb­ szükségeseket a’ tanító’ részé­re ajánlani kegyeskedvén, ezt a’ terebesi orosz paja, nem hogy is tartozó köszönettel fogadta volna, hanem egy hosszú nyilatkozást is nyújtott a’ küldöttség’ elnökének, azon való meg nem nyugvását is jelentvén ki, hogy­ az ő híveinek gyermekei magyar nyelven tani- [I­tassanak; nem ellenzené mindazáltal , ha az orosz nyelv mellett a’ j­ magyar is tanítatnék, mert az orosz lit­era­túrát elhagyagolni­­ nem hagyhatja. ( Kaczaj.)—Ezen püspöki levél’ következtében in­­ditványoztatott, hogy e’ megye’ felsőbb sovány és szegény részein a helységenkénti iskola nem létesítethetvén, bizonyos pontokat kellene az ezen felső vidéken fekvő mezővárosokban kinézni ’s ott megyei felü­gyelés alatt, minden a­api befolyástól ment polgári ma­gyar iskolákat állítani, a’ vallásbeli oktatást minden gyermeknek saját aiapjára bízván. Ezután felhozatott egy táb­l­abíró által azon e­­set, miszerint a bekecsi (magyar helységbeni) orosz pap hívei­­nek gyermekeit, kik ügyes tanító alatt a’ r. catholicus gyermekek­kel egy iskolába jártak, az eddigi tanítótól elvonta, ’s azoknak e­­gyedü­l orosz nyelven oktatását egy tudatlan zsellérre bízta, kit az adótól is felmentetni kívánt. Ugyan csak általa jelentetett az is hogy Monak helységben, hol a’földesuraság (gr. Andrássy G­yörgy) a helységbeli lakosok’ nevelésére minden áldozattal járult, a’ né­pesebb református hivek’ számára iskolahelyet mutatván ki, az é­­pült iskolát az alig néhány háznépből álló evangelicusok közösen használni nem akartak, ’s ők is külön iskolahelyet követeltek.—­ Mind­ezen feljelentéseket a’ megye’ rendel el nem hallgathatván , kinyomozásokra küldöttség neveztetett. — ( Tetszés. ) — Számos elő­adásokból, mellyek különösen a’ muszka-orosz nyelv’ terjesztésé­ben fáradozó orosz papokat, messze czélzó törvényellenes kinézé­seikkel együtt, illőleg rovogaták , a’ rendelések' sükerellensége tetsz­­ven ki, ha fentartásukra elegendő fundus nem leszen , — erre Ma­­tolay Gábor ibizó a’ „fundus studiorum“ tőkéjét s jövedelmeinek ezen czélra fordítását kívánta eszközöltetni; — mire egy szomszéd megyei nemes barátunk (Orczy János) a falusi iskolák’ létesíté­sének méltánylása mellett, még az olly fontos tekintetű kisded­­o­v - intézet alapítását is indítványozó , s ha mind­ezekre ajánla­tokból elegendő költség ki nem telnék, az eltörlött zárdák’vagyo­nainak jövedelmeiből, mint törvényesen e’ czélra szánt nevelési pénzalatiból kívánta ezen költségeket fedeztetni. — Ezen indítvány némellyek által helyeseket vén (annyival inkább, mert catholicus lévé), egy pirotestans ellene nyilatkozott, és sem a’ protestánsok’ részére e’ segedelmet nem óhajtotta, sem zárdák’javait pénzzé for­­dítatni nem akarta; mert jelenleg is — úgy mond — a’ fekvő bir­tokkal együtt e’ megyének közel harmad része ezen fundus részé­re adósságba van lekötve. — Visszatérvén a’ népnevelés’ hiányaira, mellyeknek következményeit Zemplén csak a’ múlt epemirigykori szomorú néplázadáskor is borzasztóan tapasztalta, — az elnök el­ső alispán saját véleménye’ hozzájárultával a’ többség szerinti vég­zést akként jelenté ki, hogy a’ hol több vallásfelekezetek kisebb számmal vannak ’s külön tanítót nem tarthatnak, együtt járjanak a’ gyermekek iskolába, a’ vallásra pedig minden lelki* tanító ok­tassa a’ maga híveinek gyermekeit,—egyszersmind miután az e’ tárgybani előmenetelt a’ rendek sürgető szükségnek vették, a’nép­nevelési ügyben kirendelt küldöttségek jelentésűk’ beadására köte­­leztettek, hogy a’ megye minél hamarább sikeresen intézkedhes­sek ; a’ fundus studiorum ale fordításának sürgetése pedig ország­­gyűlési kívánatra halasztatott. Pesti III. (Nemzeti színház.) Minekutána némelly személyek, egy a'ha­zától pártfogolt, nemzetünk’ erkölcsi életét kifejtő ’s tökéletesítő intézet, a’ nemzeti színház ellen, különféle ócsárló költeményeket rebesgetni, sőt rágalmaikat a’ nemes közönség’ merő ámítására hír­lapokba is tétetni meg nem szűnnek; elegendőleg bélyegezvén vak­merőségüket, mellyel talán saját hazájok vagy minden esetre azon nemzet ellen, mellynek ege alatt léteznek, mellynek jogait, eléggé visszaélve, használják — kikelnek; lealacsonyítani törekedvén azon intézetet, melly a’ nemzet’ érdekeivel kétségtelen kapicsolatban áll; ezennel az országos igazgató választmány’ rendeletéből figyelmez­tetik a’ nagy érdemű közönség az iránt, hogy ezentúl minden szi­­nészeti tárgy felett, mellynek tudomása a’ közönséget illetheti, a’ hírlapokban közlendő tudósítás egyedül csak országos igazgató vá­lasztmányi titoknak Asztalos Károly urnak saját neve’ aláirása alatt leend hiteles. (Ipar- ’s tözs­érügy. ) A' búcsúzó tél miatt megromlott utak s a’ mindennemű hajózástól elzárt Duna miatt igen gyér volt a’ fiesli elővásár. De mind a’ mellett, bar vidéki kereskedő kevés, külföldi gyapjuáros pedig alig fordult meg, a’ közép egynyírelü gyapjú’ ára s az őszi kom­pletü mázsája, mégis néhány forinttal javult az újévi vásáréhoz kétpest, báránygyapju mind elkelt, ran­­gyargyapja egészen hi­ányzott. A’ viasz’ mázsáját kajtva vették 82 pengő fi­ton s a jobb minőségű gubacs’ köblét 14 ja. forinton. Töm- 10—faggyú kapós czikk volt, a’ nyulbőr vevő nélkül, faálinka csök­kent valamivel s a­ hamuzsir léha keletű volt. (J­r.) Törökország, Alexandria, febr. 24kén. „Yahiri Bahiri“ török gőzöny febr. 20kán hozá meg a’ fényes Kapu’ fermanját. Ezen okirat’ olvasása­kor, többször jelenkezik türelmetlenkedés Mehetned Ali’ arczán, ’s végre kinyilatkoztató, hogy meghódolni nem fog. Napier com­modore igyekszik rábeszélni az alkirályt, de sükerellenül. „Great­ Liverpool“ gőzönyt 24 óráig tartá a’kikötőben azon reménynyel, hogy nyugtató választ vihet kormányának vissza ; minden kísérletei azonban lilában valónak, a’ hasa rögzülten maradott kiejtett szavá­hoz. Ekkor nyilvánító a’ Commodore, hogy Alexandriat elhagyni és Marmorizzába visszahajózni szándékszik. Utóbbi megfontolás után

Next