Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-03-26 / 25. szám
mi,, ti arról, hogy a’ helyettesítés összesen mennyibe került, vagy’ is mennyire ment ezúttal a’ népnek rendkívüli pénzadója. A félfogadási pénzek’ kamatoztatása ’s biztosítása, végett kellő intézetek határoztattak. — 4) Felirás határoztatott őfelségéhez, hogy az 1830- ban állított katonák, kitelvén immár szolgálatok 10 éve, az adott , országos szó’ beváltásával azonnal haza eresztessenek , ’s az őszfe-lé tartatni szokott katonai szemléig (a’ mint czéloztatni halljuk) már csak azért se tartóztassanak , mivel úgy tél’ beálltával kereset és kenyér nélkül maradnának. Arra is megkérdett az igazgatás, hogy a’ külföldön szállásoló magyarezredek’kiszolgált katonái kincs- tári költségen hadi szállítványképp küldessenek azon helyre, a hol beavatásuk történt .5) Fejér ügyének gróf Zichy Ödön’indít- ványa’ következtében a’ gyorsírók iránt tett felszólítására, múlt gyűlési végzés szerint is, aláírási ív nyittatott, ’s a' más megyékből is bégyülendőnek remélt pénz’ kezelésére küldöttség neveztetett. A’ gyűlésben jelen volt indítványozó gróf hazafius buzgóságát a’ KK. és RR. méltányos köszönettel fogadták. Arról is tudósítanak a’ megye’ rendei, miképpen némelly főrangú lelkes hazafiak Hajnik Károly urat olly karba tették, hogy az alapítandók által kitűzendőknek a’ gyorsírásban ingyen tanítást adhat, — ’s adni valósággal már meg is kezdett. — 6) A’ pesti gyermekkórház’ tekintetében meghagyatott az országos tárgyakban munkálódó válaszmány, tervet készíteni, miképpen lehetne ezen kórházat országos intézetté tenni; egyszersmind elhatároztatott hogy a’ megye’ orvosi hivatalainak betöltésénél a’ KK. és RR. olly folyamodókra lesznek különös tekintettel, kik a’ pesti gyermekkórház’igazgató fő orvosától bizonyságot mutatnak, hogy a’gyermek gyógy tudománynak ime’ megbecsülhetlen alkalmát szorgalommal használták. — 7) Felolvastatott Horariu urnák a’ budai alesperestség’ papjai által ellene múlt gyűléskor beadott tiltakozásra költ viszontiltakozása , mellyben egyszersmind azt vitatja, hogy a’ vegyes házasságok’tárgyában kelt főpásztori levelek sem a’ szentirással sem az egyházi törvényekkel nem egyeznek. — Vitatás kezde keletkezni a’ felett: valljon a’ hittani fejtegetésbe ereszkedő tiltakozás a’ jegyzőkönyv : de fel vetessék-e ? — minthogy azonban az alesperestségi papoké fel—vétetett, az osztó igazság’ elvénél fogva a’ többség ezt is felvétetni rendelő. — A’ vitatások — a’ mint e’dolognak természetében van — mármár ingerültség’ szikét kezdek viselni. Pesti 111. Zemplénből. ( S. A. Ujhely. ) Megyénknek folyó hó’l- ső napján tartott közgyűlésében a vegyes házasságok’ tárgyábani körlevelek olvastattak fel, — azonban megtevén már előbb megyénk’ rendet a törvény’ értelmében szükséges határozatokat, újabb végzések szükségeseknek nem látszottak ; de a’ borsodi diplomaticus munka feszült figyelemben tartá a’ rendeket. — Hasonló szempont alá jött Zala megyének a' ,,könyvvizsgáló collegiumi elnök“ czímet tárgyszó levele is, mellyre nézve hasonlag már előbb megtörtént a’ kellő határozat. A mart. 2-kán olvasásra kerülvén a’mun-kácsi görög e. püspöknek e' megyéhez intézett levele, mellyben a’ rendeket Felszólítá , hogy a’ kebelekbeni alulyek’ iskolái’ gyara-pításának előmozdítására segédkezeket nyújtani méltóztatnának , —• ez alkalommal megrovasóit az évek óta kirendelt választmányok’ hanyag eljárása, mellyek a’ helységenként létesítendő iskolák’ tár-gyában kiküldettek;—azonban éppen jegyzői kéznél volt egy hivatalos jelentés, mi szerint gróf Andrássy Károly ne terebesi uradalmában úgy fundust, mint egyeb szükségeseket a’ tanító’ részére ajánlani kegyeskedvén, ezt a’ terebesi orosz paja, nem hogy is tartozó köszönettel fogadta volna, hanem egy hosszú nyilatkozást is nyújtott a’ küldöttség’ elnökének, azon való meg nem nyugvását is jelentvén ki, hogy az ő híveinek gyermekei magyar nyelven tani- [Itassanak; nem ellenzené mindazáltal , ha az orosz nyelv mellett a’ j magyar is tanítatnék, mert az orosz literatúrát elhagyagolni nem hagyhatja. ( Kaczaj.)—Ezen püspöki levél’ következtében inditványoztatott, hogy e’ megye’ felsőbb sovány és szegény részein a helységenkénti iskola nem létesítethetvén, bizonyos pontokat kellene az ezen felső vidéken fekvő mezővárosokban kinézni ’s ott megyei felügyelés alatt, minden aapi befolyástól ment polgári magyar iskolákat állítani, a’ vallásbeli oktatást minden gyermeknek saját aiapjára bízván. Ezután felhozatott egy táblabíró által azon eset, miszerint a bekecsi (magyar helységbeni) orosz pap híveinek gyermekeit, kik ügyes tanító alatt a’ r. catholicus gyermekekkel egy iskolába jártak, az eddigi tanítótól elvonta, ’s azoknak egyedül orosz nyelven oktatását egy tudatlan zsellérre bízta, kit az adótól is felmentetni kívánt. Ugyan csak általa jelentetett az is hogy Monak helységben, hol a’földesuraság (gr. Andrássy György) a helységbeli lakosok’ nevelésére minden áldozattal járult, a’ népesebb református hivek’ számára iskolahelyet mutatván ki, az épült iskolát az alig néhány háznépből álló evangelicusok közösen használni nem akartak, ’s ők is külön iskolahelyet követeltek.— Mindezen feljelentéseket a’ megye’ rendel el nem hallgathatván , kinyomozásokra küldöttség neveztetett. — ( Tetszés. ) — Számos előadásokból, mellyek különösen a’ muszka-orosz nyelv’ terjesztésében fáradozó orosz papokat, messze czélzó törvényellenes kinézéseikkel együtt, illőleg rovogaták , a’ rendelések' sükerellensége tetszven ki, ha fentartásukra elegendő fundus nem leszen , — erre Matolay Gábor ibizó a’ „fundus studiorum“ tőkéjét s jövedelmeinek ezen czélra fordítását kívánta eszközöltetni; — mire egy szomszéd megyei nemes barátunk (Orczy János) a falusi iskolák’ létesítésének méltánylása mellett, még az olly fontos tekintetű kisdedov - intézet alapítását is indítványozó , s ha mindezekre ajánlatokból elegendő költség ki nem telnék, az eltörlött zárdák’vagyonainak jövedelmeiből, mint törvényesen e’ czélra szánt nevelési pénzalatiból kívánta ezen költségeket fedeztetni. — Ezen indítvány némellyek által helyeseket vén (annyival inkább, mert catholicus lévé), egy pirotestans ellene nyilatkozott, és sem a’ protestánsok’ részére e’ segedelmet nem óhajtotta, sem zárdák’javait pénzzé fordítatni nem akarta; mert jelenleg is — úgy mond — a’ fekvő birtokkal együtt e’ megyének közel harmad része ezen fundus részére adósságba van lekötve. — Visszatérvén a’ népnevelés’ hiányaira, mellyeknek következményeit Zemplén csak a’ múlt epemirigykori szomorú néplázadáskor is borzasztóan tapasztalta, — az elnök első alispán saját véleménye’ hozzájárultával a’ többség szerinti végzést akként jelenté ki, hogy a’ hol több vallásfelekezetek kisebb számmal vannak ’s külön tanítót nem tarthatnak, együtt járjanak a’ gyermekek iskolába, a’ vallásra pedig minden lelki* tanító oktassa a’ maga híveinek gyermekeit,—egyszersmind miután az e’ tárgybani előmenetelt a’ rendek sürgető szükségnek vették, a’népnevelési ügyben kirendelt küldöttségek jelentésűk’ beadására köteleztettek, hogy a’ megye minél hamarább sikeresen intézkedhessek ; a’ fundus studiorum ale fordításának sürgetése pedig országgyűlési kívánatra halasztatott. Pesti III. (Nemzeti színház.) Minekutána némelly személyek, egy a'hazától pártfogolt, nemzetünk’ erkölcsi életét kifejtő ’s tökéletesítő intézet, a’ nemzeti színház ellen, különféle ócsárló költeményeket rebesgetni, sőt rágalmaikat a’ nemes közönség’ merő ámítására hírlapokba is tétetni meg nem szűnnek; elegendőleg bélyegezvén vakmerőségüket, mellyel talán saját hazájok vagy minden esetre azon nemzet ellen, mellynek ege alatt léteznek, mellynek jogait, eléggé visszaélve, használják — kikelnek; lealacsonyítani törekedvén azon intézetet, melly a’ nemzet’ érdekeivel kétségtelen kapicsolatban áll; ezennel az országos igazgató választmány’ rendeletéből figyelmeztetik a’ nagy érdemű közönség az iránt, hogy ezentúl minden szinészeti tárgy felett, mellynek tudomása a’ közönséget illetheti, a’ hírlapokban közlendő tudósítás egyedül csak országos igazgató választmányi titoknak Asztalos Károly urnak saját neve’ aláirása alatt leend hiteles. (Ipar- ’s tözsérügy. ) A' búcsúzó tél miatt megromlott utak s a’ mindennemű hajózástól elzárt Duna miatt igen gyér volt a’ fiesli elővásár. De mind a’ mellett, bar vidéki kereskedő kevés, külföldi gyapjuáros pedig alig fordult meg, a’ közép egynyírelü gyapjú’ ára s az őszi kompletü mázsája, mégis néhány forinttal javult az újévi vásáréhoz kétpest, báránygyapju mind elkelt, rangyargyapja egészen hiányzott. A’ viasz’ mázsáját kajtva vették 82 pengő fiton s a jobb minőségű gubacs’ köblét 14 ja. forinton. Töm- 10—faggyú kapós czikk volt, a’ nyulbőr vevő nélkül, faálinka csökkent valamivel s a hamuzsir léha keletű volt. (Jr.) Törökország, Alexandria, febr. 24kén. „Yahiri Bahiri“ török gőzöny febr. 20kán hozá meg a’ fényes Kapu’ fermanját. Ezen okirat’ olvasásakor, többször jelenkezik türelmetlenkedés Mehetned Ali’ arczán, ’s végre kinyilatkoztató, hogy meghódolni nem fog. Napier commodore igyekszik rábeszélni az alkirályt, de sükerellenül. „Great Liverpool“ gőzönyt 24 óráig tartá a’kikötőben azon reménynyel, hogy nyugtató választ vihet kormányának vissza ; minden kísérletei azonban lilában valónak, a’ hasa rögzülten maradott kiejtett szavához. Ekkor nyilvánító a’ Commodore, hogy Alexandriat elhagyni és Marmorizzába visszahajózni szándékszik. Utóbbi megfontolás után