Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-11-19 / 41. szám

­yi Biztos úr! Excellentziád hosszas idők sorain az uralkodó Fid­­ség, és a’ haza szolgálatjában gyűjtött érdemei , tántoríthatatlan hív­­sége által Felséges Kúráljunk bizodalmát megnyerni szerencsés volt. Határtalan a’ mi örömünk, hogy ezen bizodalom Excldnak, egy szeretve tisztelt hazánkfiának jutott részébe; mert teljesen his­­­­szük, hogy Excellencziád valamint egyfelől a­ kegyelmes királyi feltételek hív magyarázója lészen, úgy másfelől az Országos Ren­deknek törvényes és igazságos kívánságait hazafi érzéssel fogja elő-­­ mozdítani, és sokat tehető közbenjárása által azokat kívánt czélra : segélleni.—Hiszszük azt, hogy Exclád, ki hazánk környülményei-­­­vel, és Felséges Urunk atyai intézeteivel egyformán esmeretes, megmutatja nekünk azon illat, mellyen hazánk jóllétit eszközölni lehet. Ecsád Önnön személyeinket, érzéseinket és vágyódásainkat esmérve, egy talán a’ szívnek mélyéből ejtendő sóhajtást, egy ér­zékenyebb szél, nem a’Felség iránti bizodalmatlanság jelének fog­­ja tekinteni, hanem azt inkább az alkotmányhoz­ azon hív ragasz-­­­kodásnak tulajdonítani, melly nemzetünket eleitől fogva czimerez­­ji te. — Exclád a’ dolgok folyását, a’ tanácskozások rendjét ért ta- tj pasztalással lévén sajátjává által látandja, hogy egy érdekes tárgy­­­­nak hosszasabb fontolgatása , nem makacs nem akarás, és helyt­állás bűne; sőt inkább méltány­lani fogja egy törvényhozó testü­letben azt, hogy ha az a’ törvény­hozás fontos kérdéseiben tapo­­gatva kivan előréírni, és tetteinket azon szempontból terjesztvén­­ Felséges Urunk eleibe, hiszszük azt is,a mit olly forrón óhajtunk,­ a’ mi nélkül Erdély boldog semmi esetre nem lehet, hogy leg­­kegyelmesebb Királyunknak hazánk iránti bizodalmát Exclád moz­díthatatlan alapokra fogja állítani.— Ennyi remény, ennyi bizo­dalom egyesülvén az Exclád magas állású személyében, fogadja el hazánk három nemzetét ezen érzésben is képező Karoknak és Ren­deknek forró tiszteletét és légyen meggyőződve arról, hogy a’köz­örömnek kitűnő jelei szíveink érzéseit híven tolmácsolják. — Mél­­tóztassek Excellencziád egyszersmind Felséges Urunkat arról is bi­­­­zonyossá lenni, hogy mi eleinkről az anyafölddel együtt az Ural­kodóhoz való lűűséget is örökölvén; és Felséges Királyunkhoz, és az egész Felséges Uralkodóházhoz épjsen azon vallásos hívséggel viseltetve, minden áldozatokra, életünk és vagyonunk koczkázta­­tására készek vagyunk. — A’ mindenek ura engedjen hosszas és csendes uralkodást Felséges Fejedelmünknek, a’ mi legkegyelme­­mesebb urunknak, légyen királyi széke az esmeretes világ előtt tiszteletben tartva, erős, bánthatatlan és dicsőséges, légyen Er­dély felett azon felséges ausztriai háznak uralkodása , mellynek sze­líd , kegyes és igazságos kormánya alatt vetkezte le hazánk két szá­zados gyászszáz, határ- , és végnélküli.­ November 16-án mint a­ gyűlés ünnepélyes kinyitására hatá­rozott napon szokatlan élénkség uralkodik. Az országgyűlési te­rem karzatai már reggeli 8 óra előtt e voltak foglalva; az orszá­gos teremhez vezető utczákon nézők, tolongtak , és sokan eddig a­­lig ismert vendégek látogatása által lőnek szerencséltetve. 9 órakor az országos KK és fi­ú felgyülekeztek; az országos terem, a’ sok drága nemzeti öltözetű úr festői alako­t adott. Az országos elnök javaslatára először a múlt napi jegyzőkönyv olvastatott. 10 óra tálatt az elnök jovashi kir. biztos ő­nmlgát a’ KK és RR öszve­­gy­üléséről bizo­tmány által értesíteni. A javaslat elfogadtatott ’s a’ tegnapi küldöttség újra megbizatott a’ követségre, kik nem so­kára visszatérve jelenték, hogy ö­nmlga azonnal megjelenőid. A’ nemzeti főhadi vezér az országból idegyű­lt sok főrangú katona- ; tiszt kíséretében az országos terembe lépek , ’s magyar nyelven üd­­i­vözle a’ ,,vitéz magyar nemzet országgy­ölési Rendeit.“ Köz­éljen j­­en a’ viszonüdvözlet. Nem sokára taraczkok durrogása jelenté ö­­­nmaga indulását. A városi c­.éhok zászlóikkal sórba állva, ’s a helyt fekvő katonai zenészkar ünnepi hangász illa­l díszítek az ünnepi me-­­ netet. A lükorm­ány­i роЧлк lok­áton mentek ő nmlga ebbe, ’s a’ g­üles ^1(‘l­és­e kiserek. A kir. fökorm­ány az országos ülések he­­lyéü­l szulgali Hub) terem lépcsőinél vára díszruhában, ’s a’ terem­be fékbe ír., hol ó amlga háromszoros harsogó éljennel fogadta­tott. N­.ijas kns/.mnetek közt a’ nemzeti színekkel ékesített királyi ik bilim szini­e s bevont állványára lejtett ; a’ „katonatiszti kartól körne/M. I e let V .ist at.»­­ felségének teljes hatalm­u királyi­­biztos­sá nevezi) klenes leírását, és a? .. i " ’ » • c-\. . . „ ’ ,1г e tárgyban a kir. inkormányhoz küldött leírást, mellyek után a' ki,„ i . ír i k­­­i , ... K * i u 13 * székét elfoglal.«, kabinnal lettel­t­e , s csengő tiszta hangon kovette." 1 -jj 1 P , ö­s •vovetkezo beszéddel adta meg országgyűlést: az Inclyti Sta­t­u­s et O­r dines! Novum suae Caesareo Regiae Apostolicae Majestatis Domini Domini et Principiis Nostri Clementissimi Inclyti Status et Ordines hodierna luce venerantur benignitatis et paternae in hunc Magnum Principatum propensionis testimonium, ubi legibus patriis et lega­libus Inclytorum Statuum et Ordinum desideriis satisfacturus, ge­neralia hujus M. Principatus Comitia indicare dignatus est. Altissimam voluntatem Regiam et Paternam Suae Majestatis Sacratissimae intentionem, unice in publicum' patriae bonum di­rectam, Inclyti Status et Ordines e benignis propositionibus et Rescriptis Regiis intellexerunt, et uberius intellecturi sunt. Iteratam Inclyti Status et Ordines nacli sunt anhelatam sein­­jier occasionem, a majoribus suis dovolulae erga summum terrae Princijiem fidelitatis et devotionis contestandae, exoptatissimum insimul campum, ut de re виз publica consilia inire, in boni pu­­b 1 ici emolumentum deliberare, et futuram jiatriae felicitatem ube­rioribus incrementis augere valeant. Augusti profecto fines! nec illos optato cariluros effectu omni jure mihi polliceor, cui non solum ex annalibus patriis nosse, sed qua jiatriae filio, inde a prima juvenili aetate svavi IncI} to­rum Sta’uum et Ordinum et eosdem Inclytos constituentium dignorum membrorum consortio gaviso , testem esse licuit , eosdem Inclitus diversis difficillimis etiam temporibus quae dignitas throni , quae conservatio jiatriae exposcebant sacrifi­cia, alacri semj)er animo praestitisse, quive jiro innata sibi erga legitimos Imperantes fidelitate, pro innato charae patriae amore, laudabili antenatorum exemjilo ducti, nunc etiam fidelium subdi­torum aeque ac addictorum patriae civium muneri non deerunt, et jura regia, quae ijisae avitae leges nostrae sacro sancta esse voluere venerabundi, legalia sua desideria, et in emolumentum charissimae patriae vergentia petita, ea qua summo terrae Princi­pi et optimo divinitus sibi concreditorum populorum jialri tenen­tur et feruntur etiam fiducia ac submissione, legibus stabilita mo­­dalitate promoturi sint, in consultationibus publicis publicam uti­litatem, quibusvis aliis rationibus anteponendo, illo quod tam pertractandorum objectorum gravitas, quam generalia haec comi­tia legaliler constituentium Inclytarum nationum dignitas exposcit moderamine , objecta diaetalia ea ratione pertractaturi, ut novum inde decus, nova felicitas patriae ad seros etiam posteros conso­lidanda redundet. Parte ex mea ter me felicem reputo, si, quem clementia re­gia honorificentissimo ad haec generalia regni comitia Coramissa­­rii Plenipotentiani Regii munere condecorare dignata est, tam pa­ternae Suae Majestatis Sacratissimae in commune semper bonum tendentis altissimae voluntatis nuncium agere, quam legalia Incly­torum Statuum et Ordinum in jiatriae felicitatem , unicum opti­mi etiam Principis intentum, tendentia desideria, et humillimas jireces, ad solium regium promovere, ac una Inclytos Status et Ordines persvasos reddere jiossim, quod quidquid in me virium est, id servitio summi Principis , promovendaeque prosperital is pa­triae (quam i|)se eliain matrem dicere gloriae aeque ac fortunae duco) devotum habeam, nec ullis parcere adnitar conatibus, quo Suae Majestatis Sacratissimae clementia aeque ac fiducia conjio­­pularium meorum dignus, honorificentissima hac provincia ita mi­lii defungi liceat, ut gratis га ojitirni Principis non minus, ac a­­raicos fraternosve Inclytorum Statuum et Ordinum affectus deme­ remi valeam. Magyarra fordítva: T­ekintetes Karok és Rendek! Ő cs. kir. ajtostoki felsége legkegyelm­esebb urunk és fejedel­münk kegyelmének s ezen nagy fejedelemség iránti édes atyai in­dulatjának új tanúságát tisztelhetik mai napon a’ Tekintetes Karok és Rendek, midőn a’ honi törvényeket ’s a’ Tekintetes Karok és Rendek törvényes kivonasait teljesítendő, ezen nagy fejedelemség közönséges országgyűlését öszvehivni méltóztatott,­­ szentséges felségének egyedül honunk közjavára intézett, legfelsőbb akaratját ’s édes atyai szándékát, megértették a’ Te­kintetes KK. és RR. a’ kegyelmes kir. előadásokból és leiratokból ’s még bővebben megérteniük. Viszont megnyílt a’ Tek. KK­ és RR által mindig óhajtott al­­kalom , a’föld legnagyobb fejedelme iránti őseikről öröklött hűségü­ket és hódolatjokat bebizonyíthatni , egyszersmind legsóvárgottabb mező közügyeikről tanácskozni, a’ közjó előmozdításáról határoz­hatni, ’s a hon jövendő boldogságát újabb növekedéssel szaporítani.

Next