Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-12-03 / 45. szám
ш országgyűlésen meghozatott ama hires Törvényczikk , a’ nemesség egy osztálya adó alá kénül, mi igen igazságos és szükséges intézkedés volt, fog ez már most a magyarhonban halni, mert ezen adózó nemesek bizonyára terheiknek osztályos atyafiakat keresnek. Továbbá ugyan a’ Pesti Hírlap után Bailfa, Szatmárnémeti, (melly város szomszédhoni testvérei közti leginkább haladásnak indul) Debreczen , Kisszántó, Kanizsa, Világos, Vasvár és Hontból és így a’ magyarhon külön vidékeiről közlött tudósításokból örömmel látjuk, mikint mozognak magyarhoni testvéreink fettleg a’nemzetiség, népnevelés és vallási „unió“ nagyszerű ügyében. Nekünk, kik lényeket nem mutathatunk , kiknek alig lehet egy egy ötletet a’ teendőkről idéznünk, vigasztalás és remény a’ magyarhon szép példája. Tán hogy egykor maga után von bennünket is. — A’ „Világ“ mai számában megtanít mi a „Hazafiság.“ Illában , mióta a’ „Világ“ levonni indult másokról az álarczat, és azt levonta előbb magáról, azóta ismerjük a’ „jó, böcsületes Brutust“, Idában „emek áj Latosan Jövetet Zala angyalai, Kölcsey, Pázmárnly előtt fi Inában kaczérkodik az oppositio körül. Mindhiában. „Az ég bölcs belátása nyomán imádandó gondoskodással úgy akarta, hogy ama’ dicsőséges elv, ama Le ipsum az az minden természetjog gyökere ama’ „status uti possidetis“, az állapodás uralkodjék a’ Világ fölött. Ez és bizonyos, undorig elunt indignatio az, mi minden betűin elomlik , hasonlókig a’ sárgasághoz, melly mindent epeszinben mutat. Mi fogadást ajánlánk, hogy hol „hazafiságról“ szóland , ott sem feledendi a’ Pesti Hírlapot.— És nem csalatkozánk. Mult lapjainkban fölhívtuk már olvasóink figyelmét e’ czikkre , áldozatot tesz föl a haza jólét előmozdítását eszközli) cselekvényben létesítettető. Ezekből azt vonja ki ismét, „hogy a hazafiság eszméje a principiális véleménytöl független, lehet valaki liberális, és nem hazafi , viszont illiberális és hazafi.''' A „Világ“ ezek szerint a’ hazafiságot nem elv vitákban, de cselekményben helyezi; és mikint a’ jó mester nem csak szóval tanut, de példával is, Önpéldájával serkent. Midőn ugyanis értekezését befejezi a hazafiságról, másként egy cselekményben szép példáját adja a’ hazafi buzgalomnak. „A’ Pesti Hírlap — úgymond — minap panaszolta a képgyűjtemény hiányát, és a P. IJ. felemelte szemeit, és szertenézett párthívei között , és szétnézvén nem látott egyebet mint elvet és fáklyáit, és pénzre, áldozatra tevén szükség , nem hallott egyebet mint égre harsogó éljeneket ón ’s baráti számára, és im ezeknek hívei a’haza oltárára nem akarcik hozni az áldozatot, sut egy lépést sem tenni, mig nekik bort nem adnak!lés ismét fölemelte szemeit és szétnézett unde auxilium vobis és meglátta a hazafit a Themse partján és felsovárgott, és őt is hazafinak nevezte. Nos uraim , hátha ez a nagy hazafi egy szót kiejt , szót, melly a’ haza e’ szükségének sirtástós akkor uraim ? Erezni fogjuk, mi lehet hazánknak ci gőgösen végig mért haute volée? ’s gőgünket áldozatul hozandjuk ei haza érdekének? ’ S nem vonandjuk többé el a főrendtől es megtisztelést ? „Ő nem — így felel a’ Világ — önök elteendik az illatos áldozatot ’s azt szeretni is fogják, ele nem azt , a ki áldozta, mert — liberális kézzel kiöntött milliójának daczára, ő még sem liberalis.“ — Lehessen , hogy minden jobb érzés megvetéssel ne forduljon mellyre saját kíváncsiságunk fölébredett, mert nem képzeltük mi a’ hazafi cselekvény ez irtózatos példájától. Fölteszi a’ „Világ, kint suhanhat át következetesen a’ Világ a’ hazafiság fogalmain, és hogy sorait a’ magasztos hazafi a’ Themse partján vagy önszőtte hálóban fogja el magát, — azt hivők — vagy egy talán olvasandja, megvallja maga, hogy „kívüle senki sajátszerü „hazafiságát” ismerünk meg, melly a’ „Világnak“ kosem le het.“ Es meri Kossuth Lajosnak és párthiveinek kép— szövendi Föl fedezését. Első nagy fölfedezés , mit a’ Világ lesz— gyűjteménye nincs mit a’ hazának ,áldozzon, és mert csak herczeg Eszterházy leheli, és mert a’ Világ és magas stártolói sem segíthetnek a’ haza e’ szükségén, a’ helyett, hogy buzdító szózattal járulna a’ magasztos hazafihoz a’ Themse partján , szivét ferde gyanúsítással munkál elvonni a’ nemzettől , hogy így a támadható hazafi buzgalmat gyönge csirájában elfojtsa. Ez a’ „Világ“ hazafisága, a’ haza jólét előmozdítását eszközlő cselekvényben létesítve — mit eddig nem tudánk — az, hogy a’ „hatalom nincs mindig, hazafi kezekben. Tovább kérdést tesz: „valljon a’ hazafiság fogalma tetthez van-e csupán kötve vagy érzéshez is? és ebből azonnal saját kedvencz mezejére ugrik, azt következtetve, „hogy e haza boldogulása nem csupa előkérdések vitatásától függ Mi ama’ fennebbi kérdést különösnek találjuk , hanemha meggondoljuk, hogy vannak emberek, kikben az érzés és cselekvés külön ösvényen jár, kiknek más lellök, más meggyőződésük, kikben bár mit sugallon az érzés, az ama Leipsum elvéből azt teszik, mit idő és körülmény piarancsol. Bennünk, egyszerű ppolgárokban, a’ meggyőződésből sejtik az érzés és ez cselekvésünk rugója, e’ kettől elkülönözve nem ismerjük. A’ fennirt előzményt követi egy német modorú nagyon rendszerkereső, és hosszú lére készült okoskodás az ember, nemzet, emberlénység, nemzetlénység, haza, hazajólét, hazaczél ’s isten Anglia. A’ jeruzsálemi protestáns silssiekké kinevezett Salamon Sándor nov. 7-kén szentelteték fel a’ canterburyi érsek által. A’ tengerészeti hivatal legközelebb keit rendeleténél fogva , minden angol hajógyárban a’ kézművesek száma viszont megnevelteték. A’ repealoknak Dublinben nov. 10. a’ gabona börzében tartott gyűlése alkalmával séjtett O’Connell, mint lordmayor először fel. Mig egyébről beszéleve megtiltá : ne futkároznának körűle, midőn tudja mi felett, miknek olvasásánál önkénytesen eszünkbe jut Gó hivatali öltözetében jelenik meg, szolgálatra kész személyek, „ie the Faustjából, wo Begriffe fehlen Ein prächtig Wort zu diensten stellt. Mit Worten läszt sich trefflich streiten, Von Worten ein System bereiten ’s a’t. És mit tanulunk mindezekből , lássuk. „Hannák — úgymond — kik állítják, hogy nyomornál jobb es halál. Emberlénységben ez lehet így, de nemzetlénység egyedül csak e szobáéi is nagy „él még. Gyalázat, kudarcz , rabiga, nyomor, ezeket csak Cl nemzet egyénei viselik, léd Italian és beüli hal Icai fennségben ott áll a nemzetlénység. “ Midőn ezeket elmondja már feledte, hogy kissé fennebb imigy szólott, „ej nemzet valamint egyes emberekből összesem , a szerint az embere léelyiség tipuszait veszi fl. Szegény viszulapartiak, ott a’ nemzet egyénei egyes bitek „jobb a’ nyomornál ej halál“ átszivárgóit a’ nemzetlénység tipuszába is; ők nem indák még 10 év előtt, mikint a nemzet bantatlan ha egyénes mind gyalázat, kudarcz , rabiga martaléki is. E’ czikkből tanuljuk meg ezt is: „Mi nagyart törvényei tárták fenn. Adj a’ magyarnak törvényei helyett liberális eszméket és nincs többé ej nemzet ténysegek lajstromában.“ Szegény magyar, deh !sok minden suba dönthet. — Végre ezekben foglalja okoskodásait. „Élet minden áron — Élet, testi erő, telki erő ’s mind háromnak nyugalmas birtoka, miket hazajólétnek, a közjónak meszenéjét kimerítik. A hazafiság eszméje a’ kalajipar“ kiabálván a’ szembetalálkozóknak. Ezen előzmény után az új lord mayor inté a’ némiet a’ nyilvános béke fentartására ’s a’ törvények iránti engedelmességre. „Én — igy szól — a’ két sziget közti létező törvényes unió elszakítását és a’ belparlament létre hozatalát csendes, vérnélküli és alkotmányszerü után mozdítandom elő. Egyébaránt, más tárgyra térve el, jelentem, hogy a’ lord lord helytartó lakomájára, mint ezen város főhivatal viselője megjelenendek , világért sem de Grey iránti személyes tiszteletből , bánémi helyzetemnél fogva. Mint hallom ő lordsága a’ lehetetlen urak jámbor osztályába tartozik, ’s én nála csak azért jelenek meg, mert szeretett uralkodó nőnk képviselője. Ne kecsegtesse tehát magát senki azzal, hogy midőn én a’ várba,nem mint O’Connell, hanem mint lordmayor fel menni fogok, ez más népbarátnak hasonlóra indokul szolgálhat. Kinyilatkoztatandom, de Grey lordnak, miként, mint magános, megvetésre méltó volnék, ha csak jelét is adnám olly férfi iránti méltánylás és tiszteletnek, ki a’ molani csalfa, szinmutató, csaló igazgatással egybeköttetésben áll.“ Fia is e z I a 4 o r sz á g (Commerce) Orleans herczeg 14-kén Lillébe indul el, hogy az északi határszélekre szánt kémlő sereg egybeszerkesztését intézze el. Oran ocl. 26-kán, Bugeaud tábornok derasai útjában semmi komolyabb akadályra nem talalt. A’ Kuang körüli erdőt megfejtték ugyan a’ kábulok, de csak gyarlan védték ezen egyébaránt