Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)

1842-04-08 / 28. szám

tebbről is innepélyes kiadása mellen hit szerint biztos illaton, hely­re állítása kéretett ; azonban nem is látják ezen a’ már előbbiek szerint kifejlett elvet a’ jelen tárgyra alkalmazhatnak, midőn a Kir. és R.R. már 1837 ben a’só tárgyát egy az ország gyűlésének minden osztályzatú tagjaiból a’törvény értelmében választott, rend­szeres biztosság eleibe utasítani el nem mulasztották, következve a’K K. és HR.nek 1858diki felirata egy olly biztosság’munkálata következté­ben készült, melly minden a’fen forgó tárgyhoz tartózó adatok, jelesen az 1792 ben kirendelt rendszeres biztosságnak munkálatja és fenálló törvények egybevetése után szerkeztet­vén, a KK. és KK. országos ta­nácskozása eleibe volt terjesztve , mindezek tekintetéből annyival is in­kább fájdalmas vala a’ KK. és Lilinek a’ tisztelt királyi leiratból érteni a’ sókereskedés tárgyának újra rendszeres biztosság éli be lett utasítását, minthogy annak már megelőzőleg a’ fennebbiek sze­rint 1838ban elég lévén téve, illy sürgető ’s csaknem 50 évtől függő tárgynak újabban bizonytalan időre lett elhalasztására meg­állható helyes okot nem látnak , sőt ha fontolóra veszik a’ sónak mostani állását ’s egybevetik az 1792beli állapottal, midőn egyfe­lől nem szenved kétséget, mikép annak mostani ára nyomasztó, másfelől kitűnik, hogy midőn a’ felség mind a’ só árát több rend­ben nevelte, mind pedig a’ sóval kereskedés szabadságát évről év­re keskenyebb korlátok köze szorítva , az által a’ sókereskedés tárgyára nézve az 1792ki, azon állást, mellyben biztosság eleibe volt utasítva, tettlegesen változtatta. Ezek szerint nem látván a’ Rendek semmi okot arra, hogy ezen tárgy újabban is systematica deputatiokra utasítassék, aláza­tos feliratban ismételve ő felsége kegyességéhez és igazságszerete­­téhez folyamodni határozták azon alázatos kéréssel, hogy a’ sóke­reskedés felszabadítására nézve 1­8­5­7 - i­k­i országgyűlésről 1858ban marcius 5-ról felterjesztett törvényes okaikat tekintetbe véve, a’ nemzet ez aránti csalhatatlan és számos törvények által, jelesen az l666ki 25dik czikk, az 1665ki 58dik Czikk, az 1674ki 4d­ik czikk a Comp. Const.­­ r. l6dik czim, az Appr. 5dik rész 5dik Edict. Appr. 5dik r. 15 di­k czim és ezeken alapulva a’ leopoldi kötesle­­vél J­ódik pontja által biztositott és felséges fejedelmünk hite által is megerősített igazát elösmerni, és azt az azzal való elkelésbe vissza helyheztetni méltóztassék. ( Folytatása következik ). (Alsó-fejéri közgyűlés részletei). Népes közgyű­lésünk mart. Síkon egy megyénkre nézve igen érdekes tárggg­al nyílt meg. A’ tartományi biztosság szükségesnek látván a’ Károly- Fejérvári országos faraktár gondviselője számára egy új szál­lást építetni, felszólítá ezelőtt mintegy másfél évvel a’ megyét, hogy tervkészítésre küldje ki megyei a’ mérnököt. A’ tisztség teljesíté a’ kiváltságot ’s felküldötte a’ készített tervet ’s költségkiszámítást, minek következtében az a’ rendelet érkezett a’ tartományi biztos­ságtól a’tisztséghez, hogy árcsökkentés után adja ki készítés végett a’ kevesebb fizetéssel beérőnek ; ekkor a’ tisztség élvén e’ gyanuper­­i­el, miként a’ tartományi biztossága’ szekeres és gyalog napszá­moknak ingyen kiszolgáltatását kivánandja, kinyilatkoztatá , miként­­ ezen árcsökkentésből csak azon esetben veend részt, ha bizo­nyossá tétetik az iránt, hogy ezen az egész hazára egy egyformán eloszlatni kellett tervből Alsó-Fejérre (mellynek adózói aránylag különben is több terhet hordanak hazánk több törvényhatóságinál­­ ....... . ) é­­ különösen semmi sem háromlik. A’ tartományi biztosság ezen tisztségi jelentést közölvén a k k. kormányszékkel, az most az em­lített raktáron ki lak felépítésére szükséges szekeres és gyalog nap­számok ingyen kiszolgáltatását azon fenyegetéssel rendeli, hogy ha 07,00 ki nem rendeltetnének, és az (általa hason­neműnek tartott) krakkói katona­tiszti lak felépítéséhez az udvar a’ kézműveseknek fizetést nem rendel, a’ pénzen szegődendő napszámosokat a’ lisz­tek fizetéséből fogja kifizetni. A’ RR. feliratukban fölfejtetni hatá­­rozák, miként az Appr. III. r. 6. czm. 7. czk. szerint a’ nemes­ség semmiképen, azoknak jobbágyi i­s­t­e­n i­g­­­e­n semminemű egyéb vecturára és tér­elt hordozásra nem k­é­n­y­s­z­e­r­í­t­e­t­h­e­t­n­e­k , h­a­n­e­m ha mikor pro bono publico a’ fiscalis várakba v­a­l­a­m­e­ll­­ m­u­n­i­t­i­ó­t visznek, ’s ugyan csak az Approbata 62 edictuma szerint gra­tuitus labornak p­r­a­e­s­t­á­l­á­s­á­v­a­l az ország s­t­a­t­u­s­i n­e­m tartoznak, hanem h­a m­i­d­ő­n v­a­l­a­m­e 1­1­0 extra­­° 1 d­i­n­a­r­i­u­s casusban, iisdem statibus consentien­­sibus közönséges ország végzéséből t­ö­r­t­é­n­n­é­k, úgy azt is, miként ezen ingyen munkákra kényszerítésnek a’ különben törvényes erővel nem bíró (1757beli?) szabályozás sem szolgál­,?al alapul, abban nyilván ki leven fejezve, hogy az ország a­z­­ i­n­gyen munkát 160.000 forinton örök időkre megváltotta,­­s ennek következésében kifejezték, miként a’ tisztség e’ tárgybani ша­’ vi­seletét mérfiányolva , az említett czélra ingyen munkásokat nem adhatnak; egyszersmind kiny­ilatkoztatván azt is, hogy a’ k. kor­mányszéknek azon jogát, hogy a’ lisztek fizetéséből rendelkezzék, el nem ismerhetik, megkérni határozák, hogy illy módú tettek­kel a’ megyei lisztek függetlenségét kétség alá hozni ne mértóztas­­son.—Ezután olvastatok egy másik rendelet, melly szerint a’ f. udvar oláh helységekben elemi oskolákat sürget fölállítani , kijelöl­tetvén az alap, melly­ből az épület’ költségei, tanítók’ fizetése stb. fedeztethetnek , úgy a’ hely, holott építessenek. Határozat jön e’ tárgyban, hogy­ adassék biztosságnak, melly véleményét még e gyűlés’ folytán tegye meg.­­• Olvastatott harmadszor a’ k. kor­mányszék azon rendelete, melly szerint ,tribuate fórum­ tartása­kor a’ pór-alperes mellé ügyvédet kiván kineveztetni. E rende­let olly­énelemben, hogy a’ szegény alperes szószólót kérvén a’ széktől, kivonata teljesítessék, elfogadtatott.­­ Elővételeit ne­gyedszer azon rendelet, melly szerint a’külföldi egyetemekbe szán­dékozó ifjaknak oda utasittatása kívántatik, hogy ,hogy utilevél­­ért folyamodásuk mellé csatoljanak bizonyítványokat vagyoni ál­lásuk­, jó erkölcsük­ s helyes gondolkozásukról, kije­lölvén egyszersmind­e­­­n m­aradni szándékozásuk idejét is. B. Kemény Dénezs’ indítványára jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatok, mikor­ ,,a’ RR, mennyiben az az Appr. Const. Ill. г., 14. czim. 1. czk.vel nem ellenkezik, annyiban elfogadják. “ Olvastatott a’ kir. főkormány rendelete, mellyben az adóvelő biz­tosok létek­beni régibb gyakorlatróli tudósítást sürgeti; közöltetekt a’ megyei biztossággal, melly előtt ezen tárgy áll. ” Elővételeit továbbá azon kormányi rendelet, mellyben több hazánkfiai ellen in­dított közkereseteknek ő felsége által kegyelmesen lett elen­gedése adatik a’ Kidnek tudtára *). A’ Rendek azon örömüket, mellyet ő felségének ezen kereseteknek a’ Rendek által régóta ó­­hajtott megszüntetése által újabban bebizonyított igasságossága okozott, jegyzőkönyvileg kifejezni határozók. —— Tárgyailatok­ ezu­tán a’ királyi főkormányszék’­­ vélemény kérése az iráni, ha várjon megye’ erején nem lehetne-e К á г о í у -Fej é г v­áron egy új cambiaturát állítni ? Pogány György aljegyző előadván a’ us. me­gyére jelenleg is túlontúli teherrel nehézlő cambiaturai­­terheket­, állapotuk’ megvizsgálása biztosságra bizatik , melly a’ jövő gyűlés­re tudósítását tegye meg, a’ kir. főkormánynak pedig visszairatni határoztatott, miként ,,a’ mondott cambiaturát megyei erővel föl­állítani nem lehet. “ A’ főispány ő mga, ezekután előterjesztvén egy kölcsönös tiz­­kármentő egyesület hasznait, felszólítá a’ Kilét egy hasonlónak me­­gyénkbeni felállítására; a' legnagyobb részvéttel vették a’ Rendek ezen általok is annyira óhajtott czél elérésérel felszólítást, ’s vol­tak kik annak még ezen közgyűlésem létrehozását szorgalmazók, mások ellenben attól tartva, ne­hogy nem lévén most elég idő e­­zen fontos tárgynak minden oldalról megvizsgálására, ezen a’me­gye lakosainak nemcsak vagyoni jóllétét biztosító, hanem erköl­csi hajlamokra is nagy befolyással levő intézet azért, hogy azt i­­gen módon kivánák felállítni, dugába dűljön, helyesebbnek láták , hogy’ egy most kinevezendő bizottmány készítsen tervet, ’s terjesz­­sze a’ közelebbi közgyűlés eleibe. És -­ez lett a’ határozat. Az első ülés vége felé a’ jelen levő követek közűl az egyik tudósította a’ BRet az országgyűlés eddigi folyamáról, különöseb­ben kiereszkedve a’ négy hétre rendszeres biztosságra adott liszt­­választásra , ’s örömét jelenté ki, miként noha anya utasításánál fogva fölhatalmazva érzi magát ezen kérdésbe ereszkedni, köz­gyűlés lévén, megláthatja, ha helyesen fogta-e fel a’ Ib­d. nézetét, ’s kérte a’ Rendeket, hogy utasítanák újabban e’tárgyban. A BR. hangos éljemnekkel fogadak az országgyűlésen maguknak méltán olly tekintetet kivivott követeiket ’s jegyzőkönyvileg kifejezni ha­tározák lelkes eljárásokkal­ megelégedéseket, a’ tisztválasztási kér­dést pedig átadák a’ követi utasítás készítésre kirendelt bizottmány­nak , hogy az más napra vélekedést adjon felőle. Délután egybegyűlt az említett bizottmány, és számos hall­gatók jelenlétében megkezdették az igen érdekes vitatásokat, mely­­lyeknek alajaja nem egy résznek m­as rész elleni törése, nem két ellenséges [jártnak nézete minden atoni kiviteléből származó tusa, hanem minden részről csak a közjóra való törekvés van , mi ki— *) Lifed az Érd. Híradó midi Clevi ?9ik számában.

Next