Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)
1842-04-08 / 28. szám
tebbről is innepélyes kiadása mellen hit szerint biztos illaton, helyre állítása kéretett ; azonban nem is látják ezen a’ már előbbiek szerint kifejlett elvet a’ jelen tárgyra alkalmazhatnak, midőn a Kir. és R.R. már 1837 ben a’só tárgyát egy az ország gyűlésének minden osztályzatú tagjaiból a’törvény értelmében választott, rendszeres biztosság eleibe utasítani el nem mulasztották, következve a’K K. és HR.nek 1858diki felirata egy olly biztosság’munkálata következtében készült, melly minden a’fen forgó tárgyhoz tartózó adatok, jelesen az 1792 ben kirendelt rendszeres biztosságnak munkálatja és fenálló törvények egybevetése után szerkeztetvén, a KK. és KK. országos tanácskozása eleibe volt terjesztve , mindezek tekintetéből annyival is inkább fájdalmas vala a’ KK. és Lilinek a’ tisztelt királyi leiratból érteni a’ sókereskedés tárgyának újra rendszeres biztosság éli be lett utasítását, minthogy annak már megelőzőleg a’ fennebbiek szerint 1838ban elég lévén téve, illy sürgető ’s csaknem 50 évtől függő tárgynak újabban bizonytalan időre lett elhalasztására megállható helyes okot nem látnak , sőt ha fontolóra veszik a’ sónak mostani állását ’s egybevetik az 1792beli állapottal, midőn egyfelől nem szenved kétséget, mikép annak mostani ára nyomasztó, másfelől kitűnik, hogy midőn a’ felség mind a’ só árát több rendben nevelte, mind pedig a’ sóval kereskedés szabadságát évről évre keskenyebb korlátok köze szorítva , az által a’ sókereskedés tárgyára nézve az 1792ki, azon állást, mellyben biztosság eleibe volt utasítva, tettlegesen változtatta. Ezek szerint nem látván a’ Rendek semmi okot arra, hogy ezen tárgy újabban is systematica deputatiokra utasítassék, alázatos feliratban ismételve ő felsége kegyességéhez és igazságszeretetéhez folyamodni határozták azon alázatos kéréssel, hogy a’ sókereskedés felszabadítására nézve 1857 - iki országgyűlésről 1858ban marcius 5-ról felterjesztett törvényes okaikat tekintetbe véve, a’ nemzet ez aránti csalhatatlan és számos törvények által, jelesen az l666ki 25dik czikk, az 1665ki 58dik Czikk, az 1674ki 4dik czikk a Comp. Const. r. l6dik czim, az Appr. 5dik rész 5dik Edict. Appr. 5dik r. 15 dik czim és ezeken alapulva a’ leopoldi köteslevél Jódik pontja által biztositott és felséges fejedelmünk hite által is megerősített igazát elösmerni, és azt az azzal való elkelésbe vissza helyheztetni méltóztassék. ( Folytatása következik ). (Alsó-fejéri közgyűlés részletei). Népes közgyűlésünk mart. Síkon egy megyénkre nézve igen érdekes tárgggal nyílt meg. A’ tartományi biztosság szükségesnek látván a’ Károly- Fejérvári országos faraktár gondviselője számára egy új szállást építetni, felszólítá ezelőtt mintegy másfél évvel a’ megyét, hogy tervkészítésre küldje ki megyei a’ mérnököt. A’ tisztség teljesíté a’ kiváltságot ’s felküldötte a’ készített tervet ’s költségkiszámítást, minek következtében az a’ rendelet érkezett a’ tartományi biztosságtól a’tisztséghez, hogy árcsökkentés után adja ki készítés végett a’ kevesebb fizetéssel beérőnek ; ekkor a’ tisztség élvén e’ gyanuperiel, miként a’ tartományi biztossága’ szekeres és gyalog napszámoknak ingyen kiszolgáltatását kivánandja, kinyilatkoztatá , miként ezen árcsökkentésből csak azon esetben veend részt, ha bizonyossá tétetik az iránt, hogy ezen az egész hazára egy egyformán eloszlatni kellett tervből Alsó-Fejérre (mellynek adózói aránylag különben is több terhet hordanak hazánk több törvényhatóságinál ....... . ) é különösen semmi sem háromlik. A’ tartományi biztosság ezen tisztségi jelentést közölvén a k k. kormányszékkel, az most az említett raktáron ki lak felépítésére szükséges szekeres és gyalog napszámok ingyen kiszolgáltatását azon fenyegetéssel rendeli, hogy ha 07,00 ki nem rendeltetnének, és az (általa hasonneműnek tartott) krakkói katonatiszti lak felépítéséhez az udvar a’ kézműveseknek fizetést nem rendel, a’ pénzen szegődendő napszámosokat a’ lisztek fizetéséből fogja kifizetni. A’ RR. feliratukban fölfejtetni határozák, miként az Appr. III. r. 6. czm. 7. czk. szerint a’ nemesség semmiképen, azoknak jobbágyi isten igen semminemű egyéb vecturára és térelt hordozásra nem kényszerítethetnek , hanem ha mikor pro bono publico a’ fiscalis várakba valamell munitiót visznek, ’s ugyan csak az Approbata 62 edictuma szerint gratuitus labornak praestálásával az ország statusi nem tartoznak, hanem ha midőn valame 110 extra° 1 dinarius casusban, iisdem statibus consentiensibus közönséges ország végzéséből történnék, úgy azt is, miként ezen ingyen munkákra kényszerítésnek a’ különben törvényes erővel nem bíró (1757beli?) szabályozás sem szolgál,?al alapul, abban nyilván ki leven fejezve, hogy az ország az ingyen munkát 160.000 forinton örök időkre megváltotta,s ennek következésében kifejezték, miként a’ tisztség e’ tárgybani ша’ viseletét mérfiányolva , az említett czélra ingyen munkásokat nem adhatnak; egyszersmind kinyilatkoztatván azt is, hogy a’ k. kormányszéknek azon jogát, hogy a’ lisztek fizetéséből rendelkezzék, el nem ismerhetik, megkérni határozák, hogy illy módú tettekkel a’ megyei lisztek függetlenségét kétség alá hozni ne mértóztasson.—Ezután olvastatok egy másik rendelet, melly szerint a’ f. udvar oláh helységekben elemi oskolákat sürget fölállítani , kijelöltetvén az alap, mellyből az épület’ költségei, tanítók’ fizetése stb. fedeztethetnek , úgy a’ hely, holott építessenek. Határozat jön e’ tárgyban, hogy adassék biztosságnak, melly véleményét még e gyűlés’ folytán tegye meg.• Olvastatott harmadszor a’ k. kormányszék azon rendelete, melly szerint ,tribuate fórum tartásakor a’ pór-alperes mellé ügyvédet kiván kineveztetni. E rendelet ollyénelemben, hogy a’ szegény alperes szószólót kérvén a’ széktől, kivonata teljesítessék, elfogadtatott. Elővételeit negyedszer azon rendelet, melly szerint a’külföldi egyetemekbe szándékozó ifjaknak oda utasittatása kívántatik, hogy ,hogy utilevélért folyamodásuk mellé csatoljanak bizonyítványokat vagyoni állásuk, jó erkölcsük s helyes gondolkozásukról, kijelölvén egyszersminden maradni szándékozásuk idejét is. B. Kemény Dénezs’ indítványára jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatok, mikor ,,a’ RR, mennyiben az az Appr. Const. Ill. г., 14. czim. 1. czk.vel nem ellenkezik, annyiban elfogadják. “ Olvastatott a’ kir. főkormány rendelete, mellyben az adóvelő biztosok létekbeni régibb gyakorlatróli tudósítást sürgeti; közöltetekt a’ megyei biztossággal, melly előtt ezen tárgy áll. ” Elővételeit továbbá azon kormányi rendelet, mellyben több hazánkfiai ellen indított közkereseteknek ő felsége által kegyelmesen lett elengedése adatik a’ Kidnek tudtára *). A’ Rendek azon örömüket, mellyet ő felségének ezen kereseteknek a’ Rendek által régóta óhajtott megszüntetése által újabban bebizonyított igasságossága okozott, jegyzőkönyvileg kifejezni határozók. —— Tárgyailatok ezután a’ királyi főkormányszék’ vélemény kérése az iráni, ha várjon megye’ erején nem lehetne-e К á г о í у -Fej é г váron egy új cambiaturát állítni ? Pogány György aljegyző előadván a’ us. megyére jelenleg is túlontúli teherrel nehézlő cambiaturaiterheket, állapotuk’ megvizsgálása biztosságra bizatik , melly a’ jövő gyűlésre tudósítását tegye meg, a’ kir. főkormánynak pedig visszairatni határoztatott, miként ,,a’ mondott cambiaturát megyei erővel fölállítani nem lehet. “ A’ főispány ő mga, ezekután előterjesztvén egy kölcsönös tizkármentő egyesület hasznait, felszólítá a’ Kilét egy hasonlónak megyénkbeni felállítására; a' legnagyobb részvéttel vették a’ Rendek ezen általok is annyira óhajtott czél elérésérel felszólítást, ’s voltak kik annak még ezen közgyűlésem létrehozását szorgalmazók, mások ellenben attól tartva, nehogy nem lévén most elég idő ezen fontos tárgynak minden oldalról megvizsgálására, ezen a’megye lakosainak nemcsak vagyoni jóllétét biztosító, hanem erkölcsi hajlamokra is nagy befolyással levő intézet azért, hogy azt igen módon kivánák felállítni, dugába dűljön, helyesebbnek láták , hogy’ egy most kinevezendő bizottmány készítsen tervet, ’s terjeszsze a’ közelebbi közgyűlés eleibe. És -ez lett a’ határozat. Az első ülés vége felé a’ jelen levő követek közűl az egyik tudósította a’ BRet az országgyűlés eddigi folyamáról, különösebben kiereszkedve a’ négy hétre rendszeres biztosságra adott lisztválasztásra , ’s örömét jelenté ki, miként noha anya utasításánál fogva fölhatalmazva érzi magát ezen kérdésbe ereszkedni, közgyűlés lévén, megláthatja, ha helyesen fogta-e fel a’ Ibd. nézetét, ’s kérte a’ Rendeket, hogy utasítanák újabban e’tárgyban. A BR. hangos éljemnekkel fogadak az országgyűlésen maguknak méltán olly tekintetet kivivott követeiket ’s jegyzőkönyvileg kifejezni határozák lelkes eljárásokkal megelégedéseket, a’ tisztválasztási kérdést pedig átadák a’ követi utasítás készítésre kirendelt bizottmánynak , hogy az más napra vélekedést adjon felőle. Délután egybegyűlt az említett bizottmány, és számos hallgatók jelenlétében megkezdették az igen érdekes vitatásokat, melylyeknek alajaja nem egy résznek mas rész elleni törése, nem két ellenséges [jártnak nézete minden atoni kiviteléből származó tusa, hanem minden részről csak a közjóra való törekvés van , mi ki— *) Lifed az Érd. Híradó midi Clevi ?9ik számában.