Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-09-16 / 71. szám
tandó törvényczikk által még országgyűlés alatt sikereztetni mindenek felett kívánatos volna, szemeik előtt tartva, részint előbbi czikkekbe iktatott javaslatok azon pontjainak megtartásával, melylyektől elállani ezúttal is károsnak vélték , részint pedig kívánságaik némelyikének jobb időkre való halasztásával a’ következendőkben állapodtak meg és pedig a’ törvényczikkre nézve, annak czimje és bevezető szavai a’ leküldött törvényezik szerint fogadtattak el. A’ leküldött törvényczikk elsőrában a’ törvények szerkezete latin és magyar nyelven olly móddal rendeltetvén , hogy a magát előadó homály esetében a latin szerkezet vetessék el döntőnek , a Rendek megfontolva, honunkban, hol az édes anyai nyelv móddali megszorításáról törvény nem létezik, ’s hól a’ honi nyelv századon fellül közigazgatási életet élve, azon palczról, melly azt természet szerint illeté , nem törvény, hanem a’ változó körülmények kellemetlen béfolyása miatt hanyatlott le, a’ törvényczikknek ezen van, melly a’ helyett, hogy nemzeti nyelvünknek jogokat adna, nyilvános megszorítást fejez ki, meg nem nyugodhatván, annak helyébe felterjesztett törvényjavaslatuknak első szakaszát iktatni határozták. A’ leküldött törvényczikk második szakassza elfogadtatván arra nézve, midőn ez a’ magyarul levelezendő királyi tábla és főkormányszék folytában a’ kir. kincstárról, úgy továbbá ezeknek jegyzőkönyveiről nem emlékezik , e’ hiányok a’ felküldött törvényczikkben kipótóltatni határoztattak, egyszersmind pedig a’ k. kormányszéknek a’ törvényhatóságokkali levelezését csak a’szász nemzetre nézve alkotott külön szakasz értelmében kivánván a’ Rendek korlátozni, hogy a’ 5dik szakasz is ez értelemben módosítassék elvégeztetett. A’ leküldött törvényczikk 4dik valamint 5dik szakasza is elfogadtatván , a’ 6dik szakaszának azon részében hát az egyházi hivatalok levelezéseiről van szó, hogy ezek egymás közti levelezéseikben is magyar nyelvvel éljenek nyilván hozzá tétetni határoztatott teljesen jogosítottattaknak ítélvén magokat a’ Rendek megkívánni , hogy a’ honi törvények és a’ magyar nemzetiség ápoló oltalma alatt álló vallások egyházi tagjai is, a’ nemzetiség megalapítására közakarattal munkáljanak. Végtére felküldött törvényczikkekben nyilvánított azon törvényes kívánságukkal, hogy a’ haza oltalmára szánt, és a’ hon közterhével fentartott hazai ezredek kormányai a’ törvényhatóságokkal magyarul levelezzenek, felhagyni nem kivánván ezt egy külön szakaszban, a’ leküldött törvényczikkhez sorozni határozták. A’ mi a’ k. k. leiratot illeti, abban a’ megyék pecsétes magyar körülírásáról, és a’ magyar nyelvnek az oskolákban közoktatási nyelvül leendő elfogadtatásáról a’ lévén kifejezve, hogy az elsőre nézve a’ megyéknek ő felségéhezi folyamodása fenkagyalik , a’ másodikra nézve pedig az, hogy ő felsége a’ körülmények megfontolásával a’ szükségeseket elrendelendi; a’ Rendek úgy ezen pontokra mint első alkalommal felterjesztett törvényczikkeknek elfogadást nem nyert és jelen törvényczikk javaslatukban nem ismételt pontjaira nézve szükségesnek vélték kijelenteni, hogy szeretett honi nyelvek tárgyában bár némileg is czélszerű törvényczikknek alakulását maguk részéről is óhajtva és erre kezet nyújtani kívánva említett legtörvényesb egyéb kivánataiknak siikereztetését ez úttal boldogabb időre halasztják. Melly nyilatkozatuk iránt szerkezendő feliratban egyszersmind szükségesnek vélték ő felségét fiúi bizodalommal megkérni a’ végett, hogy megfontolván a’ hazai nyelvnek e’ hazában a’ közéletben legkiterjedtebb divatát, úgy azt, hogy a’ magyar nyelv abban századon fellül bírt természetes és elidegenithetlen jogainak mind egyikével , a’ Kendek által felterjesztett és csak a’ legnélkűlözhetlenebbeket magában foglaló törvényezikkel annyival inkább megerősíteni méltóztassék minthogy az nagyobbára ollyakat foglal magában, mellyeket az 1791-beli 51. törvényezik is megszorítani nem kívánt, ’s azokról az ő felsége által kegyelmesen leküldött törvényezik némelly pontjainak értelmében tenni említést inkább megszorítás, mint fogadás, inkább az említet törvényczikktőli elmaradás mint annak többre terjesztése lenne. Ezen felterjesztett törvényes kivánataik nyomán, hogy a’ leküldött törvényjavaslatban, mellyben többek mik a’ testvér honra nézve biztosítva vannak elmellőztettek , jogainkat megszorító részeihez ragaszkodni nem fog ő felsége ez iránti biztos reményökre azon meggyőződés által is vezettetnek a’ Rendek , hogy minden túl alattvalóira egyaránt árasztó kegyessége e hazának a’ testvéé hon polgáraival hűségben vetélkedő fiait sem kívánja azoknál kevesebb vigasztalással elbocsátani. A’ megállított elvek szerint a’ feliratot és törvényjavaslatot elkészíteni az itélőmesterekre bízatott. A’ szász követek a' leküldött törvényezikkel meg nem elégedhetésöket nyilvánítván, ragaszkodtak béadott külön véleményökhez, s most is külön véleményt jelentvén béadhatására jogukat fenhagyák. Napirendre tűzettek azon királyi leiratok, mellyek a’ rendszeres bizottmányoktól, a’ két magyar bon közli határok kijárásáról, a’ Magyarország által követelt levelek kiadásáról, és Marmarosmegye névaelly helységei per alatt volt határainak Radna vidékéhez visszakapcsolandása iránt érkeztek. Alsófejéri közgyülés. N. Enyed,sepl. Ijén. Ns. Alsó Fejérvármegye józan értelemben, úgy mint nemes értelemben dús Kendéi közgyűléséről, melly aug. 29én kezdődvén ma végződik, ezekben tehetem rövid tudósításomat. Gyűlés kinyitásával köszöntvén a’ méltóságos főispán úr a’ Rendeket, előadó, hogy hoha több országgyűlési tárgyak voltak ellátandók , ’s a’ megye tisztjei rivataloskodása ideje is eltelt; de gyengélkedő egészsége miatt, kénytelenítetett mostanra halasztani a’ közgyűlés tartását.— Erre sajnálkozásokat jelentik ezen nemes megye Kendei a’ migs főistvan ur betegeskedésén, de egyszersmind szilárdul kijelentették , hogy a’ közgyűléseket senki betegeskedése miatt elmulasztani törvényeink sértése ’s a’ köz jó nagy hátramaradása nélkül nem lehet; azért meghatároztatott, hogy ezentúl az évenkinti négy közgyűlés múlhatatlan megtartása eszközöltessék az által, hogy ha (január 1 jén kezdve a’ számítást) két hét hiján három hónap alatt nem hirdetne közgyűlést a’ főispán , azt kihirdetni azonnal tartozik, a’ következő legfőbb tiszt, ezt téve a’ következő több három hónapok alatt is, úgy hogy minden három hónap alatt legalább egy közgyűlés múlhatatlanul tartassák. — A’ tisztek szolgálati ideje eltelésére vonatkozólag pedig határoztatott, hogy a’ Ilii. ezen közgyűlésen nem kivánnak tisztujitási jogukkal élni, ’s a’ tisztikart a’ legközelebbi közgyűlésig hivatalukban meghagyják, de a’ közelebbi közgyűlés tisztválasztásra hivassák egybe. — Ezután olvastatott a’ leopoldi körlevél megerősítését magában foglaló 1858 beli törvényczikk, melly éljen kiáltásokkal fogadtatott. —Hasonlag éljen kiáltásokkal fogadtatott azon korm. rendelet is, mellyben jelentetik, hogy gróf Teeki József ő amlga kormányszéki hivatalába béiktattatott. — Ezután ezen nj megye egyik érdemteljes követe be. Kemény Dénes előterjesztette maga ’s követ társa működését a’ most folyó országgyűlésen a’ közelebbi közgyűlés óta, melly jelentés kitetsző részvéttel’s figyelemmel halgattatván végig, élénk kifejezésekkel jelenteték ki a’ VII. követjeikkeli teljes megelégedésüket, ’s egyszersmind bizottmányt neveztek ki, a’ követ úr által előterjesztett’s közelebbről országosan tárgyalandók megvizsgálására, ’s azokról a pótlék utasítás készítésére. Most előterjesztő táblabiró N. F. mi sajnoson esik az , hogy ámbár a’ követektől minden nyelezadnap tudósítások jöttek e’ megyébe az országgyűlésen fenforgó tárgyakról, még is olly tárgyakról hozattak közelebbről törvények, mellyekhez a’megye rendei nem szólhattak , ’s követjeiket pótlékutasítással el nem láthatták. E’ panasz közméltánylással fogadtatván, határoztatott, ho°y ezentúl a’ követi jelentések vizsgálására kinevezett bizottmány minden hónap első és harmadik csütörtökén üléseket tartson múlhatatlanul, és ha a’ tárgyak kívánnák, röstint közgyűlést eszközöljem A’ multat vissza hozni nem lehetett, a’ jövendőről lehetőleg gondoskodva vala; annyival különösbnek tetszett, minden el nem fogult előtt, táblabiról. Ennek ezen tárgyra újból ’s ismét újból visszatérése, ’s annak sürgetése, hogy semmi tárgyról törvény az országgyűlésen ne hozassák, mig előbb a’ Rendek előtt meg nem fordul, ’s ha ez nem történik inkább az országgyűlési kiszemelt dolgozás ellen óvást légyen a’megye. B. K. D., id. Z. D., K. K. I., Z. K. s mások többen kifejtettek, a' tehetők megvagynak teve, egyébiránt miután az excerplim dolgozás országosan elvan fogadva, ezt Alsó-Fejér óvása meg nem téríthetné , legfeljebb magát fosztaná meg minden befolyástól, ’s a’ dolgok mégis tovább mennének az elkezdett utón; mind e’ mellett is végig megmaradott J. E. sürgetése fittetten , sőt óvást is adott bé; mint némelylyek gyanilják az úrbéri új törvények nincsenek inye szerint a’ táblabiró urnák. Aug. 50-án e közgyűlés másod napján kezdettek tárgyaltatni