Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-09-16 / 71. szám

tandó törvényczikk által még országgyűlés alatt sikereztetni min­denek felett kívánatos volna, szemeik előtt tartva, részint előbbi czikkekbe iktatott javaslatok azon pontjainak megtartásával, m­ely­­lyektől el­állani ez­úttal is károsnak vélték , részint pedig kíván­ságaik némelyikének jobb időkre való halasztásával a’ következen­­dőkben állapodtak meg és pedig a’ törvény­czikkre nézve, annak czimje és bevezető szavai a’ leküldött törvényezik szerint fogad­­tattak el. A’ leküldött törvényczikk első­rában a’ törvények szerkezete latin és magyar nyelven olly móddal rendeltetvén , hogy a magát előadó homály esetében a latin szerkezet vetessék el döntőnek , a Rendek megfontolva, honunkban, hol az édes anyai nyelv­­ móddali megszorításáról törvény nem létezik, ’s hól a’ honi nyelv századon fellül közigazgatási életet élve, azon palczról, melly azt természet szerint illeté , nem törvény, hanem a’ változó körülmé­nyek kellemetlen béfolyása miatt hanyatlott le, a’ törvényczikknek ezen van, melly a’ helyett, hogy nemzeti nyelvünknek jogokat ad­na, nyilvános megszorítást fejez ki, meg nem nyugodhatván, an­nak helyébe felterjesztett törvény­javaslatuknak első szakaszát ik­tatni határozták. A’ leküldött törvényczikk második szakassza elfogadtatván a­rra nézve, midőn ez a’ magyarul levelezendő királyi tábla és fő­kormányszék folytában a’ kir. kincstárról, úgy továbbá ezeknek jegyzőkönyveiről nem emlékezik , e’ hiányok a’ felküldött törvény­­czikkben kipótóltatni határoztattak, egyszersmind pedig a’ k. kor­mányszéknek a’ törvényhatóságokkali levelezését csak a’szász nem­zetre nézve alkotott külön szakasz értelmében kivánván a’ Rendek korlátozni, hogy a’ 5dik szakasz is ez értelemben módosítassék elvégeztetett. A’ leküldött törvényczikk 4dik valamint 5dik szakasza is el­fogadtatván , a’ 6dik szakaszának azon részében hát az egyházi hi­vatalok levelezéseiről van szó, hogy ezek egymás közti levelezéseik­ben is magyar nyelvvel éljenek nyilván hozzá tétetni határoztatott teljesen jogosítottattaknak ítélvén magokat a’ Rendek megkívánni , hogy a’ honi törvények és a’ magyar nemzetiség ápoló oltalma a­­latt álló vallások egyházi tagjai is, a’ nemzetiség megalapítására közakarattal munkáljanak. Végtére felküldött törvényczikkekben nyilvánított azon tör­vényes kívánságukkal, hogy a’ haza oltalmára szánt, és a’ hon köz­­terhével fentartott hazai ezredek kormányai a’ törvényhatóságok­kal magyarul levelezzenek, felhagyni nem kivánván ezt egy külön szakaszban, a’ leküldött törvényczikkhez sorozni határozták. A’ mi a’ k. k. leiratot illeti, abban a’ megyék pecsétes ma­gyar körülírásáról, és a’ magyar nyelvnek az oskolákban közokta­tási nyelvül leendő elfogadtatásáról a’ lévén kifejezve, hogy az elsőre nézve a’ megyéknek ő felségéhezi folyamodása fenk­agya­­lik , a’ másodikra nézve pedig az, hogy ő felsége a’ körülmények megfontolásával a’ szükségeseket elrendelendi; a’ Rendek úgy ezen pontokra mint első alkalommal felterjesztett törvényczikkeknek elfogadást nem nyert és jelen törvényczikk javaslatukban nem is­mételt pontjaira nézve szükségesnek vélték kijelenteni, hogy sze­retett honi nyelvek tárgyában bár némileg is czélszerű törvény­czikknek alakulását maguk részéről is óhajtva és erre kezet nyúj­tani kívánva említett legtörvényesb egyéb kivánataiknak siikerez­­tetését ez úttal boldogabb időre halasztják. Melly nyilatkozatuk i­­ránt szerkezendő feliratban egyszersmind szükségesnek vélték ő felségét fiúi bizodalommal megkérni a’ végett, hogy megfon­tolván a’ hazai nyelvnek e’ hazában a’ közéletben­ legkiterjedtebb divatát, úgy azt, hogy a’ magyar nyelv abban századon fellül bírt természetes és elidegenithetlen jogainak mind egyikével , a’ Ken­dek által felterjesztett és csak a’ legnélkű­lözhetlenebbeket magában foglaló törvényezikkel annyival inkább megerősíteni méltóztassék minthogy az nagyobbára ollyakat foglal magában, mellyeket az 1791-beli 51. törvényezik is megszorítani nem kívánt, ’s azok­ról az ő felsége által kegyelmesen leküldött törvényezik né­­melly pontjainak értelmében tenni említést inkább megszorítás, mint fogadás, inkább az említet törvényczikktőli elmaradás mint annak többre terjesztése lenne. Ezen felterjesztett törvényes kivánataik nyomán, hogy a’ le­küldött törvényjavaslatban, mellyben többek mik a’ testvér honra nézve biztosítva vannak elmellőztettek , jogainkat megszorító részei­hez ragaszkodni nem fog ő felsége ez iránti biztos reményökre azon meggyőződés által is vezettetnek a’ Rendek , hogy minden túl alattvalóira egyaránt árasztó kegyessége e­ hazának a’ testvéé hon polgáraival hűségben vetélkedő fiait sem kívánja azoknál ke­vesebb vigasztalással elbocsátani. A’ megállított elvek szerint a’ feliratot és törvényjavaslatot el­készíteni az itélőmesterekre bízatott. A’ szász követek a' leküldött törvényezikkel meg nem eléged­­hetésöket nyilvánítván, ragaszkodtak béadott külön véleményökhez, s most is külön véleményt jelentvén béadhatására jogukat fenhagyák. Napi­rendre tűzettek azon királyi leiratok, mellyek a’ rend­szeres bizottmányoktól, a’ két magyar bon közli határok kijárásá­ról, a’ Magyarország által követelt levelek kiadásáról, és Marma­­rosmegye névaelly helységei per alatt volt határainak Radna vidé­kéhez visszakapcsolandása iránt érkeztek. Alsófejéri közg­yülés. N. Enyed,sepl. Ijén. Ns. Alsó Fejérvármegye józan értelemben, úgy mint nemes értelem­ben dús Kendéi közgyűléséről, melly aug. 29én kezdődvén ma végződik, ezekben tehetem rövid tudósításomat. Gyűlés kinyitásá­val köszöntvén a’ méltóságos főispán úr a’ Rendeket, előadó, hogy hoha több országgyűlési tárgyak voltak ellátandók , ’s a’ megye tisztjei rivataloskodása ideje is eltelt; de gyengélkedő egész­sége miatt, kénytelenítetett mostanra halasztani a’ közgyűlés tartá­sát.— Erre sajnálkozásokat jelentik ezen nemes megye Kendei a’ migs főistvan ur betegeskedésén, de egyszersmind szilárdul kijelen­tették , hogy a’ közgyűléseket senki betegeskedése miatt elmu­lasztani törvényeink sértése ’s a’ köz jó nagy hátramaradása nél­kül nem lehet; azért meghatároztatott, hogy ezentúl az évenkinti négy közgyűlés múlhatatlan megtartása eszközöltessék az által, hogy ha (január­ 1 jén kezdve a’ számítást) két hét hiján három hónap alatt nem hirdetne közgyűlést a’ főispán , azt kihirdetni azonnal tartozik, a’ következő legfőbb tiszt, ezt téve a’ következő több há­rom hónapok alatt is, úgy hogy minden három hónap alatt leg­alább egy közgyűlés múlhatatlanul tartassák. — A’ tisztek szolgá­lati ideje el­telésére vonatkozólag pedig határoztatott, hogy a’ Ilii. ezen közgyűlésen nem kivánnak tisztujitási jogukkal élni, ’s a’ tisztikart a’ legközelebbi közgyűlésig hivatalukban meghagyják, de a’ közelebbi közgyűlés tisztválasztásra hivassák egybe. — Ezu­tán olvastatott a’ leopoldi körlevél megerősítését magában foglaló 1858 beli törvényczikk, melly éljen kiáltásokkal fogadtatott. —­­Hasonlag éljen kiáltásokkal fogadtatott azon korm. rendelet is, mellyben jelentetik, hogy gróf T­e­­­e­k­i József ő amlga kor­­mányszéki hivatalába béiktattatott. — Ezután ezen nj megye egyik érdemteljes követe be. Kemény Dénes előterjesztette maga ’s követ társa működését a’ most folyó országgyűlésen a’ közelebbi közgyűlés óta, melly jelentés kitetsző részvéttel’s figyelemmel hal­­gattatván végig, élénk kifejezésekkel jelenteték ki a’ VII. követje­­ikkeli teljes megelégedésüket, ’s egyszersmind bizottmányt nevez­tek ki, a’ követ úr által előterjesztett’s közelebbről országosan tár­gyalandók megvizsgálására, ’s azokról a pótlék utasítás készítésére. Most előterjesztő táblabiró N­. F. mi sajnoson esik az , hogy ámbár a’ követektől minden nyelezadnap tudósítások jöttek e’ me­gyébe az országgyűlésen fenforgó tárgyakról, még is olly tár­gyakról hozattak közelebbről törvények, mellyekhez a’meg­ye ren­dei nem szólhattak , ’s követjeiket pótlékutasítással el nem láthat­ták. E’ panasz közméltánylással fogadtatván, határoztatott, ho°y ezentúl a’ követi jelentések vizsgálására kinevezett bizottmány min­den hónap első és harmadik csütörtökén üléseket tartson múlha­tatlanul, és ha a’ tárgyak kívánnák, röstint közgyűlést eszközöljem A’ multat vissza hozni nem lehetett, a’ jövendőről lehetőleg gon­doskodva vala; annyival különösbnek tetszett, minden el nem fo­­gult előtt, táblabiró­l. Ennek ezen tárgyra újból ’s ismét újból visszatérése, ’s annak sürgetése, hogy semmi tárgyról törvény az országgyűlésen ne hozassák, mig előbb a’ Rendek előtt meg nem fordul, ’s ha ez nem történik inkább az országgyűlési kiszemelt dolgozás ellen óvást légyen a’megye. B. K. D., id. Z. D., K. K. I., Z. K. s mások többen kifejtettek, a' tehetők megvagy­­nak teve, egyébiránt miután az excerplim dolgozás országosan el­van fogadva, ezt Alsó-Fejér óvása meg nem téríthetné , legfeljebb magát fosztaná meg minden befolyástól, ’s a’ dolgok mégis tovább mennének az elkezdett utón; mind e’ mellett is végig megmara­dott J. E. sürgetése fittetten , sőt óvást is adott bé; mint némely­­lyek gyanilják az úrbéri új törvények nincsenek in­ye szerint a’ táblabiró urnák. Aug. 50-án e közgyűlés másod napján kezdettek tárgyaltat­ni

Next