Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-09-27 / 74. szám
486 ország’gyűlés. A’ 160dik ülésben sept. 9kén jegyzőkönyv hitelesítés után k. hivatalos gróf Teleki Domokos nemes Thorda-vármegyei főispán b. Jósika Lajos óvásának azon ágára nézve, hogy a’tárgy a’ törvényhatóságokkal közöltessék, jegyzőkönyvbe kivánja iktattatni , hogy a’ követek a’ tárgy vitatása alatt mindnyájan küldőiktől kapott utasítások értelmében nyilatkoztak, mire b. Jósika Lajos viszont azon észrevételét kivánta jegyzőkönyvbe íratni, miszerint nem tagadja hogy ezen tárgyra nézve a’ törvényhatóságok nagyobb része utasítást ne adott volna, ’s a’ múlt ülésen ellentmondók éppen az utasítások értelmében tett nyilatkozatokra alapitották óvásukat, mellyre gróf Teleki Domokos a’ naplóra való hivatkozását jelentette ki. Továbbá: k. hivatalos Horváth János kinyilatkoztatta, miként főispán b. Jósika Lajosnak a’múlt ülés 392dik száma alatt beiktatott óvását maga is pártolja. Ezután indítvány tételek, miszerint a’ rendszeres bizottmányokra bizott munkálatoknak előmozdítása tekintetéből jó lenne főkormányzó őnmagát felhatalmazni, hogy valamelly rendszeres bizottmány tagjainak elegendő számmal nem létek esetében, azokhoz a több bizottmányok tagjai közűl egyet nevezhessen ki. Továbbá, hogy midőn valamelly bizottmányra nézve a’ Rendek határozatot tesznek, ezen határozatok az illető bizottmányok elnökeivel itélőmester által közöltessenek. A’ Rendek mindkét indítványt elfogadták, ’s azokat a’ jelen körülmények között annál czélszerűbbnek tárták, mivel az úrbérrel kapcsolatban levő némelly tárgyaknak kidolgozása még a’ 95dik ülés 272 száma alatt a’rendszeres bizottmányokra lévén bizva , e’ munkálatoknak haladék nélküli elkészítését, és a’ Rendek elébe juttatását az említett bizottmánynak újból kötelességévé tenni szükségesnek ítélték , minél elébb kívánván az úrbér tárgyában szemeletileg szerkesztett törvényjavaslatokat, mellyeket most, és a’ tárgy bevégeztéig mindig napirenden lenni tekintenek, mennyiben azok még országosan elhatározva nincsenek, elhatározni, és felséges fejedelmünknek megerősítése alá terjeszteni. A’ fennebbi indítványnyal kapcsolatban egyszersmind az itélőmestereknek kötelességükké tétetett, hogy az említett törvényczikk javaslatoknak deák szerkezetét minél előbb készítsék el. Elnök ő nagy méltósága jelenté , hogy a’ mint értesítetett a’ 91dik ülés 585dik száma alatt köziratra kivett irományok a’ köztanácskozásokon már keresztül mentek , jónak látná tehát azokat vizsgálat alá venni. Minek következésében azon irományok felolvastatván és némelly módosításokkal megállitatván, úgyszintén a’ nemes szász törvényhatóságok követei által a’ magyar nyelv tárgyában beadott ellenvélemény is felolvastatván, végeztetett, hogy a’ királyi kormányszékkel lehető észrevételei megtétele végett a’ KK. és RR. atyaíiságos köszöntése mellett küldöttség által közöltessenek. A’ kinevezett követek kevés idő múlva visszajővén jelenték , miként a’ k. főkormányszék atyaíiságos köszöntése mellett azt szente, hogy a’ küldött irományokat mentős előbb megvizsgálván, lehető észrevételét közölni fogja. Melly alkalommal Felső Fejér vármegye követe Horváth János' jegyzőkönyvbe kivánta utasításánál fogva íratni, miszerint mind azon kitételeknek , mellyek a’ a’ magyar nyelv tárgyában készült feliratban foglaltatnak , ’s mellekből az igazgatás azt vonhatná ki , hogy mi a’ két nyelven írott törvényezikkben megegyeznénk, ellene mond, annyival inkább, mivel utasításában a’ van, hogy a’ törvények ezután kirekesztőleg magyar nyelven alkottassanak. Pártolták: Erszényes József, és Kepler Simon m. vásárhelyi, Deáki Sámuel zilahi, és Csorba György széki követek. Nemes Szeben szék követe Schreiber Simon pedig két rendbeli nyilatkozatait kivánta jegyzőkönyvbe is láttatni, mellyel pártoltak: Konrád Vilmos, Wenrich Mihály, Schwarcz János, Graef József, Schnell Károly, Schuster András , Namruer József, Marienburg József, Meister Sámuel, Schmidt Mihály, Kapesius Gustav, Nagelschmid Fridrich, Keserű Sándor, Wagner Fridrich, EöV János, Scherer György és Herbert Sámuel szász követek. — Olvastatott a' bíráló biztosságnak a’ hazafiak számába bevételni kívánók kéreményei iránt beadott véleménye. A’ KK. és RR. a’ kérelmesekre nézve határozták f 1 őr Osztályos tábornagy Bigot de st. Quinten Ferencz Lajos grófot, ki hazánkhoz viseltetett szeretetének , s jelesen honfiaink előmenetelére fordított buzgó törekvéseinek több jeleit adta. Kor. b. Schirding Ferdinandot, a nemes első székely ezred ezeredesét, ki szolgálatját köztiszteletet érdemlő jelességgel 45 évektől fogva folytatja, és szolgálatja évei közül 53 at régebben Splényi Gábor, most herczeg Károly Ferdinand nevét viselő magyar ezeredben töltötte el, 185-től fogva pedig az első nemes székely gyalog ezeredben tölti ’s ezen idő alatt is a’ nemzethez hajló jó szive érzését több ízben cselekedettel bizonyította. vor. hirschfeldi Sturm Titust, ki egyébiránt is született lengyel nemes, a’ cs. kir. hadseregnél több évig elöljárói megelégedésével szolgált, és erdélyi nemes családba házasodván, ez által gyermekeinek nemesi birtokbani örökösödésre utat nyitott, ’s e’ szerint az Appr. Const. 5dik része 3dik czikk értelmében megkivánlaló tulajdonok benne feltaláltatnak, a’ KK. és RR. díj elengedés mellett a’ hazafiak közé felvétetni meghatározták. Ser b. Leitter Ferenczet, a’ cs. kir. nuszdorfi szalamin és skénkő-savany szeszgyára igazgatóját a’ KK. és RR. a’ múlt 1857 iki országgyűlése jegyzőkönyve 605dik száma alatt, díj elengedése mellett a’ hazafiak közé felvétetni meghatározván, kör segesvári orvos doctor Baumgarten János Gottlibot, a’ KK. és RR. már az 1851.ki országgyűlése jegyzőkönyve 605dik száma alatt czimeres nemesilő levél megnyerhetése végett, ő felségének ajánlani érdemesnek találván, mind kettőjökre nézve akkor tett határozatok mellett maradnak. Indítványba hozaték , hogy tábornok Würtemberg Sándor herczeg ő magasságát, mint magyarországi; nádor ő fensége sógorát, ’s mint ki a’ katonai szolgálatban töltött idejének egy részét a’ József nevet viselő nemes magyar lovas ezeredben töltötte, ’s ezen idő alatt is a’ magyar nemzet iránt viseltető jó indulatját, és a’ magyar születésű egyének előmenetelében igyekezetét bebizonyította, e’ felelt e’ honi egyik igen tekintetes, és szép jószágokkal bíró családba házasodván, ezen házassági viszony által bánunk igen sok családaival egybeköttetésbe jött, ’s gyermekeinek nemesi birtokbani örökösödésre jogot nyitott, mind ezen előszámlált, de több elhallgatott nemes tulajdonai tekintetéből a’ RK. és RR. nemes hazánkfiai sorába vennék be. A’ RK. és RR. előtt tábornok Würtemberg Sándor herczeg ő magasságának igen sok szép tulajdonai, hazánk és nemzetünk iránt viseltető jó hajlandóságai ismeretesek leven, e’ felett Ő magasságában az Appr. Const. 5dik része 41 dik czikk értelmében megkivántató tulajdonok is feltaláltatván, élet magát,’s általa gróf Hohenstein nevet viselő gyermekeit a’ nemes hazafiak sorába, dij elengedése mellett felvétetni meghatározták. Indítványba hozaték, hogy angol lovag Rafael Sándor Erzsébet városában igen feles költséggel tanító intézetet alapítván, ez által honunk boldogítása iránti hajlandóságát annyira bebizonyította, hogy a’ nemes hazafiak sorába való felvételesét megérdemli. A’ KKr. és Rendek előtt angol lovag Rafael Sándornak honunk iránti jó hajlandósága, ’s ennek boldogítása iránti törekvése ismeretes levén , őzet a’ nemes hazafiak sorába díj elengedés mellett felvétetni meghatározták. Indítványba hozatok, miszerint: a kincstári tanácsos Debreczeni Márton a’ bányászati tudományban tett szép ismeretei által e’ hon jóllétére igen hasznos és sikeres lépéseket tett, b) brassai görög bíró Cservenvodák István pedig több alkalommal erszénye és gabona-tára megnyitásával az éhezőknek nagy segedelmet nyújtott, melly több rendbeli nemes érzésből származó tetteiért ő felsége által arany díszpénzel jutalmaztatott, ennélfogva mind ketten czimeres nemesitő levél megnyerése ajánlására mamikat érdemessé tették. A’ KK. és RR. előtt mind kincstári tanácsos Debreczeni Mártonnak, mind pedig brassai görög biró Cservenvodák Istvánnak e’ hon jólléte előmozdítására bebizonyított igyekezetük, és törekvéseik ismeretesek lévén , őket a czimeres nemesi lő levél megnyerése végett ő felségének ajánlani meghatározták. Indítványba hozatik , miszerint a’ KK. és RR. tábornok Stáber Károlyt, ki hosszas katonai szolgálatának e hazában töltött részét, arra forditotta, hogy a’ polgári és katonai rend között sokszor előfordult kedvetlen súrlódásokat elenyésztesse, e felett a magyar születésű egyének előmenetele iránti törekvésének szép jeleit adta, ’s ez által honunk és nemzetünk iránt viseltető szeretetét eléggé bebizonyította , a’ nemes hazafiak soraba vénnek fel. A’ KK. és RR. előtt tábornok Stahel Károlynak jeles érdemei, honunk és nemzetünk iránt viseltető jó hajlandósága, mellyek által mindeneknek közszeretetét, és tiszteletét megnyerte, elég bőven