Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-09-27 / 74. szám

486 o­rs­z­á­g’gyű­lé­s. A’ 160dik ülésben sept. 9kén jegyzőkönyv hitelesítés után k. hivatalos gróf Teleki Domokos nemes Thorda-vármegyei fő­ispán b. Jósika Lajos óvásának azon ágára nézve, hogy a’tárgy a’ törvényhatóságokkal közöltessék, jegyzőkönyvbe kivánja iktat­­tatni , hogy a’ követek a’ tárgy vitatása alatt mindnyájan küldőik­től kapott utasítások értelmében nyilatkoztak, mire b. Jósika Lajos viszont azon észrevételét kivánta jegyzőkönyvbe íratni, mi­szerint nem tagadja hogy ezen tárgyra nézve a’ törvényhatóságok nagyobb része utasítást ne adott volna, ’s a’ múlt ülésen ellent­mondók éppen az utasítások értelmében tett nyilatkozatokra ala­pitották óvásukat, mellyre gróf Teleki Domokos a’ naplóra va­ló hivatkozását jelentette ki. Továbbá: k. hivatalos Horváth János kinyilatkoztatta, miként főispán b. Jósika Lajosnak a’múlt ülés 392dik száma alatt beiktatott óvását maga is pártolja. Ezut­án indítvány tételek, miszerint a’ rendszeres bizottmá­nyokra bizott munkálatoknak előmozdítása tekintetéből jó lenne fő­kormányzó ő­nmagát felhatalmazni, hogy valamelly rendszeres bi­zottmány tagjainak elegendő számmal nem létek esetében, azok­hoz a több bizottmányok tagjai közűl egyet nevezhessen ki. To­vábbá, hogy midőn valamelly bizottmányra nézve a’ Rendek ha­tározatot tesznek, ezen határozatok az illető bizottmányok elnö­keivel itélőmester által közöltessenek.­­ A’ Rendek mindkét indít­ványt elfogadták, ’s azokat a’ jelen körülmények között annál czél­­szerűbbnek tárták, mivel az úrbérrel kapcsolatban levő némelly tárgyaknak kidolgozása még a’ 95dik ülés 272 száma alatt a’rend­szeres bizottmányokra lévén bizva , e’ munkálatoknak haladék nél­küli elkészítését, és a’ Rendek elébe juttatását az említett bizott­mánynak újból kötelességévé tenni szükségesnek ítélték , minél e­­lébb kívánván az úrbér tárgyában szemeletileg szerkesztett tör­vényjavaslatokat, mellyeket most, és a’ tárgy bevégeztéig mindig napirenden lenni tekintenek, mennyiben azok még országosan el­határozva nincsenek, elhatározni, és felséges fejedelmünknek meg­erősítése alá terjeszteni. A’ fennebbi indítványnyal kapcsolatban egyszersmind az itélőmestereknek kötelességükké tétetett, hogy az említett törvényczikk javaslatoknak deák szerkezetét minél előbb készítsék el. Elnök ő nagy méltósága jelenté , hogy a’ mint értesítetett a’ 91dik ülés 585dik száma alatt köziratra kivett irományok a’ köz­tanácskozásokon már keresztül mentek , jónak látná tehát azokat vizsgálat alá venni. Minek következésében azon irományok felol­vastatván és némelly módosításokkal megállitatván, úgy­szintén a’ nemes szász törvényhatóságok követei által a’ magyar nyelv tár­gyában beadott ellenvélemény is felolvastatván, végeztetett, hogy a’ királyi kormányszékkel lehető észrevételei megtétele végett a’ KK. és RR. atyaíiságos köszöntése mellett küldöttség által közöl­tessenek. A’ kinevezett követek kevés idő múlva visszajővén jelen­ték , miként a’ k. főkormányszék atyaíiságos köszöntése mellett azt szente, hogy a’ küldött irományokat mentős előbb megvizsgálván, lehető észrevételét közölni fogja.­­ Melly alkalommal Felső Fejér vármegye követe Horváth János' jegyzőkönyvbe kivánta utasí­tásánál fogva íratni, miszerint mind azon kitételeknek , mellyek a’ a’ magyar nyelv tárgyában készült feliratban foglaltatnak , ’s mellek­ből az igazgatás azt vonhatná ki , hogy mi a’ két nyelven írott törvényezikkben megegyeznénk, ellene mond, annyival inkább, mivel utasításában a’ van, hogy a’ törvények ezután kirekesztőleg magyar nyelven alkottassanak. Pártolták: Erszényes József, és Ke­pl­er Simon m. vásárhelyi, Deáki Sámuel zilahi, és Csor­ba György széki követek. Nemes Szeben szék követe Schrei­ber Simon pedig két rendbeli nyilatkozatait kivánta jegyzőkönyv­be is láttatni, mellyel pártoltak: Konrád Vilmos, Wen­rich Mihály, Schwa­r­cz János, Graef József, Schnell Károly, Schuster András , N­­a­m­ru­e­r József, M­a­r­i­e­n­b­u­r­g József, Meister Sámuel, Schmidt Mihály, Kapesius Gustav, N­a­­gelschmid Fridrich, Keserű Sándor, Wagner Fridrich, E­ö­V János, Scherer György és Herbert Sámuel szász követek. — Olvastatott a' bíráló biztosságnak a’ hazafiak számába bevétel­ni kívánók kéreményei iránt beadott véleménye. A’ KK. és RR. a’ kérelm­esekre nézve határozták f 1 őr Osztál­yos tábornagy Bigot de st. Quinten Fere­nc­z Lajos grófot, ki hazánkhoz visel­tetett szeretetének , s jelesen honfiaink előmenetelére fordított buz­gó törekvéseinek több jeleit adta. Kor. b. Schirding Fer­di­nan­do­t, a nemes első székely ezred ezeredesét, ki szolgálatját köz­tiszteletet érdemlő jelességgel 45 évektől fogva folytatja, és szol­gálatja évei közül 53 at régebben Splényi Gábor, most herczeg Károly Ferdinand nevét viselő magyar ezeredben töltötte el, 185-től fogva pedig az első nemes székely gyalog ezeredben tölti ’s ezen idő alatt is a’ nemzethez hajló jó szive érzését több ízben cselekedettel bizonyította. vor. hirschfeldi Sturm Titust, ki egyébiránt is született lengyel nemes, a’ cs. kir. hadseregnél több évig elöljárói megelégedésével szolgált, és erdélyi nemes családba házasodván, ez által gyermekeinek nemesi birtokbani örökösödés­re utat nyitott, ’s e’ szerint az Appr. Const. 5dik része 3dik czikk értelmében megkivánlaló tulajdonok benne feltaláltatnak, a’ KK. és RR. díj elengedés mellett a’ hazafiak közé felvétetni meghatá­rozták. Ser b. Leitt­er Ferenczet, a’ cs. kir. nuszdorfi szalamin és skénkő-savany szeszgyára igazgatóját a’ KK. és RR. a’ múlt 1857 iki országgyűlése jegyzőkönyve 605dik száma alatt, díj elen­gedése mellett a’ hazafiak közé felvétetni meghatározván, kör se­gesvári orvos doctor Baumgarten János Gottlibot, a’ KK. és RR. már az 1851.ki országgyűlése jegyzőkönyve 605dik száma a­­latt czimeres nemesi­lő levél megnyerhetése végett, ő felségének ajánlani érdemesnek találván, mind kettőjökre nézve akkor tett ha­tározatok mellett maradnak. Indítványba hozaték , hogy tábornok Würtemberg Sándor herczeg ő magasságát, mint magyarországi; nádor ő fensége sógo­rát, ’s mint ki a’ katonai szolgálatban töltött idejének egy részét a’ József nevet viselő nemes magyar lovas ezeredben töltötte, ’s ezen idő alatt is a’ magyar nemzet iránt viseltető jó indulatját, és a’ magyar születésű egyének előmenetelében­ igyekezetét bebizo­nyította, e’ felelt e’ honi egyik igen tekintetes, és szép jószágok­kal bíró családba házasodván, ezen házassági viszony által bánunk igen sok családaival egybeköttetésbe jött, ’s gyermekeinek nemesi birtokbani örökösödésre jogot nyitott, mind ezen előszámlált, de több elhallgatott nemes tulajdonai tekintetéből a’ RK. és RR. ne­mes hazánkfiai sorába vennék be. A’ RK. és RR. előtt tábornok Würtemberg Sándor herczeg ő magasságának igen sok szép tulajdonai, hazánk és nemzetünk iránt viseltető jó hajlandóságai is­meretesek leven, e’ felett Ő magasságában az Appr. Const. 5dik része 41 d­i­k czikk értelmében megkivántató tulajdonok is feltalál­tatván, élet magát,’s általa gróf Hohenstein nevet viselő gyer­mekeit a’ nemes hazafiak sorába, dij elengedése mellett felvétetni meghatározták. Indítványba hozaték, hogy angol lovag Rafael Sándor Er­zsébet városában igen feles költséggel tanító intézetet alapítván, ez által honunk boldogítása iránti hajlandóságát annyira bebizonyí­totta, hogy a’ nemes hazafiak sorába való felvételesét megérdemli. A’ KKr. és Rendek előtt angol lovag Rafael Sándornak honunk iránti jó hajlandósága, ’s ennek boldogítása iránti törekvése isme­retes levén , őzet a’ nemes hazafiak sorába díj elengedés mellett felvétetni meghatározták. Indítványba hozatok, miszerint: a­ kincstári tanácsos D­eb­re­czen­i Márton a’ bányászati tudományban tett szép ismeretei által e’ hon jóllétére igen hasznos és sikeres lépéseket tett, b) bras­­sai görög bíró Cservenvodák­ István pedig több alkalommal erszénye és gabona-tára megnyitásával az éhezőknek nagy sege­delmet nyújtott, melly több rendbeli nemes érzésből származó tetteiért ő felsége által arany díszpénzel jutalmaztatott, ennélfog­va mind ketten czimeres nemesitő levél megnyerése ajánlására ma­mikat érdemessé tették. A’ KK. és RR. előtt mind kincstári ta­­­nácsos De­brecze­ni Mártonnak, mind pedig brassai görög bi­­r­ó Cservenvodák­ Istvánnak e’ hon jólléte előmozdítására be­bizonyított igyekezetük, és törekvéseik ismeretesek lévén , őket a czimeres nemesi lő levél megnyerése végett ő felségének ajánlani meghatározták. Indítványba hozatik , miszerint a’ KK. és RR. tábornok Stá­ber Károlyt, ki hosszas katonai szolgálatának e hazában töltött részét, arra forditotta, hogy a’ polgári és katonai rend között sokszor előfordult kedvetlen súrlódásokat­ elenyésztesse, e felett a magyar születésű egyének előmenetele iránti törekvésének szép jeleit adta, ’s ez által honunk és nemzetünk iránt viseltető szere­­tetét eléggé bebizonyította , a’ nemes hazafiak soraba vénnek fel. A’ KK. és RR. előtt tábornok Stahel Károlynak jeles érdemei, honunk és nemzetünk iránt viseltető jó hajlandósága, mellyek ál­tal mindeneknek közszeretetét, és tiszteletét megnyerte, elég bőven

Next