Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-10-25 / 82. szám

50­0 nem a’ rend fel­forgatásá­val, az alaptörvények kimozditásával, a’ fenálló staluskötelékek szétszakításával kíván boldogulni?“ Ekkor nem lehet, Berg úr!; de önnek nagyon háborgó álmai vannak. Akasszák fel a' bölcseletet!, szól Byron lord. Nem bánom, ha a’ becsületes embernek is ennyi bajt okoz. (Folytatjuk.) Siesn­ény InsignioBHl. IV. Eliyed October 1­rén. Elérzékenyülve hallók egy ne­mesi család gyászos szerencsétlenségét. Ezen nemes megye keblé­ben Koppándon lakó ns. I. J. még a’ közelebbi nyáron elvesztet­te szemei világát ’s azóta egéssége is ottan ottan gyengélkedő va­la. Közelebbről neje is rosszul lett ’s talán már akkor felledeztek testében, a’ nem sokára bekövetkezett balesemény előpostái. E’ hó­bán hirtelen rosszabbul érezvén magát, különös borzasztó han­­gon kezdi bekiabálni a’ szobán kívül foglalatoskodó idősebb leá­nyát. Ez, édes anyja rémitó hangjától annyira elretten , hogy azon­nal eszét vesztve dühös Őrülté lesz; ugyan e történik kevés pil­lanatok alatt az édes anyával is ’s ekkor a’ két tébolyodon egy­másnak esik , egyik a’ másikat tépik , szaggatják , fojtogatják. A’ keletkezett lármás zajra bésereglenek, a’ kik történetesen közel valónak , nagy bajjal elválasztják egymástól a’ dühöngőket ’s ágy­ba kötözik mindeniket. A leány későbben egy poharat kapván ke­zébe, azt izre porrá törte ’s az üveg darabokkal kezeit sőt karjait is öszve vagdalta , hasogatta. A’ mélyen csüggedt szegény családa­tya, világtalanul ’s betegen fekszik ágyában ’s vele egy szobában a’ két őrült kötözve. Hamar eljutott a’ szomoritó történet hire az illető szolgabiró ifj. B. E.hez is, ki azonnal a’ hely­szinére siet­vén, a’ sürgetőbb rendeléseket meglelte ház és gazdaság körül, in­nen Enyedről orvost vitetett ki, a’ leveleket elpecsételte, a’ bete­gek mellé vigyázókat, ápolókat rendelt, magát az esetet pedig fel­jelentette a’ megye tisztségének, melly bizonyosan nem fogja elmu­latni a’ lehetőket meglenni. A’ szerencsétlen családhoz tartozik még két kisebb leányka, egyik 10, a’ más 0 évesnyi, ezektől hát keve­set lehet várni a sajgó bajok enyhítésére; ’s mint mondják a’há­zi körülményekkel ismeretesbek , a’ legközelebbi rokonok sem fog­nak igen czélszerű segédére lehelni e’ szivet rázó bal­eset által lesújtott családnak, melly különben nem ép­űen vagyontalan még most. Ám ismét őrültek, ismét idegen oltalomra szorult árvák, és megyénk, sőt egész hazánk teljes hiányában van azon intézetek­nek , mellyek illy sajnos, illy lélek leverő esetben képesek volná­nak bár némileg enyhitni az ínséggel küszködök állapotját. С о г te slut (1 i­g en e ). Tragicomicus tudósítást közlök. Nem tudom előbb nevessek­­e vagy haragudjam a’ furcsa törekvésen. Tán legjobb ha természe­tesnek vesszük az egész dolgot. Hisz az életben mindenha ellentét­re találunk. Mindenütt előfordulnak az ügyetlenségek. Paródiák torzképek jelennek meg’s ezek ollykor még nevelik a’főeszme be­csét. Egy jeles fejedelem a’ főváros kapujára szegezteté az ő tu­lajdon személye ellen intézett gunyiratot. Ki igazságában bizik, az nem fél. Előre kiírok én is egy gunytényt, közelebbről történendőt. Nevet nem említek , a’ hős maga fogja megnevezni magát. Erdély , annyiban , a’ mennyiben lehellenség tovább maradnia, halad. Egy dynamicus hatalom az idő szelleme hurezol minket is. N­ igy­­­é­k el a’ legjobbak, hogy ők is igenigen hasonlítanak a’mesebeli légyhez, melly a’ kocsi rúdra csilleszkedve hivé ’s kérkedve kia­báló, hogy ő viszi a’ kocsit. Egyszersmind eszembe jutának azok az állatok is, mellyek a’ szaladó kocsi kerekeit mardosák. Minden esetre az­­illatokról vett hasonlításokból is kisült az hogy szeret­jük részt venni a’ haladásból, már ,pro vagy contra.­ A’ hó­­ditás mint eszköz is, ’s mint czél is, igen sajátunk. Nevetséges ia­ki ifjú korában csak egyeseket hódított, s vénségében számo­sokat akar hóditni. Borzadva közelitek a’ éorteskedésről szóláshoz. Honunk e­­gyik törvény­hatóságában (a’ nevét megkimélem, nem akarom e­­lőre dobokra tenni ) nagyban m­utatkozék amaz aljas mozgalom. Látók mi ily dühös volt a’ tévútra vezetett tudatlanság. A’ vakhitű ’s vakbuzgó néni , úgy tombolt mint egy csoport eskimo, még az előadás nyelvét sem értvén csak a hősvezér feladására figyelve. Akkor nem lehete a követeket buktatni, de­ a’ remélt diadal el­vesztése még inkább feltüzelé a’ vezéreket. Eddig, urbér és unió ellen viták, követ visszahívás ’sat. körül zajongtak. Most na°yobb szerű cselekvényekre kívánják buzdítani a’ lankadt kedvű hadser­et . . . " Már nem egyik vagy másik országos lény, de mind azok együtt véve támadtatnak meg. Köriratok forognak, mik az ország minden végzéseinek ellent mondásra intik a’ népet. Roszaknak érvénytele­neknek hirdettetnek minden hozott ’s hozandó végzések. A köve­tek visszahivandók. Kik a corteshaddal ellenkeznének, azokra sza­bad sza­­­ja s ha­­­alt mondanak. A cortesiok hűsége megyei tisztvise­­léssel jutalmazandó, ’sat. ’sat. Illy tisztviselők — ha elsül — mit nem lehetnek !! ’MA Gr Y A H.I I ® Щ1 DOLGOK. HékéSBBBCg’ye. September 19től 24ig tartatott a’ köz­gyűlés. 1) Mélt. főispánnak azon levele olvastatott, mihez másod alispán "Venekheim József lemondása is kavicsolva volt. Sajnálattal értettek a’ Ra, hogy a’ minapi közgyűlésből szeretett másod al­ispánokhoz intézett megmarasztaló felszólításuknak nem lett óhaj­tott sikere. Nem lévén a’ gyűlés kijelelölve másod alispán­ válasz­tásra összehíva, a’ KR. közmegyezéséből Sima­i Kájétán he­­lyettesitetett, a’ közelebbi gyűlésig. 2) Tárgyaltatott a’ nm. főudv. cancellarnak bizonyos szóbeli perben érkezett olly értelmű leirata, miszerint a’ szolgabiró által elmarasztalt ’s ügyének rendes per­uijára áttételéért folyamodon alperes kérelmétől elmozdítalak u­­gyan , mivel azonban ,,c­ircumstantiae sunt p­­­­­r s­u­s p­r­e­­g­nantes“ a’pert birtokon belül rendeli a’megye székére fölebb­­vitetni. Elsőben is aziránt támadt kérdés: valljon bírói­­narancsnak kell-e ezen rendeletet tekinteni vagy nem? mert ha annak úgy a bíróság körébe tartoznék. Azonban vizsgálat után a’ birói n­arancs kellékei hiányzani tapasztaltattak, jelesen nem foglaltatott bene a’ folyamodó kérése (extrosilio ) — de nem is azt adja meg mit a’ folyamodó­kért — és igy a’ nevezetes többség nem tekinté azt birói parancsnak. Tehát mint udvari rendelet közgyűlésen tárgyal­tatok Néhányan ő felsége legfőbb felügyelési jogát és a’ gyakor­latot is emlegették; de erre válaszul adó a’ többség, hogy a’fel­ügyelési jog c­sak törvények értelmében gyako­roltat­hatik és csupán az eljárási hibák kiigazítá­sára terjedhet. Itt az eljárásban hiba még a királyi leirat sze­rint sem találtatott, mert hiszen a­ folyamodó kérése nem telje­sítetik, mi pedig a’ transmissionalisok adását illeti: ezek a’ szóbeli sierek folyamáról alkotott ’s valamint egyéb pontjaiban, úgy a’ fölebbvitelre nézve is annyira világos törvények ellen erősségül nem szolgálhatnak. Illy képen ezen rendelet fogadása a’ BR. törvényes kötelességét túlhaladván elhatároztatott: ő felségének hódoló tisz­telettel felírni az e’ részben támadt aggodalom kegyes eloszlatásá­ért. A’ viszkapcsolt per végrehajtás végett az eljáró bíróságnak ki­adatott. 5) A’ kisgyülések helyreállítását sürgető helytartótanácsi rendeletre válaszul íratott: a’ BB. a’ kisgyülések hiányát 6 év alatt nem értették , sőt tapasztalatuk szerint egyes tisztviselők fe­lelősége alatt jobban és kevésb költséggel folytak dolgaik, azon­ban szükség idejében kisgyülések iránt helyhatósági jogaik szerint önkényt kivánnak rendelkezni. 4) Bereg levele a’ magj­. a. sz. egyház függetlensége iránt választmányhoz utasítatott. A’ saj­tótól eltiltás sérelemnek vétetett. 5) Turmező ügyében felírás tör­tént. 6) Varasd ismeretes latin levele felbontatlan küldetett vissza. 7) A’ magyar nyelv terjesztésére múlt közgyűlés óta bégyült 253 p.­ft. az illető pénztárra jelöltetett­ ki. 8) Bizonyos V. F. ügye is­mét és újból előidézte a’ BR. emlékében amaz erkölcsi undoro­­dást, mellyre bár soha ne lett volna alkalom. Bár minő pénz vagy megyei jövedelem került a’ V. F. kezére, bűnösen kezelte ő azt. A’ bizottság eljárásából új meg új nemei tűnnek föl a’ tisztviselői el­sikkasztásoknak. V. F. bünperbe vonatott. Lehetlen volt fenyités nélkül hagyni ama hivatali vétkes kicsapongásokat. Az 185-iki szakszéna idejében királyi kincstári kölcsön pénzen a’ megyebeli katonaság számára vett széna kezelése iránt V. F. ellen, bővebb vizsgálatra újabb küldöttség van rendelve. V. F.-nek több megyei tagok ellen tett vádas bebizonyítása a’ jövő gyűlésig ismét sü­rgel­­tetett. Valaha talán sor kerül ezen bűnökre is. Némelly tiszt csu­pa uradalmának nézi járását. Az úgy­­nevezett rechificatiora emlé­keztetjük az olvasót. Csoltv­­ádmegye. A’ közgyűlés sept. 1­2 - én kezdetett. 1) Indítvány létetett hogy az ujabbi cancel, s h. tanácsi intézmé­nyek és megyei levelek, mint a’scontroknál érdekesbek , előbb ol­vastassanak fel. Erre tett határozat szerint az alistján az intézvé­­nyekből ’s körlevelekből az érdekesbeket előre kifogja szemelni. A’ jegyzői hivatal, valamennyi exhibitum lajstromát készíti el. Па valamelly tárgyal szükségesbnek vél előlegesen olvastathatja fel a meg­yegyülés. 2) A’ jegyzőkönyv felol­vasta­tását illető indítvány el­fogadtatott. Minden másodnap fel fog olvastatni az az elestti nap végzése, mint Erdélyben szokás. 3) A szentesi talp és fekete bőr-

Next