Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-05-30 / 43. szám
lek tűnnének is fel a’ telepedő szászok a' magyarok királyával mint telepítővel, ott józanul semmi jogkölcsönösségről szó sem lehete, hanem a szászok biztosítva lőnek a’ magyarok úri hatósága ellen ’s saját institutioik élvezete hagyatott meg a’ telepedés ösztönéül. Ha tehát históriai alapokon indulnak, hiában kisértik meg egy uralkodó nemzet eszméjének fölállítását a szász vagy királyföldön. Az általános igazság és jogérzet elveivel épp olly kevéssé férhet meg ama jogkölcsönösség, mert abból hogy a’ magyarok saját hóditmányaikban minden jogokat magoknak tartottak fen, éppen nem következik , hogy a’ szászok is viszont a’ nektek kijelelt laktéren e’ példát kövessék, annyival kevésbbé, mert valamint a magyar földön nem magyar és szász közt forgott a’ kérdés, hanem magyar és oláh közt, úgy a’ szászok lakhelyén is csak szász és oláh közt. Hogy tehát a’ magyarok minden jogokból kizárták a’ meghódított őslakosokat, abból sem az általános igazság sem a’ kölcsönösség szempontjából nem következhetik , hogy a’szászok is éppen ezt tegyék. Mit azonban ezekben elmondánk a’ dolognak elméleti oldalát érintik. Gyakorlati szempontból a’ jelen állapotokat tekintve még komolyabbá válik a’ törekvés. íme a’ magyarok naponkint inkább kezdik belátni , mikép nem csak az emberiség elévülhetlen jogai követelnek jogviszonyaikon változtatást, de hogy a’ nemzet fenállása, lehető fölvirágzása ’s igy saját józanul felfogott érdekök kívánja, hogy a’ jogtalansági állapot minél inkább száműzessék. Ez korunk általános törekvése. Már régi időkben soraiba emelt az őslakosok közül kitűnő egyéneket, módot nyitott jogok és kiváltságokban testvéri osztályra. hna-p- i-y-adonaces ipar felüdüljön, városoknak alapítására polgársági szabadságot fogadott kebelébe, és ha a’ szász magyar földre telepedik (mint olly sün példa bizonyítja) föllelte a’ magyarok földén is szabad alkotmányát, és minden polgárjogokat. És a’ magyaroknak, kik a’ szászok közé vonultak , soha eszökbe sem jutott nemesi kiváltságokat átültetni azon földre,mellynek természete azokkal összeférhetetlen, de kívánt jogegyenlőséget azokkal, kikkel saját hóditmányainak gyümölcseiben testvérileg osztozott. Nem akarjuk múlt idők bűneit a’ mostaniaknak hibául felróni, nehogy saját fejünkre is nehezüljön az ítélet. Ezért azon törekvést egykor mellyel egyes szász hatóságok kerületek körében megkísértették az úri hatóság behozatalai; azon tettleges állapotot miszerint a’ Királyföldön lakó minden más nemzetbeliek a’ szászokon kívül nagyobbára a’ jogélvezésekből hivatalokból, mesterségekből máig ki vannak rekesztve, a múlt kor bűnös maradványainak tartjuk, valamint azt is, hogy mig a’ szászok a magyar földön egész testületeket képeznek magában a hon szivében—fővárosunkban, — addig a’ magyarok igen szembeszökő kölcsönösségével a jogoknak majd mindenből kizáratnak azzászok közt. Ezek a’ múlt kor bűnei hol erőszak s hatalom többet nyomott a’ törvénynek De hogy mi a múlt időkben törvények ellenére történt, abból a mostankor rendszert alkosson, és mig mi magyarok a' jogok terjesztésére feszítjük gyönge erőnket, addig ti a’ törvényesen rendelt jogegyenlőséget és közszabadságot megszorító egyedáruvá ’s kiváltsággá alakítsatok át, e' törekvés csakugyan korunk menthetetlen bűne, minek ellene mun-Ikaim minden honpolgár elengedhetlen kötelessége, kormánynak mint nemzetnek egyaránt érdeke. — Szüküllőnegréböl *) Folyó hó 22kere követszámok és tisztújító közgyűlésre hivattunk meg főispán körlevél által. Jó előre derekason folyt a korteskedés, minden figyelmünket a’ közelgő tisztujitás foglalta el annyira, hogy e’ mint, a’ székezések sem folyhattak a’ régi pontossággal. Felviradott május 22 dike ’s kétes sejtéinek között sereglettünk megyeházunkhoz. Eljőve a’ tanácskozás órája s minket a’ remény ’s kétség közötti ingadozás a' terembe is köietett, mert hiába uraim nálunk másfél év óta sok történt, minek nem kellett volna történni. Gr. főispánunk a’ KBt. megnyitó beszédében törvényes utáni, ’s a’ tárgy fontosságához képest szilárd akarattali tanácskozásra hívta fel. A’ felolvasott kormányrendeletek közül említendőnek vélem a’ katonai élelmezés árcsökkentés utjáni haszonbérbe adásáról szólót, melly bizottmány ekibe utasitatott vélemény adás végett. Szóba jöttek a’ tüzkármentés szabályai is, ’s i. m. D. S. ’s derék fóbiránk F. F. igen helyes észrevételei ilán megvizsgálás végett újra bizottmány ekbe utasitottak. Következett ezek után érdemes követeink által felolvasott tartalomdás követi jelentés, mellyben az országos sérelmek körüli munkálkodások rövid de kielégítő kivonatban előszámláltattak , ebből megtudható, ki tán még nem tudta , hogy ,,nekünk bonyolódott viszonyaink miatt sikertelen küzdés jutott osztály részül, ’s az eredményezés hatáskörünkön kívül fekszik.“ A szemelvényekre nézve fájlalva jelentették , miszerint az „ige testté nem válhatott; cig «.7. Papíron do az»t'LkdJ/1 7/10/1' (fának, egykor megtér mendi üdvös gyümölcseit , mert honunk is egy alkotmányos re- tum előtt áll, s ha néha beleütközünk, vagy éppen fenn is akadunk az előjogok , ’s káros kiváltságok színijén, előbb, vagy utóbb a’ magány érdek háttérbe vonulatul a közérdek előtt, ,sat.sat. Lefolyt hongyülésünk legkedvezőbb eredményéül szeretve tisztelt főkormányzónk kineveztetésétmutatak be, ’s szavukat keblünkből merítették, honnan tisztelő örvendezésünk elénk „éljen“ kiáltásokba fakadott ki, mi sokáig félbenszakitá a’ jelentést, — igy történt, ez akkor is, midőn a’ múzeum alapitóiról, s a’ visszahívott sz. városi jeles követekről emlékeztek. Végre élénk szikekkel festették jelenünk szomoruképet, s a két testvérimű egyesülését lelkes szavakban ajánlották. ,,Úgy van, szobinak a’ többi között, ha tovább is elbizakodás karjain nem akarunk szárnyadni, , el kell ismernünk , hogy fennállt azásunkra ’s Jós virágzásunkra ez egyedüli itt (az unió) mert belüt gyeink naponta szomorútt színben mutatkoznak. — Azt hiszem, hogy ns Küküllő megye Rt. az uniónak , melly mellett naponta több több jelenetek szólanak, — ha némelly „önérdek nélkül“ jámbor emberek balul nem informálandják as nait , mint ez több korkérdéseknél történt,—■ az uniónak mondom pártolói leendőnek , 's ezt hinnem jogosít azon kitörő helyeslés, mellyel a' fenebbi jelentést kisérték. A BR. követeinknek eljárásukkali mege ") Bocsánatot kell kérnünk t. levelezőnktől , hogy becses tudósítását csak töredékesen közölhetjük. Érez elégedésüket hangos jéljenezéssel nyilvánították , minek a’ jegyzői ügyes kézzel haladás szellemében irt üdvözlő beszéd csak viszhangja volt. Szen Vegre került a választásroli kormányrendelet, mellyben igazgatásunknak a’ választás körüli régi elvei ismételtetnek s ezzel kapcsolatban felvétetetett a’ tisztujitás is. Gr. B. J. emelt szót először ’s beszédében oda nyilatkozott, mikép a’ megye rendeinek most sem kellene elállniok tíz éves gyakorlatuktól, hanem a’ k. kormányszéknek írjanak vissza azon értelemben, mellyben e’ tárgyról mindig nyilatkoztak, s válasszanak törvényeink szerint. Hasonló értelemben nyilatkozott P. J. is, ’s véleményüket helyeslés követte. Miután e’ tárgyra vonatkozó eddigi határozatunkhoz ragaszkodás mellett általános többség mutatkozott gr. főispánunk többször felszólitatott a’ végzés kimondására; végre kijelenté, hogy állása igen kedvetlen, ’s kijelelést csak azon esetben adhat elé, ha a’ BR. a’ t. rendelet szerint választanak, ’s miután erre csak az jön a’felelet, miszerint a’ többség már nyilatkozott, gr. B. J. véleményét végzésül kimondá, 's többektől kijelelés előadására szólhatván fel, gr. főispánunk összeszedi írásait, ’s e’ rövid nyilatkozattal: ,,a’ gyűlést eloszlatom“ széket gyorsan oda hagyá. E’ váratlanul meglepő eloszlatás után a’ RR. is csendesen elszéledtek. Mikinló vidéki. V Sieb. Boje és Тв'гшауИ'«! Sala SZeidkCSZttfiliCZ. N. Szeben máj. 25kén. Nem lévén barátja a’ hirlapi replicáknak , mellyek mindig a’ lap belbecse rovására történnek, mellőzni akarom jelen nyilatkozatomat, csak azon okból is, mivel itt meg az egész tárgyat is, u. m. a' Imigni úr éji zenéjét, csekélyebb fontosságának tártára, hogy sem az tisztelt olvasóink figyelmére tovább érdemes lehetne. Miután azonban e lapok 2fik számában tett ezen pár szóból álló tudósításom: „Tegnap este (mart.likán) Benigni József (a’ Lieb. Bote szerkesztője) tiszteletére éji zene adalék“ hazug költeménynek állitatott, ’s e’ vád ellenében eddigi hallgatásom úgy látszik arra magyaráztatik , mintha a’ mea culpat elismerém , tartozom e’ nyilatkozattal, annyival inkább, mivel e’ lapok hitelére az én közleményeim nyomán, nem akarok éppen a’Bote által bár mi futólagos homályt is vettetni. Benigni úr a’ Transylvania 27 ik számában tagadja hogy neki nyilvános éji zene adatott volna; Scher ur pedig még tovább megyen ’s Transylvaniaja deik számában az Érd. Híradót óvakodásra inti szebeni levelezőjétől, ki József napján i 11u m i n a t iokat látott, hol azok nem voltak. Uraim, önök kétkedtek füleimben, s én kérdem hol vannak szemeik? Tegyék fel kérem pájiaszemeiket, ’s olvassanak, hol irtam én nyilvános éji zenéről? hol illumi natiora !Én commentar nélkül iram „B. J. tiszteletére éji zene adalok“ ’s ezt most sem veszem vissza. Benigni úr lakának udvarán, szabad ég alatt éji zene volt mart. sokan estek 10 óra tájban, tagadhatja-e ezt B. úr? De ha hirtelenkedés is volt tőlem barátaitól vagy kiktől rendezett éji zenéjéről említést tenni (miben én azonban semmi bűnt, következőleg haragra okot sem látok) de az önök azon állítása is, miszerint szavaimhoz tesznek kitételeket miket min irtani, ’s értelmezése, mire nem kértem — legtisztességesebb kifejezéssel — csűres csavarás!— Ezzel gondolom most quittek vagyunk, 's midőn a 954