Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-06-30 / 52. szám
határozat bizottmány részérőli sikeresitése , mulhatlanul meghagyatott. Utoljára, hogy sok egyebeket mellőzzünk be). S. G. atyánkfia az ev. ref. anyaszentház keblébe, mint vélé, beharapozni kezdett világi czimezés, mint canonainkkal s a’protestantismus szelleme, ’s elveivel nem egyező hiyitás ellen, egy kisség csípősen de velősen szónokla, s csaknem amúgy diáki modorban hivá fel a’ rendeket: „ad arma incendium!“ De a’ sz. közönségi rendek teljességgel nem láták, hogy „proximus at deretic a regon. “ Ennyit ezen egyház közönségi gyűlésünkön előfordult tárgyak és szóviták tömegéből. Azonban, hogyha netalán valamelly általam felhozott határozati nyilatkozat nem is egyezne betűről betűre a’ jegyzőkönyvivel: azért, jó olvasó, bocsánat, mert az elkésett idő ’s az eljött jó étvágy miatt, jegyzőkönyv teljességgel nem olvastathatok 's a’ mi még több, tisztelt elnökünk gyengélkedő egészsége miatt, enundalva sem valának mindig az eldöntött tárgyak. Még csupán azt jegyzem meg , miként a' sz. közönségi mind egyházi, mind világi rendek ozsonnyakor gazdagon ebédlének a’kis borosnyói, mint székelyesen szoktuk mondani, tehetős, vendégszerető Tompa és Domokos uraknál, kik is abbeli aggodalmukat hogy 60 várt vendég helyett csak is 50-at vendégelhetének, zúgolódva nyilvánítók. Benedek ,írói, nagy-borosnyói pap, megyénél folyó hó 22 és következő nagyjain alispáni elnöklet alatt tartatott közgyűlésében főkormányszéki rendeletek tárgyalásán kivid derek- és altörvényszéki bírák választottak. Terjedelmes tudósításunkat közelebbi számunkban adandjuk. Ii.VililílíCZiH. Medgyes,jun. 19. Az Erdélyi Iliradó folyó évi 46. számában közre bocsátott medgyesi czikkben az ottani tanítói kar — egyellen tagján kivi il — n figyrféltékenység , s más szénafüvében kaszállás vétkével gyanusittatván , kötelességemnek ismerem magam s tanitótársaim nevében, addig is mig sértett becsületünket törvényszabta után orvosolnék, meggyaláztatásunkat alaptalan rágalomnak nyilatkoztatni. Brecht Fridris , iskolaigazgató. Оrszagei v*é s tudósítások. XX. kerületi ülés június 16 án. Ujfalusy (Szatmar), Bekassy (Vas), kerületi elnökök. Szentkirályd, jegyző. Majláth, naplóvivő, l’olytattatván,a’ vegyes házassági ügy, a’ szólók sorát megnyúló követ, miután a’ körlevelek ’s a’ breve által okozott sérelmet, úgy ennek a’ placetum általi öregbítését, orvoslás végeit felterjesztetni sürgette, pártolá azon törvényhatóságokat , mellyek az evangelicus e kész elölt kötött vegyes házasságokból származott gyermekeket törvényeseknek nyilatkoztatni óhajtják. A ki utána szólott, a’ nemzet szomorú állását festvén, kiemelé, hogy valamit ötvenhárom év óta csaknem minden sírk kér nélkül vivunk a’ nemzetiség mellett, úgy a’ vallás dolgában Ötven évvel vettettünk balra a’ legújabb események által. Azon nemzet, mellynek katonasága több ízben vedelmere volt a római szentszéknek, éppen ez által háborítttuk, jogaiban és családéleteben korlátoltatik. Felírás s a történteknek roszallása mellett nyilatkozott, kiemelendő lévén, hogy különösen a placetumnak hozzájárulása által országossá vált a' sérelem. A' harmadik szóló előadta, hogy küldői már több felírásokkal járultak e tárgyban ő felsége ebbe, ’s hogy miután a királyi előterjesztések ügyében készült felírásban különben is szó van e’ tárgyról, ’ 11. véleményben van, miszerint az indítványozott külön felírás halasztatván még egy idein, várassék be a’ leírás, melly ha elmaradna , vagysokáig késnék , felírásra szavazandó is — valamint a' placetum kiadásában szinte lehetetlen országos sérelmet nem látnia. Egy másik megyei követ, ki az orvoslás végettt felírást pártoló, az evangelicus pap előtt kötött vegyes házasságokból származott gyermekeket törvényeseknek azért nem akarja nyilatkoztatni, mivel ezen házasságok világos ellenkezésben államik a’ törvénnyel, ’s mivel ezen példa alkalmat szolgáltathatna arra, hogy majdan más törvénytelen lépések is az országgyűlés által sanctionáltassanak. A’ következett szónok azon gyászos eredményekről szólott, mellyek elnem maradhatnak, ha a’ status kebelében mintegy külön status alakul, ’s elmondá, hogy' minél többet gondolkozott e’ tárgyról, annál inkább győződött meg a’ clerus eljárásának helytelen voltáról; hogy' az indiferentismus ez által ré- , mi főleg növekedett; ’s hogy áttól tart, misze-rint a’ sybillának leveleiről szóló rege valósággá válandik a’ clerusra nézve. Az ügy jelen adásában , midőn számos polgártársaink elmondhatjuk magokról: „ad proprios sacerdotes ve-nimiis et ibii nos non benedixerunt,’ küldői kívánják, hogy minden közbejött rendeletek megsemmitessenek; hogy a’ közrendbontók az 1507: 8. l.czikkely értelmében a királyi curia ebbe idéztessenek; hogy roszallassék azon eljárás, melly a’ folyamatban levő porokét mellékösvényre juttatta; s hogy csak az orszaggyülésnek megegyezésével adathassák ki jövendőre placetum. Annak kinyilatkoztatásával, hogy« ingerültséget egyálalában nem akar okozni, kezdvén meg előadásai egy másik megyei követ, küldőinek nevében előadá , miszerint az 1791 : 26. törvény czikkely nincs megsértve, mert az áldásnak megtagadása nem kül-7é eső akadály, s különben is a’ férfinak mint nem-catholicusnak nincs szüksége az áldásra, a’ nő pedig, éppen mert vegyes házasságra lép, felette sokat nem gondol ezen vallási szertartással. Az ötven éves ellenkező gyakorlat, igaz, tagadhatom , de a’ vallási dómnak elége ülést nem ismernek. A’ szóló hivatkozott még az 1550:6. törvény czikkelyre, melyben a’ világiaknak meghagy ülik , hogy vallási tárgyakban engedelmeskedjenek a püspököknek, s egyébiránt kijelenté, miszerint küldői is forron óhajtják, hogy ezen vallásbeli súrlódásoknak a felterjesztendő törvényjavaslat szerencsésen véget vessen. Aki a szólók sorában utána következett, beszédét azzal kezdette, hogy azon esetre, ha a fölül, a múlt országgyűlésen a törvényjavaslatot nem ellenzik , ha nem gátolják ennek őfelsége ebbe terjesztését, mindezen zavarok be nem következnek ,s így némileg felelősek érették. Az 1791:20. l.czikkely lényegesen van megsértve , mert az áldás megtagadása nem egy , tahin boldoggá leendőit házasságnak akadályul szolgált , nem így már régebbi a kötött vegyes házasság eöedékein tágított. Lehetetlen, luíg; a cath. pardok lelkismerete az áldás osztogatása által szenvedett volna; hisz ők mindnyájan, maga az ország diimasa is, nem egy vegyes házasságot áldottak meg, s csaknem fognak anathemát mondani minden elődeikre. A" hajdani lelki erő, mellyel a magyar egyház a’ római szék ellen, midőn alkotmányelleni lépésekre buzdittatott, ellentállani tudott, úgy látszik, kivész. A szóló óhajtja: emlittessék meg a’ feliratban, hogy a’ kormány 1859 áprilisban az encyelicákat rászalolta; hogy 1819-ben boldogult I. Ferencz azt, ki egy bizonyos esetben a vegyes házasságra léjtőket megáldani nem akarta , beneficiumátóli lemondásra intene; hogy a placetum kiadása és a’ többszöt említett pöröknek felkeretése, meg súlyosabbá tette a’ sérelmet; ’s hogy a’ végrehajtó hatalom ezentúl nagyobb szilárdsággal lépjen föl. A büntetésekre nézve, szóló úgy vélekedik, hogy ezek könnyen bizonyos mártirság fényében tüntethetnék fel a’ bűnöst; a’ placetumokra nézve pedig úgy vélekedik, hogy a’ gründen kifogás feletti bullák és brevék hirdetése akadályoztatást nem szenvedhetvén , adja ki a’ placetumokat ezentúl is mint eddigien a fejedelem, de terjesztessenek azok három évről három évre az országgyűlésekbe, hogy ez láthassa minemű azon felügyelési jog, melylyet a’ római szék a' magyar egyházra nézve gyakorol, hogy ahhoz képest a’ szükséges séjtésekről gondoskodhassak. Egy káptalani követ, miután az encycicák és a’ breve históriáját előadta volna, kiemelte, hogy a’ múlt országgyűlés alkalmával a’ főKR. táblája a’ vegyes házasságok iránti intézkedésekben sérelmet nem látott. Hogy mi Magyarország Rómától független, tagadhatlan, de hogy a’ magyar cath. egyház vallási tárgyaikban függ a’ római széktől, azt szinte nem tagadhatni. Történeteink bizonyulják , hogy királyaink , ’s maga I.Mátyás is, a’ szentszék fölügyelési jogát meg ismerték, ’s Rómától még ollyasra nézve is engedelmet kértek, mire nézve ez épssen szükségtelen, p. v. academiáknak alapítására. A’ magyar egyháznak a’ római szent székiöli függését mutatja az 1492. 29. l.czikkely, mellyben ezen sorok is fordulnak elő : „prout hoc (t. i. exactio marcae funeralis), tempore DD. Caroli, Ludovici, Sigismundi et Alberti regum , per bullas apostolicas ad instantem petitionem eorundem Regum cassatum et exstinctum fuisse manifeste dignoscitur.“ Egyébiránt a’ placetumnak szokott szavaiban: „in quantum legibus regni non derogat“ az : „in quantum“ kifejezés annyit jelent mint „siquidem ,de tehát nem azt: „a mennyiben az ország törvényeivel nem ellenkezik,“a miből azt lehetne következtetni, mintha a’ bullák tartalma előbb királtatnék; hanem jelenti ezt: „mivel az ország törvényeivel nem ellenkezik. Ulászlónak felhivott törvénye nem az apsielláját tiltja, hanem csak a querimoniát, ’s igy ez is a' magyar egyháznak a’ szent széktől függésére mutat. Egyébiránt a vegyes házasságokat a' protestánsok sem hagyják helyben; — az áldás nélküli összeesketés alkalmával, ha az illető lelkész, mire példákat hallott idéztetni, magaviseletét nem mérsékelte a’ cselekvény méltóságához, fenyítést érdemel; ők — a’káptalani követek pedig — innen, mint valaki nekik tanácsolta, nem mozdulhatnak, mert őket a’ törvény állította ide. Következett egy megyei követ s kinyilatkoztatta, hogy szive sugallatánál és vallásbeli fogalmainál fogva nem ismerheti valláslannak az áldás megtagadását