Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-11-21 / 93. szám
554 fileg határoztatik el; ekkor ez viszont közöltetik a kir. kormányszékkel, ha annak észrevételei vannak, azok más országos ülésben elővétetnek , ’s ha elfogadtatnak, azon felirási terv újból a’szerint módosittatik, ezután az az itélőmesterek által tisztába íratva országgyűlés e-lé be terjesztetik, itt viszont felolvastatik ,’s országgyűlés színén az elnök ’s itélymester által aláírva a’ 5 nemzet 3 pecsétjével megpecsételitek , ’s az elnök által kinevezendő,különböző categoriákból álló küldöttség által ő felsége eleibe leendő juttatás végett a’ kir. biztoshoz küldetik. — A’ kir. biztos maga kisérő tudósítása mellett ezen törvényjavaslatot az felséghez küldvén , ha az onnan módosítással küldetik viszsza, ez viszont átfutja az előbbeniekben leirt hosszadalmas utat ’s módosítva újból ő felségéhez küldetik. Végre midőn a’felségtől helybenhagyva érkezik le a’ törvényczikk, ez az országgyűlésről viszont köziratra adatik, ’s mikor az előleges tanácskozások végzetével, az országgyűlés a’ k. főkormányszékkel lett egyetértés utján elfogadja — ekkor viszont tisztába leírva, aláirva, megpecsételve ő felségéhez küldetik , honnan az az ő felsége aláírásával szanelionalva viszont az országgyűlésre küldetve, ottan felolvastatik, ’s ezután azon törv.czikk elégedendő példányokban kinyomtattatván, ezek viszont aláírás végett ő felségéhez küldetnek, honnan visszaérkezve, a kir. kormányszék által kiküldetnek a’ törvényhatóságoknak. — Ha csak egy törvényczikknek is még életre léphet, illy hosszú utat kell tenni, hát mikor a’ törvényhozás majd minden ágaiban évek alatt rendszeres biztosságok munkálatai készülnek, mig ezekből törvény válhat, valljon addig nem haladott-e az idő sebesebben a’ törvénynél ’s valljon az illy munkálatok utáni törvények, midőn már életbe léphetnének, ha az idővel haladni akarunk , nem újból kellne kezdeni, a’ már leirt hosszú törvényhozási utat? Igenis az illy munkálatok— mintha’ halva született gyermek — mielőtt életbe léphettek volna, sirjokat találták, az idő azoknál sebesebben haladott. Tава,« e ,ч к о z ási ,ve ii «III. Magyarországon. Az országgyűlést a’ király, vagy személyese által trónbeszéddel kinyitván, ’s a’ kir. előterjesztvényeket átadván , eltávozik. Az elnöknek beadott követi megbizó levelek nem az ország színén, hanem bizottmány által vizsgáltatnak meg. Ezek után a’ tanácskozások megkezdetnek , ’s folytattatnak, a’ kerületi, követi táblai, fő 1t Ildi ’s elegyes ülésekben. Kerületi ülések. Ezekben folynak az előleges tanácskozások, de mostani formájukat s fontosságukat nem rég óta bírják. 1790 a vármegyék követei az ország négy kerületei szerint négy külön gyűlésekben tanácskoztak. 1802 ben a Dunamelléki két kerületek követei két külön teremben tanácskoztak , mely- Ivekben a’ városok és jelen nem levők követei nem részesültek. Jelenleg kivevén a kir. személynököt, s a kir. tábla tagjait, a követi táblának minden tagjai, együvé gyűlnek az országos terembe. Elnökeik hetenként két két követ, jegyzőik magok által választatnak. Ezen kerületi ülések jelenben igen nagy fontosságúak, minden targy iránti vélemény hosszas és gyakran élénk vita után itt állittatik meg, minden követek rendre előadják utasításaikat, s a határozat a megyék szózatjai többsége következtében az elnök által kimondatik. Ezen előleges határozathoz késvest a’ kerületi jegyzők készítik el, a’ követek táblájától a’ főrendekhez küldendő izenetet. Ugyanezen kerületi ülésekben készülnek, a’ felirati és törvényjavaslati tervek, melly utóbbiak megkészitésére a’ kerületi ülésből gyakran választmányok is neveztetnek ki. Ezen kerületi ülésből, az elnök ’s kir. tábla hozzájárultával követek táblája alakúlt Ebben volt kerületi elnökök az országos elnöknek átadják a’ kerületi ülésen készült izenetet; az elnök a’ szőnyegen levő tárgyat kitűzvén , a’ vitatkozás megkezdődik. — Kik szólni akarnak felállnak , ’s azon sorral mint felállónak , szavaikhoz jutnak. A követek tábláján ritka a’ hosszas vitatkozás, többnyire a’ hangos maradjon szó vet véget a’ vitának, mikor is az elnök a’ határozatot kimondja. — Azon esetben, ha a’ kerületi üléstől tervezett üzenet módosittatik , az viszont kerületi ülésben vétetik tanácskozás alá, bevégződvén egy tárgy a’ követek tábláján, az elnök küldöttséget nevez ki, melly az üzenetet írásban a’ fő Ilinek átvigye, ennek szónoka valamelly káptalani követ szokott lenni. Főrendek táblája. Ezen táblán a’ nádor előadja a’ tanácskozás tárgyát ’s kijelenli véleménye szerint annak pontjai feletti vitatkozás rendét. — Ekkor kik hozzá szólni kívánnak, felállanak— a’ nyilatkozott szónokok szózatai többsége szerint az elnök a’ határozatot kimondja, ha a' főluldek táblája a’ követi tábla határozatát vagy visszaveti, vagy módosítással fogadja el, ekkor a’ visszaszenetet írásban a’ nádor által kinevezendő küldöttség egy püsjnök szónoklata mellett viszi a’ követi táblához — honnan az viszont a’ kerületi ülések tanácskozása alá kerül. — Ha a’ két tábla között minden igyekezet s a’ sok izenenetek hossza sora által is a’ kívánt egyetértés nem sikerülne, ekkor elegy ülésnek kellene a’ dolgot eldönteni, de ez ritka eset, mert a’ szózatolási jog kényes kérdéséért, ezt a’ Ili. kikerülni kivárnák. Elegy ülésekben a’ követi tábla tagjai a’ főáll. tanácskozó teremébe jelennek meg. Az egyesült országgyűlés elnöke a’nádor; tárgyai, a’ királyi leiratok itt olvastatnak fel, illy ülésből küldetnek fel a' feliratok; itten választatnak a’ nádor és sz. korona őrsei, ezen elegy ülésben megyen a’ törvény sanctioja tökéletességre , a’ következő módon : Az országgyűlés helyére megjelenvén az magyar udvari főkanczellár, ’s a’ kanczellaria némelly tagjai, ezek tanácskozási gyűléseket tartanak (concertatio) az országgyűlési tagokkal , kik közt a’ nádor által kinevezett főrendüeken kivid, a’ követi táblától minden kerületből két, e’ szerént 0 követ jelenik meg. Ezen concertatio az országbíró elnöklete alatt folyó eredményei az elegy üléssel közöltéinek ’s gyakran kevés najok alatt a kormány s országgyűlés közti egyetértés eléretik. Ezen illy módon megállított törvényezikket a’ király aláirja, s a’ berekesztő országos ülésen vagy személyesen , vagy kir. bizottja által az országgá ülésnek átadja. Így a’ követi mint a’ fő El 11. tábláján az itélőmesterek a’ tollvivők , a naplót gyorsirók szerkeztik, s ugy a' jegyző mint napló könyv országos választmány által vizsgáltatnak meg. Alkotmányos országokban a’ nyilvánosság az V vJ ! ’ alkotmány legbalosabb őrje. Magyarországon nincs ugyan sajtószabadság, de ezen hiányt a' nyilvánosság pótolja. —Nyilvános országos ülésekben akármelly törvényhatóság minden lakosa? a hallgatóságban minden bementi jegy nélkül részesedhetvén , a’ törvényhatóságok nem csak küldőik tudósításaiból, de a’ naplóból — mellybe a beszédek is beigtatva vannak — a’ larlapokból, mellyek jelenleg terjedelmesebben szabadabb vizsgálat mellett szerkeztetnek — a’ hallgatóság közléseiből is küldöttjeik eljárásukról mindég tisztába lehetnek , 's a’ követeket is a’ nyilvánosság illy ellenőrködése mellett a’ közvélemény hiv eljárásra ösztönzi. (Következik a’ két hon országgyűlése párhúzama.) Melles Sámuel. XCIV. kerületi ülés, nővér. A’ saolgari őrseregről szóló IV. rész ( 382 — 586. $$•) ’s a’ főfelügyelésről szóló V. rész ( 587 — 590. változás nélkül maradtak, kivévén , hogy a’ 388. $. b) és c) ]pontjai az octoberi 28diki végzés következtében kimaradtak. — A’ 386dik szakasz, melly szerint a’ polgári őr sereg szerkezetének meghatározása szabályra bizatik , két indítványra adott alkalmat, úgymint a hogy, miután a’ haza szüksége úgy kivánván , a’ polgári őrsereg a’ városon kivül is tartozik hadi szolgálatot tenni, ennek sikeres eszközlésére pedig egyformaság kell, a’ polgári őrsereg szerkezetét ne az egyes városok határozzák meg, hanem a’ törvény. — Elmellőztetett , hogy törvény által mondassák ki, miszerint a’ polgári őrseregnél mindenütt nemzeti öltözet s magyar parancsszó hozassák be, mint a’ nemzetiség emelésének egy-egy tényezője.— A' jegyző előadá, hogy ezen tekintet a’ választmány előtt is fenforgott, ’s csak azért mellőztetett el , mert a’ választmány illy kivételes rendelkezés által az általános törvény hatását gyöngítni nem akará. — Némellyek , semmi más áron nem akarván a’ sz. kir. városoknak szavazatot adni, mint ha nemzetiek lesznek, szükségesnek tárták az indítványt elfogadni, annyival inkább, mert a’ polgári őrsére" rendes katonaságnak nem tekintethetvén, ha az általános törvény reája nem tartozónak magyaráztathatnék. Ilyest bár több helyen ’s ismételve is kimondani nem fölösleges, van város, hol a’ polgári őrsereg draganyos ruhát visel, ’stb. Ez esetre azonban a’ horvátországi kir. városokra nézve kivétel ajánltatott .— A’ többség mégis következetlenséget látott abban , hogy miután többszörös szavazás eredménye általános törvény lett, melly alatt minden foglaltatik, mi alóla egyenesen kivéve nincs — e’ helyen a’ városi őrseregre nézve külön rendelkezés tétessék. ’S miután egy érdemes követ reményét fejezé ki, hogy a’ városok Önjószántokból is mindent el fognak követni a’ nemzetiség előmozdítására, ’s az általános törvényt mindenkor a’ magyar nemzetiség érdekében fogják magyarázni, valamint a polgári képesség meghatározása alkalmával , úgy most is határozatta jön, hogy a’ magyar formaruha ’s parancsszó e’ helyen ne említessék és így a’ 586. szerkezete megmaradt. A’ VI. rész a’ városok által fizettetni szokott királyi díjról, és országgyűlési adóról rendelkezik , hogy t. i. a királyi díjt e’ törvény kihirdetése után minden kir. város megváltani köteles, az országgyűlési (a’ jegyző bővebb kifejtése szerint, a’ kir. kincstár részére az or-