Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-07-04 / 53. szám
gyárul, e méltatlanságot a’ talpa el nem tűrheti. — Törvény nem tiltja, felel az elnök, s a’ szokás megengedi.— Magyarul! — hallatszik minden felöl, és számos követek felkelnek egyszerre és szólani akarnak. „Nem halljukból kiáltanak mások. — Tessék szólani — igy az elnök a’ horvátországi követnek.— Ez szólani kezd diákul, de új zaj és ezen szó: „magyarul“ félbeszakítják beszédét.— Az elnök a’ hallgatóságot rendre inti, — a’ horvátországi követ szól, de a’ mit mond , azt a’ zajtol nem hallhatni.— Az elnök kijelenti, hogy a’ gyűlést azon esetre, ha a csend helyre nana áll, eloszlatja. — Egy megyei követ végre szóhoz jutván — az elnök felszólított, — úgy mond — hogy béküljjink meg egymással, most azt tapasztaljuk, hogy a’ követ nem akar magyarul szólani, ez nem vezet béküléshez, hanem igen az, ha az ingerlésről lemondunk és méltányosak vagyunk egymás iránt. Horvátország követei eddig néha magyarul is szólottak, ezt jelenleg talán utasításuk tiltja; találjunk módot , hogy ez ezentúl ne történhessék, most pedig engedjük meg , hogy diákul szólhassanak, ’s ők kíméljenek meg máskor illy jelenetektől. — A’ horvátországi követ diákul elmondja a-zon kívánságát, miszerint a’ sáropolyai panaszt a’ cancellariához utasittassék. — Egy megyei követ az elnöknek azon észrevételére, hogy a’ horvát követet magyar nyelvre nem kényszerűttetni, megjegyzé, miszerint a’ kényszerités a’ horvát követ részéről van; a’ magyar türelmesebb, mint sem a’ minőnek egy szabad nemzetnek lennie kell. A’ szóló óvást tesz minden további diák beszéd ellen, ’s kivánja el- határoztatni, ha szabad-e ezen táblánál diákul szólani vagy nem ? — Az utána szóló most tapasztalja , milly veszedelmes a’ példákra ki-ivatkozás, mert azon tény is felhozatik mint : erősítő ok , hogy a’ horvát követek már szó- jalottak egy ízben diákul a’ jelen országgyűlés alatt. Mi szóliltatunk fel kibékülésre, es ep- - pen most, midőn a’követ diákul beszel. Nincs t . törvény által tiltva, — de hát ha horvátul a- a karna beszélni? hisz ez sincs törvény által tilt- va. A’ törvényben nincs meghatározva, hogy ő diákul beszéljen; de azt mondják, meg van j 1 utasításában. Különös egy utasítás! talán az is js van benne, hogy forte szóljon-e vagy piano, s Itt Pozsonyban a’ báni conferentiában elhatárroztatott, hogy a’ bán és a’ zágrábi püspök magyarul fognak beszélni a’ másik táblánál; s határozzanak hasonlót a’ követekre nézve is k A szóló őket nem érti, tőle nem kívánhatja senki, hogy amit mondanak, azt ő meghallfgassa ; kinyilatkoztatja, hogy a’ diák nyelvnek a’ diákumban helyt nem ad. — Erre az elnök : " Bőven kifejtettem a' Lili. kivánatit, én is ki- h vántam , hogy magyarul szóljanak , de a követő urak azt mondják, hogy vasitasuknál fogva a tartoznak diákul szólani. Én nem tehetek róna; ha a’ Lili. kívánják, hogy a' horvát követelek magyar nyelvvel éljenek , tessék erre néz- n ve törvényt indítványozni. A’ mi a naplót illeli, a' mondottakat felirni kötelesség, de csak ve magyarul fognak a’ naplóba menni. — Egy követ utasítását adja elő, mellynél fogva a diák - beszédek ne mehessenek a naplóba; a' Ilnét ti felszólítja , ne ügyelmezzenek a’diák beszédre. — Egy másik pártolja az eddig szólottakat; — s egy harmadik még azt is kívánja, hogy ma lelt , legyen az utolsó nap, mellyen diákul szólóthak e’ táblánál; — ha 'i'90ben szabadságot ada hallunk a’ horvát követeknek, hogy diákul szólhassanak, azon szabadságot most visszavehetjük----menjen a’ diák beszéd a’ naplóba — így nyilatkozók ismét egy másik, de magyar fordításban és censuráltanul. Az elnök megjegyzi, hogy csak az mehet be a’ naplóba, mi a' censorok által megvizsgáltatott. — A’ következett szónok indítványt teszen, hozassák határozat még a mai ülésben, hogy ezen táblánál csak magyarul szabad szólani. — Pártoljuk. — Elnök : E tábla törvényt nem hozhat, ’s olly törvény, melly a' horvát követeket magyar nyelvre kényszeríti nincs. Ezen módon nem fogjuk nyelvünket megszerettetni. Hozzunk törvényt, de annak utján. — Egy városi követ és egy megyei a’ nyombani határozathozatalt pártolják. — Egy másik követ megjegyzé, hogy azon esetre, ha a’diák nyelv törvény által hozatott volna be , hinné , hogy törvény által kellene kimondani, miszerint itt ezentúl senki se szólhasson diákul ; de miután a’ diák nyelv csak becsúszott, ez nem szükséges. De szükségesnek tartja , hogy eziránt országos határozat hozassák, ’s igy vétessék fel az ügy , a’ legközelebbi kerületi ülésben, hogy onnan ide hozassák.— Elnök: Végzést országos ülésben, minden előleges kerületi tanácskozás nélkül is hozhatni. De a* diák nyelv nem országos végzés által hozatott be. — Egy e’ tárgyban most másod ízben szóló követ monda: Horvátország követei eleget hallottak, és ha csak egy szikra méltánylás van bennök, megteszik a’ mit kell; ’s ha nem, — akkor diák előadásaikra ne ügyelmezzünk, 's a’gyors írókat mentsük fel az utánirástól, — ha bekül- s detnek, írassák alájok, hogy nem hitelesíttettek. Elnök: Ez annyi volna, mint a’ beszédüket fel sem venni.— Egy megyei követ: nem szükséges törvényt hozni, mert a’ magyar üzenetek is egyszerű végzés útján hozattak be. — Egy másik: beszélni vagy írni, mindegy, azért pártolja az előtte szólót. Oda jutottunk — úgy mond — hol engedni gyávaság. Kéri az elnököt : mondja ki a’ határozatot. — Hasonló értelemben szólnak számosan, csak egyköttő nyilatkozik ellenkezőleg.—Egy felsőmagyarországi követ megjegyzi, hogy ha neki küldői illő utasítást adtak volna, az országgyűlésnek hatalmában áll valam őt annak követésétől eltiltani. — A’ végzés kimondása minden oldalról pártoltatik.— Egy horvátországi követ ismét diákul kezd beszélni, de a mit mond, nem hallani a’ zajról. Annyi kivehető mégis, hogy tudósítani akarja küldőit. — Hivatkozás történik az 1830: 8. I. sz. 4. §-ára, mellynél fogva a’ követ magyarul tartozik szólani. — Ketten az elnök indítványát pártolják. Egy követ, miután —úgy mond — fenálló szokást változtatunk, s ennek némi kötelező ereje van, higgadtságot ajánl. Ő ugyan nem tartja, hogy a’ tábla e’ tárgyban határozatot nem hozhatna, de mégis kérjenek előbb a horvát követek engedelnet magyarul szólásra a’báni conferentiátúl , ’s ha ez engedehnet nem ád , ak- kor hozassák végzés. — Mások a' nyombani végzéshozatalt pártolják. Elnök kérdi: ha tanácsos-e?— Egy slavoniai megye törvényt kiván.— Egy másik slavoniai megyének követe inkább lemondana tisztéről, mintsem hogy ollyan utasítást fogadjon el, melly őt diákul szólásra kényszerítse, de törvényt kiván. — Méa iszen számos követ a’ végzéshozatala mellett nyilatkozván a’személynek kimondja, hogy azon indítvány elfogadtatott, miszerint ezen táblánál mindenik magyarul köteles szólani, ő azonban ragaszkodik döbbeni véleményéhez. P. ff. orsz.íggy ismés! előleges közlés. Hetedik országos ülés jun. 2 . kér. A' múlt országos ülésben félbenszakadt tanácskozás tovább folytallatvan , elnök ő niga előada, miképen a' turopolyaiaknak a’ horvátországi követ választás alkalmával választási jogukbóli kirekesztésekből eredeti sérelmüket, ol . halaszthatatlannak és előlegesnek nem tekinti, hogy az a’ köz örömet ébresztett kir. előterjesztvények előtti tárgyalást és felirást érdemelne. Kéri ennélfogva a’ HU., hogy az országgyűlés eredménydirjabbá tétele végett a’ többi sérelmek közé sorozzák. Az elnöki nyilatkozat azonban viszhangra nem talált, s a’ felírás igen kevés szerkezetbeli változtatással elfogadtatott. Ezután a’ kerületi határozat hátra lévő része felett kezdetett meg a’ tanácskozás, minek folytatása a’ következő ülésre maradott. Nу о 1 c za d iк о г számos ülés. jun. A gyűlés elején ismét elnöki szózat emelkedett arra bírandó a’ 11 Hét, hogy a’ sérelemorvoslatok sürgetését a’ köszönő válaszfelirattól elkülönítve, csujtán ez utóbbi terjeszt érsek fel ’s tartalmában csak a’ siropositsok le,gyenek említve. Előadására mindenfelől ellenzés hangozván, most csak a’ szerkezetben rjánl némi módosításokat. „Maradjon“ volt a' felelet minden oldalról, ’s az elnök kimondván a’ sérelmeknek a’ válaszfelirattal kapicsolatban leendő felterjesztése iránt a’ többséget, a’ szerkezet egyres pontjainak megvitatása következő ülésre halasztatott. XXII. kerületi ülés, jun. 22. Az országos ülés végeztével k. ülés alakult. Az elnökség kérdést tesz, ha valljon Kővárvidéke meghivatásának törvényellenes elmulasztása miatt külön felírás intéztessék ő felségéhez, vagy csak a’ Részek visszakapicsolása tárgyábani feliratba iktattassék? Voltak, kik az elsőt stártolták, a’ Ilii. többsége azonban egy módosító javaslat következtében abban állapodott meg, hogy a’ 1111. ez iránti érzelmei és kívánnia először a’ válaszfeliratban , azután pedig a’Részek dolgábani feliratban fejeztessenek ki. Kilenczedik országos ülés jun. 25. A válaszfelirat egyes frontjai feletti tanácskozás befejeztetett. Támadtak módosító és ellenző észrevételek az elnök és némelly városi követek részéről; de a’ HR. többségének „maradjon“ szava a’ kerületileg megállapítod szerkezetet legkisebb lényeges változtatás nélkül elfogadta. XXI . kerületi ülés, jun. 21. Napirend a’ vallás dolgábani izenetek. Mielőtt azonban ezek felolvastatnának , egyik követ megemlítvén a' követi ftálya díszes voltát ’s a’ vele járó nehézségei, jelesen mindig hogy a’ kényelmetlen, rekedt levegőd és lankasztó hőségű tanácskozási terem miatt egészségük koczkáztatva van , a’ gyűlések alkalmas!) helyre áttétele iránt kívánt intézkedést tetetni. Erre más javaslat is történt, hogy ő felsége az országgyűlésnek Pestre áttétele végett megkeressék ; s még egy harmadik, hogy Nádor ő felségéhez szenet határoztassék a Pesten építendő országház tervének a’ HR ket teendő közlése iránt, és mindenik határozatul mondatott ki. Pest megye közgyűlése. (Végzet. ) A t. hatóságok leveleire következő pótló utasítások keletkeztek: 1) Nagy Bánya városának a’ bányász törvényeknek a’ kamarai A 3 i.