Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-01-14 / 317. szám
te helybenhagyásával egyházi kormányra—mire régóta oly sóvár pillanatokat vetének — azon hitben, hogy a’ felizgatott kedélyek lecsillapodnak, ’s a’ számkivett béke viszszatérend egyházunkba, hite nem tartá meg. Ezekről hiba volt megfeledkezni , hisz e’ nélkül ma nem volna a’ krakkói egyháznak oly kormánya , melynek tagjai — egyebeket elhallgatva — innepélyesen fogadók bé nem lépni azon templomba, melynek szavainak hittel köteles felvigyázói. 191\G¥AR1101I DOLGOÍÍ Országgyűlés: XXIX. kerületi ülés dec. 21. (Tárgy: Magyar nyelv és nemzetiség.) A kér.jegyző felolvasta a’ m. nyelv és nemzetiség tárgyában múlt országgyűlésen készült, 1843-iki dec. 1 - ikéről ’s 1844-iki nov. 8-ikáról felterjesztett feliratokat’s törvényjavaslatokat. Kossuth L. igen óhajtaná, hogy a’vélemények kiegyenlittessenek , ’s ezért azt hiszi , legjobban czélravezetne, ha a’ mostani felírásban csak azok számláltatnának fel, mik a’ nemzetnek nyelve ’s nemzetisége körüli hajtásai tökéletes teljesedésére még hátravannak , ’s mik iránt a’ mélt. főrendekkel már egyesség van. A’ felírást úgy kívánná szerkesztett, hogy abban előrebocsttatnék a’ nemzet hálája s öröme a’ felett , hogy ő felsége nov. 12-kén magyarul szólini méltóztatott, s a’ királyi ház tagjai a’ magyar nyelvet Sajóinkká tették, s hogy a’ nemzet ezen övendetes tényekben már előleges sanctiojót fája hátralevő kivánatai teljesülésének. A.után előszámláltatnának mindezen hátralevő óhajtások. (Általános helyeslés.) Ha ez a’ rendeknek tetszik, most a’ múlt országgyűlési törvényjavaslatot kellene pontonkint átnézni, ’s megvizsgálni , nincs-e benne olyas valami , mit ez alkalommal kihagyni vagy módositni kellene, így legkönynyebben lehetne a’ dolgon átesni. Farkas (Posega) sürgeti, hogy a’ ki. és rr. Slavoniára nézve a’ mostani állapottal elégedjenek meg , megfontolván, mily nehéz lenne reájok nézve a’ magyar levelezés. — Szál lopek (Verőeze) kívánja, hogy törvénybe tétessék , mikép a’ kormány intézkedjék az iránt, hogy a’ kapcsolt részekben a’ magyar nyelv taníttassák , az 1844: 2. t.czikk 7-ik §-át pedig, miszerint a’ magyar törvényhatóságok kötelesek a' kapcsolt részekbeli törvényhatóságok levelezéseit latin nyelven is elfogadni , fentartatni kívánja. Osegovich (kapcsolt részek követe.) Megvallom , igen váratlanul lepett meg a’ t. kir. és rr. mai tanácskozása, mivel a múltkori megállapodás nyomán azt lehetett rertélenem , hogy a’ magyar nyelvet illető utósó országgyűlési felírás és abból felterjesztett törvényjavaslat kinyomatni, ’s csak azután fog tárgyaltatól. Azonban tapasztalom , hogy a’ t. kir. és rr. szándékukat változtatván, minden előkészület nélkül kívánnak a’ dologhoz fogni. Ámbár tehát e’ tárgyra vonatkozó irományaim kezeimnél nincsenek, mégis kötelességemnek tartom , a’ magyar nyelv ’s nemzetiség előttem nem ismeretlen tárgyához, annak egész kiterjedésében szólni. — Sok szép ’s szivemelő szónoklatot hallottam már e’ teremben a’ nemzetiség nagy és felülmulhatlan becséről, melyet a’ magyar nemzet képviselői minden földi boldogság főfeltételéül joggal tekintenek, ’s e’ magasztos eszmék hallása örömmel tölté el kebtemet, mivel azon reményt kelté fel bennem , hogy a’ t. kir. és rr. a’nemzetiség szent érzetétől ihletve, ezt más nemzetiség irányában is szem előtt tartandják, és hasonló nemzetiségi törekvéseket tisztelni és méltányolni fognak. Ha azonban a B t. kir. és rr. az utósó országgyűlésből felterjesztett törvényjavaslat nyomán kivánnak haladni, akkor én fentebbi reményemben csalatkozom , mivel abban oly indítványok és követelések foglaltatnak, melyek életbeléptetése a’ kapcsolt országok nemzetiségét veszélyével fenyegeti. A' nemzetiség eszméje felett szónokolni és azt tagadni nem kívánom , hogy a' politicai nemzetiségre nem elegendő egy külön nyelv létezése, hanem arra más kellékek is kívántatnak , melyeket csak a’ hazának és magának a’ státusnak foszalmaában lehet feltalálni , sőt az igy kifejlődött nemzetiséget én a’ politicai nemzetiség legmagasb stádiumának és a’ birodalmi nemzetiséggel ugyanazonosnak tartom. — He vannak , véleményem szerint, a’ politicai nemzetiségnek szőkébb korlátai is, melyeken belől egy közös birodalomban élő minden nemzetnek tulajdon nemzeti jogai raegengedtethetnek, a’ nélkül, hogy ezáltal a’birodalmi egység csorbát szenvedne. Ily politicai nemzetiséggel bírnak a’ Magyarországhoz kapcsolt országok is , melyek hazánk sarkalatos törvényei és azokban biztosított municipális jogok paltsa alatt állanak. — Ezen szent ereklyét híven megőrzők apáink a’ lefolyt századok viharai közt, és — hiszek ügyünk szentségében, mely mind isteni, mind emberi segélyt nélkülözni nem fog,— hiszek a’ mostani emberiségi és nemzetiségi korszak szellemében , hogy azon kincsünk , melyet a’ múlt századok vad erőszaka és a’ féktelen ozmánok pusztító hatalma feldúlni képes nem volt , a’ jelen békés és felvilágosult időkben nemcsak megsemmisülni nem fog, sőt az örök igazság tiszteletére, az emberi nem dicsőségére, hazánk és az egész birodalom biztosítására fenmaradni és uj erővel fel fog virágozni , hogy pedig az a magyar nemzet iránt kedvező ’s barátságos irányban kifejlődhessék , ezt a’ kölcsönös méltányosság útján előmozdítani , én nemcsak minden jó horvátnak , de minden magyar hazafinak is legszentebb kötelességeként tekintem. —Minden nemzetiséggel— £5 £5 két azonban tagadhatlanul a’ nyelv képezvén , ha ennek helyébe valamely nemzetnél egy más élő nyelv hozatik bé a’ hivatalos életbe , azon nemzet szellemi életének vége szakittatik , és az az élő nemzetek sorából kitöröltnek tekintendő. E’ szempontból indulva ki , bátor leszek az utósó országgyűlésből é’ tárgyban ő felségéhez felterjesztett felírásés törvényjavaslatra nézeteimet előadni : az utósó országgyűlésnek egyik főeszméje abban állott, hogy azon kapocs, mely Magyarország és a’ kapcsolt részek közt létezik , magyar legyen. Ezen kapocs pedig kétféle, t. i. egyik a’ köztörvényhozási , másik a’ közigazgatási. Az elsőt illetőleg , ámbár a’ kapcsolt országok a’ világ minden mivelt nemzeteinek példáját követve , a’ latin nyelv százados uralkodását magokról lehetőleg lerázni és nemzeti nyelvöket a’ hivatalos életbe behozni kívánják , ’s e’ végett az 1715 : 120. t.czikk értelmében egy municipalis törvényjavaslatot ő felsége elébe terjesztettek *, de azért a’ magyar nemzet, mint egy hatalmasabb alkotmányos társuk iránt is méltányossággal viseltetni akarván, követeik által a’ közös törvényhozásban csak magyar nyelv segítségével óhajtottak résztvenni. A’ közigazgatási kapocs tekintetében azonban máskép áll a’ dolog. Ők ugyan is a’ magyar törvényhatóságokkal még most nem más, mint az utósó országgyűlésen keletkezett ’ törvényben megállapított latin nyelven szándékoznak levelezni, — e’ viszonynak állandó kiegyenlítését azon időre halasztván, midőn majd nemzeti nyelvük a’ kapcsolt országok hivatalos életében kizárólagos helyet foglaland el. A’ kapcsolt országok tehát nem követelik , hogy a’ magyar törvényhatóságokkal tulajdon nemzeti nyelvükön levelezhessenek , hanem csak a’ legújabb törvény rendelete mellett akarnak e’ részben maradni. Mi által a’ magyar nemzet irányában a’ méltányosság ellen éppen nem vétenek, mert oly nyelvnek használatát kívánják fentartani , mely az örökös tartományokkali levelezésre is mint egy neutralis nyelv legalkalmasabb lévén, e’ tekintetnél fogva az egy birodalomban élő különbféle ajku népek közti érintkezésekben a’ hivatalos használatból egészen aligha maradhat el. A’ korránynyal való levelezéseket a’ kapcsolt országok hasonlókép azon nyelven kívánják eszközölni , mely előttük ismeretes, azt pedig joggal követelhetik, a’ kormány pedig közös lévén, attól méltán várhatják, hogy intézkedéseit, a’ kapcsolt országok törvényhatóságaival, nem más, mint az ott divatozó nyelven tudassa, ’s ennélfogva , míg a’ nemzeti nyelv használatát a’ kormánynyal való levelezésben el nem érhetik , addig e’ tekintetben is a’ latin nyelv használatához ragaszkodnak. — Egyébiránt, a’ mi a’ kapcsolt országokbani hivatalos nyelv meghatározását illeti , ezt ők jogaik közé tartozónak vélik , ’s minthogy e’ részben a’ magyar törvényhozás sohasem rendelkezett, minden e’ tekintetbeni lépés ellen küldőim nevében most is tiltakoznom kell. Szintúgy sérelmesnek tartom azon javaslatot is, miszerint mindenütt, tehát a’ kapcsolt országok kebelében is, Magyarország czimere, nemzeti színei és a’ hivatalos pecsétek magyar körülírásai kizárólag használtassanak , és igy a’ kapcsolt országok nemzetiségének külselei mintegy eltiltva legyenek, mi által a’ kapcsolt országok lakosainak nemzetiségi érzése legnagyobb mértékben sértetnék meg , ’s az elkeseredésnek jó anyaga szolgáltatnék. — A’ mi végre Alsó-Slavoniát illeti , én itt a’ régi idők kutatásába ereszkedni, ’s az itt már anynyiszor megvitatott tárgyak hoszszas taglalásába nem bocsátkozom , hanem csak a’ közel múlt századokban törvényesen alakított politicai állapotot véve alapul, arra szorítkozom, hogy miután a’ polgári Alsó-Slavoniát tevő ’s a’ szőnyegen forgó törvényjavaslatnak 4 skmában elő sorolt 3 vármegye, a’ töröktéli viszszaszerzése és a’ koronához viszszakapcsolása óta, mind eddig, a’ hazai törvények értelmében, a’ kapcsolt országokkal együtt egy testet képeznek, báni hatalom alatt állanak, a’ kapcsolt országok közgyűlésében ’s az ott keletkezett municipalis törvények alkotásában tettleges részt vesznek, és ezen törvények alól ki nem vonathatnak ; e’ szerint azon országokunk kétségtelen kiegészítő részét teszik , melyeket a’ többi testtől elszakítani az igazság és a’ népjogok szentsége egyaránt tilt, innen már szembeötlő az, hogy ezen rész , nemkülönben a tengermellék számára egy, a’ municipalis törvényekkel ellenkező külön határozat a’ hivatalos nyelv tekintetében érvényesen nem hozható. A’ menynyiben azonban ezek ellenére a’ t. kir. és rr. e’ tekintetben valamely sérelmes törvényjavaslatot készíteni , és a’ kapcsolt országok területi épségét veszélyeztetni szándékoznának, ez ellen én küldőim nevében ünnepélyes óvást teszek. Befejezésül bátor vagyok a’ tervnek újólag ajánlani, hogy a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában hozandó törvényeket egyedül Magyarország határaira szorítani, és a’ kapcsolt országokra nézve minden et részben teendő intézkedésekkel felhagyni méltóztassanak, ekép csak a’ társnemzet iránti igazságszeretetöket legvilágosabban tanúsitandók. SzabóMiklós (kér. jegyző.) Az előtte szóló követ azon állítását, mintha a’ magyar nyelv tamnácskozásba vétele hevenyészve lett volna , önmaga megczáfolta az által, hogy a’ tárgyhoz oly bőven szólott. Előadásának lényegét illetőleg, nem szükség egyebet mondani, mint, hogy a’ felolvasott törvényjavaslat már országos conclusum, melyhez hozzányúlni nem lehet. A’ kapcsolt részek követének kívánságát pártolták Obradovich ( Károly város köv. ) Melineh évieh (Varasdváros k.) ’s a’ pozsegavárosi követ, ki azt állitá, hogy Verőcze - , Szerém- és Pozsegava egyék Alsó-Slavonia név alatt a’ törvényekben előfordulnak. A’ magyar tengerpartot illetőleg Buccari és Fiume követei szólaltak fel oly értelemben , hogy a’ törvényjavaslat 4-ik §-a, mely Verőcze-, Szerém- és Posegamegyékre ’s a’ma