Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-01-14 / 317. szám

te helybenhagyásával egyházi kormányra­—mi­re régóta oly sóvár pillanatokat vetének — a­­zon hitben, hogy a’ felizgatott kedélyek lecsil­lapodnak, ’s a’ számkivett béke viszszatérend egyházunkba, hite nem tartá meg. Ezekről hi­ba volt megfeledkezni , hisz e’ nélkül ma nem­ volna a’ krakkói egyháznak oly kormánya , melynek tagjai — egyebeket elhallgatva — in­­nepélyesen fogadók bé nem lépni azon tem­plomba, melynek s­zavainak hittel köteles fel­vigyázói. 191\G¥AR1101I DOLGOÍÍ Országgyűlés: XXIX. kerületi ülés dec. 21. (Tárgy: Magyar nyelv és nemzetiség.) A kér.­jegyző felolvasta a’ m. nyelv és nemzetiség tárgyában múlt országgyűlésen ké­szült, 1­843-iki dec. 1­­ - ikéről ’s 1844-iki nov. 8-ikáról felterjesztett feliratokat’s törvény­­­javaslatokat. Kossuth L. igen óhajtaná, hogy a’vé­lemények kiegyenlittessenek , ’s ezért azt hi­szi , legjobban czélravezetne, ha a’ mostani felírásban csak azok számláltatnának fel, mik a’ nemzetnek nyelve ’s nemzetisége körüli­­­ hajtásai tökéletes teljesedésére még hátravan­nak , ’s mik iránt a’ mélt. főrendekkel már e­­gyesség van. A’ felírást úgy kívánná szerkesz­tett, hogy abban előrebocsttatnék a’ nemzet hálája s öröme a’ felett , hogy ő felsége nov. 12-kén magyarul szólini méltóztatott, s a’ királyi ház tagjai a’ magyar nyelvet Sajóink­ká tették, s hog­y a’ nemzet ezen ö­vendetes tényekben­ már előleges sanctiojót fája hátra­levő kivánatai teljesülésének. A­.után előszám­­láltatnának mindezen hátralevő óhajtások. (Ál­talános helyeslés.) Ha ez a’ rendeknek tetszik, most a’ múlt országgyűlési törvényjavaslatot kellene pontonkint átnézni, ’s megvizsgálni , nincs-e benne olyas valami , mit ez alkalom­mal kihagyni vagy módositni kellene, így leg­­könynyebben lehetne a’ dolgon átesni. Farkas (Posega) sürgeti, hogy a’ ki. és rr. Slavoniára nézve a’ mostani állapottal elégedjenek meg , megfontolván, mily nehéz lenne reájok nézve a’ magyar levelezés. — Szál lop­ek (Verőeze) kívánja, hogy tör­vénybe tétessék , mikép a’ kormány intézked­jék az iránt, hogy a’ kapcsolt részekben a’ magyar nyelv taníttassák , az 1844: 2. t.czikk 7-ik §-át pedig, miszerint a’ magyar tör­vényhatóságok kötelesek a' kapcsolt részekbe­­li törvényhatóságok levelezéseit latin nyelven is elfogadni , fentartatni kívánja. Osego­vich (kapcsolt részek követe.) Megvallom , igen váratlanul lepett meg a’ t. kir. és rr. mai tanácskozása, mivel a múltkori megállapodás nyomán azt lehetett rertélenem , hogy a’ magyar nyelvet illető utósó ország­gyűlési felírás és abból felterjesztett törvény­­javaslat kinyomatni, ’s csak azután fog tár­gyaltatól­. Azonban tapasztalom , hogy a’ t. kir. és rr. szándékukat változtatván, minden elő­készület nélkül kívánnak a’ dologhoz fogni. Ámbár tehát e’ tárgyra vonatkozó irományaim kezeimnél nincsenek, mégis kötelességemnek tartom , a’ magyar nyelv ’s nemzetiség előt­tem nem ismeretlen tárgyához, annak egész kiterjedésében szólni. — Sok szép ’s sziveme­­lő szónoklatot hallottam már e’ teremben a’ nemzetiség nagy és felülmulhatlan becséről, melyet a’ magyar nemzet képviselői minden földi boldogság főfeltételéül joggal tekintenek, ’s e’ magasztos eszmék hallása örömmel tölté el kebtemet, mivel azon reményt kelté fel ben­nem , hogy a’ t. kir. és rr. a’nemzetiség szent érzetétől ihletve, ezt más nemzetiség irányá­ban is szem előtt tartandják, és hasonló nem­zetiségi törekvéseket tisztelni és méltányolni fognak. Ha azonban a B t. kir. és rr. az utósó országgyűlésből felterjesztett törvényjavaslat nyomán kivánnak haladni, akkor én fentebbi reményemben csalatkozom , mivel abban oly in­dítvány­ok és követelések foglaltatnak, melyek élet­beléptetése a’ kapcsolt országok nemzetisé­gét veszélyével fenyegeti. A' nemzetiség esz­méje felett szónokolni és azt tagadni nem kí­vánom , hogy a' politicai nemzetiségre nem elegendő egy külön nyelv létezése, hanem ar­ra más kellékek is kívántatnak , melyeket csak a’ hazának és mag­ának a’ státusnak foszalmaá­­ban lehet feltalálni , sőt az igy kifejlődött nem­zetiséget én a’ politicai nemzetiség legmagasb stádiumának és a’ birodalmi nemzetiséggel u­­gyanazonosnak tartom. — He vannak , vélemé­nyem szerint, a’ politicai nemzetiségnek sző­kébb korlátai is, melyeken belől egy közös birodalomban élő minden nemzetnek tulajdon nemzeti jogai raegengedtethetnek, a’ nélkül, hogy ezáltal a’birodalmi egység csorbát szen­vedne. Ily politicai nemzetiséggel bírnak a’ Magyarországhoz kapcsolt országok is , melyek hazánk sarkalatos törvényei és azokban bizto­sított municipális jogok pa­ltsa alatt állanak. — Ezen szent ereklyét híven megőrzők apáink a’ lefolyt századok viharai közt, és — hiszek ü­­gyünk szentségében, mely mind isteni, mind emberi segélyt nélkülözni nem fog,— hiszek a’ mostani emberiségi és nemzetiségi korszak szellemében , hogy azon kincsünk , melyet a’ múlt századok vad erőszaka és a’ féktelen ozmánok pusztító hatalma feldúlni képes nem volt , a’ jelen békés és felvilágosult időkben nemcsak megsemmisülni nem fog, sőt az örök igazság tiszteletére, az emberi nem dicsősé­gére, hazánk és az egész birodalom biztosí­tására fenmaradni és uj erővel fel fog virá­gozni , hogy pedig az a magyar nemzet iránt kedvező ’s barátságos irányban kifejlődhessék , ezt a’ kölcsönös méltányosság útján előmozdí­tani , én nemcsak minden jó horvátnak , de minden magyar hazafinak is legszentebb köte­lességeként tekintem. —­­Minden nemzetiség­gel— £5 £5 két azonban tagadhatlanul a’ nyelv képezvén , ha ennek helyébe valamely nemzetnél egy más élő nyelv hozatik bé a’ hivatalos életbe , azon nemzet szellemi életének vége szakittatik , és az az élő nemzetek sorából kitöröltnek tekin­tendő. E’ szempontból indulva ki , bátor leszek az utósó országgyűlésből é’ tárgyban ő felsé­géhez felterjesztett felírás­­és törvényjavaslat­ra nézeteimet előadni : az utósó országgyűlés­­nek egyik főeszméje abban állott, hogy azon kapocs, mely Magyarország és a’ kapcsolt részek közt létezik , magyar legyen. Ezen ka­pocs pedig kétféle, t. i. egyik a’ köztörvény­hozási , másik a’ közigazgatási. Az elsőt ille­tőleg , ámbár a’ kapcsolt országok a’ világ minden m­ivelt nemzeteinek példáját követve , a’ latin nyelv százados uralkodását magokról lehetőleg lerázni és nemzeti nyelvöket a’ hiva­talos életbe behozni kívánják , ’s e’ végett az 1715 : 120. t.czikk értelmében egy municipa­lis törvényjavaslatot ő felsége elébe terjesztet­tek *, de azért a’ magyar nemzet, mint egy ha­talmasabb alkotmányos társuk iránt is méltá­nyossággal viseltetni akarván, követeik által a’ közös törvényhozásban csak magyar nyelv segítségével óhajtottak résztvenni. A’ közigaz­gatási kapocs tekintetében azonban máskép áll a’ dolog. Ők ugyan is a’ magyar törvényható­ságokkal még most nem más, mint az utósó országgyűlésen keletkezett ’ törvényben megál­lapított latin nyelven szándékoznak levelezni, — e’ viszonynak állandó kiegyenlítését azon idő­re halasztván, midőn majd nemzeti nyelvük a’ kapcsolt országok hivatalos életében kizáróla­gos helyet foglaland el. A’ kapcsolt országok tehát nem követelik , hogy a’ magyar törvény­­hatóságokkal tulajdon nemzeti nyelvükön leve­lezhessenek , hanem csak a’ legújabb törvény rendelete mellett akarnak e’ részben maradni. Mi által a’ magyar nemzet irányában a’ mél­tányosság ellen éppen nem vétenek, mert oly nyelvnek használatát kívánják fentartani , mely az örökös tartományokkali levelezésre is mint egy neutralis nyelv legalkalmasabb lévén, e’ tekintetnél fogva az egy birodalomban élő kü­lönbféle ajku népek közti érintkezésekben a’ hivatalos használatból egészen aligha maradhat el. A’ korr­ánynyal való levelezéseket a’ kap­csolt országok ha­sonlókép azon nyelven kíván­ják eszközölni , mely előttük ismeretes,­­ azt pedig joggal követelhetik, a’ kormány pedig közös lévén, attól méltán várhatják, hogy in­tézkedéseit, a’ kapcsolt országok törvényható­ságaival, nem más, mint az ott divatozó nyel­ven tudassa, ’s ennélfogva , míg a’ nemzeti nyelv használatát a’ korm­ánynyal való levele­zésben el nem érhetik , addig e’ tekintetben is a’ latin nyelv használatához ragaszkodnak. — Egyébiránt, a’ mi a’ kapcsolt országokbani hivatalos nyelv meghatározását illeti , ezt ők jogaik közé tartozónak vélik , ’s minthogy e’ részben a’ magyar törvényhozás sohasem ren­­delkezett, minden e’ tekintetbeni lépés ellen küldőim nevében most is tiltakoznom kell.­­ Szintúgy sérelmesnek tartom azon javaslatot is, miszerint mindenütt, tehát a’ kapcsolt or­szágok kebelében is, Magyarország czimere, nemzeti színei és a’ hivatalos pecsétek magyar körülírásai kizárólag használtassanak , és igy a’ kapcsolt országok nemzetiségének külselei mintegy eltiltva legyenek­­, mi által a’ kapcsolt országok lakosainak nemzetiségi érzése legna­gyobb mértékben sértetnék meg , ’s az elkese­redésnek jó anyaga szolgáltatnék. — A’ mi végre Alsó-Slavoniát illeti , én itt a’ régi idők kutatásába ereszkedni, ’s az itt már anynyi­­szor megvitatott tárgyak hoszszas taglalásába nem bocsátkozom , hanem csak a’ közel múlt századokban törvényesen alakított politicai ál­lapotot véve alapul, arra szorítkozom, hogy miután a’ polgári Alsó-Slavoniát tevő ’s a’ szőnyegen forgó törvényjavaslatnak 4 sk­mában elő sorolt 3 vármegye, a’ töröktéli viszsza­­szerzése és a’ koronához viszszakapcsolása óta, mind eddig, a’ hazai törvények értelmében, a’ kapcsolt országokkal együtt egy testet képez­nek, báni hatalom alatt állanak, a’ kapcsolt országok közgyűlésében ’s az ott keletkezett municipalis törvények alkotásában tettleges részt vesznek, és ezen törvények alól ki nem vo­nathatnak ; e’ szerint azon ország­okunk két­ségtelen kiegészítő részét teszik , melyeket a’ többi testtől elszakítani az igazság és a’ nép­jogok szentsége egyaránt tilt, innen már szem­beötlő az, hogy ezen rész , nemkülönben a ten­­germellék számára egy, a’ municipalis törvé­nyekkel ellenkező külön határozat a’ hivatalos nyelv tekintetében érvényesen nem hozható. A’ menynyiben azonban ezek ellenére a’ t. kir. és rr. e’ tekintetben valamely sérelmes törvényja­vaslatot készíteni , és a’ kapcsolt országok te­rületi épségét veszélyeztetni szándékoznának, ez ellen én küldőim nevéb­en ünnepélyes óvást teszek.­­ Befejezésül bátor vagyok a’ te­rv­­nek újólag ajánlani, hogy a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában hozandó törvény­eket e­­gyedül Magyarország határaira szorítani, és a’ kapcsolt országokra nézve minden et rész­ben teendő intézkedésekkel felhagyni méltóz­­tassanak, ekép csak a’ társnemzet iránti igaz­­ságszeretetöket legvilágosabban tanúsitandók. Szabó­­Miklós (kér. jegyző.) Az előt­te szóló követ azon állítását, mintha a’ magyar nyelv tamnácsk­ozásba vétele hevenyészve lett vol­na , önmaga m­egczáfolta az által, hogy a’ tárgyhoz oly bőven szólott. Előadásának lé­­nyegét illetőleg, nem szükség egyebet monda­ni, mint, hogy a’ felolvasott törvényjavaslat már országos conclusum, melyhez hozzányúl­ni nem lehet. A’ kapcsolt részek követének kívánságát pártolták Obradovich ( Károly város köv. ) Melin­eh évi­eh (Varasdváros k.) ’s a’ po­­zsegavárosi követ, ki azt állitá, hogy Verő­­cze - , Szerém­- és Pozsegava egyék Alsó-Sla­­vonia név alatt a’ törvényekben előfordulnak. A’ magyar tengerpartot illetőleg Buccari és Fiume követei szólaltak fel oly értelemben , hogy a’ törvényjavaslat 4-ik §-a, mely Ve­­rőcze-, Szerém­- és Posegamegyékre ’s a’ma­

Next