Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-05-23 / 370. szám
32» A’ belepő nemzetőrök három évi szolgálatra kötelezik magokat; az álladalom részéről fegyverrel ’s ruházattal láttatnak el, és szolgálati idejűk alatt, azonfelül, hogy a‘ hitletétel alkalmával ha-figgő forint foglalópénzt (Handgeld’) kapnak, a közvitézek naponkkint 8, a’ tizedesek 16, az őrmesterek pedig 24 pengő krajczárdát fognak az ország pénztárából hinni. Sükséges, hogy e’ rendes nemzetőrsereg tisztekkel ellláttassék : e’ végett felhivatnak a’ rendes sorkatonaságban szolgáló magyar haditisztek és más al tiszti fokozatra képes hazafiak is, kik e rendes nemzetőrseregnél főtisztekül alkalmaztatni kívánnak, hogy magokat a’ nemzeti őrsereg alkotásával és rendezésével megbízott ideiglenes választmány elnökénél, b. Baldacci Manó ezredesnél (Besten István főherczeg czimü vendéglőben 74 az. a.) jelentsék , ezennel kijelentetvén, hogy egy hadnagy 30, főhadnagy 40, százados 80, őrnagy és zászlóalji parancsnok 130 posztos havi előt huzandnak. Végre minthogy az ország rendes nemzetőrseregi lovas árgyutelepet is ásítand fel, az erre képes rendes tüzérségi magyar egyének és hazafiak felszólittatnak, ugyanazon ezredesnél magokat haladéktalanul jelenteni. A’ haza bizodalmasan várja fiaitól, hogy mostani veszélyes körülmények közt, a’ királyi trón, haza és alkotmány védelmére az ország zászlója alá minél előbb öszszereglendenek. Besten, május 16-án 1848. Gr. Batthyány Lajos m. k. Baldacci ezredes m. k. balázsfali események. Az oláh mozgalmak és balázsfalvi eseményekről különféle hirek szárnyalnak. Szükséges , hogy a közönség rólok hiteles tudomást vegyen. Mi részint szemtanuk ’s magánlevelek, részint hivatalos adatok nyomán bő közleményt nyújthatunk. De ez események ’s különösen a’ balázsfalvi népgyűlés kellő felfogására ’s ’megértésére szükséges az azt megelőző tényeket röviden érinteni. A bécsi forradalom ’s a’ magyarhoni mozgalmak kiütvén, kormányzónk kötelességévé tette a’ két oláh püspöknek , hogy az itt ott lázongani kezdő népet papjai által nyugtassa meg , megértetvén velök a magyarhoni uj törvényeket és az ottani mozgalmak szellemét. Ezen rendelet nyomán püspök Lemény egyenként rendelte maga eleibe a’ papokat az értelmesb közlakosokkal együtt, 's a’ dolgok állásáról értesité ősaet.Azonba a’ húsvéti szünnapok kiadatván a’ haza menő clericusok a’ püspök hite és tudta nélkül, hit szerint Barnucz fölszólitására, öszszejárták az országot ’s a’ püspök nevében april 30-kára gyűlésbe hitták meg a’ papokat több közlakosokkal együtt. A’ közel fekvő helységek tömeges téli megjelenésre szólittattak föl. A’ határnap megalapítása után aggasztó hirek terjedtek szét az országban ; mindenfelé beszélik , hogy az oláhok ekenkint készülnek a kitűzött helyre. E’ hirek következtében kormányzónk újabb rendeletet küldött az oláh püspökökhöz ma9 határnap kitűzése végett, melyre csak a’ papság ,s a’ műveltebb oláhok jelenjenek meg. E’ második határnap máj. 15- re volt kitűzve ’s mivel a’ határzott parancs daczára a’ hajtogatok által felizgatott oláhság elhatározta papjait nagy számmal követni e’ gyűlésre, kormányzónk katonai erőt rendelt ki, hogy őrködjék a’ közbátorság és rend fölött, ha netán az megsértetnék. A’ kormányszék továbbá biztosokat is rendelt ki korm. tanácsos Szabó Lajos elnöklete alatt. A’ következés megmutatta, hogy való, mit némelyek jósoltak. A’ papi gyűlés népgyűléssé vált, mely magát nemzetinek nevezte. Máj. 13-án estve már Balázsfalvának egyik oldalán nyiló tág mezőn ’s a’ városnak minden utczáiban nagy néptömeget lehete látni, melyet a’ hajtogatok annak híresztelése által gyűjtötték öszsze , hogy most fogják kihirdetni a’ szabadságot, t. i. a’ robotmegszüntetést. Megjegyzendő, hogy a’ városba érkező katonák, éljeneztetvén a'nép által, az egy székely századot kivéve, mely hallgatva foglalta el helyét, viszonozták az éljenzést. Vasárnap máj. 14-én reggel az isteni szolgálat után a főegyházban előleges conferentia színe alatt, az első gyűlés megnyitott mintegy 11 óra tájban ; számos papok ’s mivelt oláhok tették a’ gyülekezetét, de még számosabb hallgatóság a’ közlakosokból. A’ szónoki állványra Barnucz, egy hivatalától ez előtt két évvel felfüggesztett tanár, föllépvén a’ szerkesztendő petitiót sajátos modorban fejtegető. A’ tanácskozás folyama alatt pártokat lehetett megkülönböztetni. Egy tekintélyes és értelmes töredék az uniót látszott pártolni ’s a’ magyar kormányt, mások a’ fölizgatott tömeggel egyetemben, mely a’ dolgokat nem érté, ábrándokért hevűltek , mig néhánynak titkos czélai vannak , melyekre amazokat is fölhasználják. Nem lesz érdektelen Barnucz ’s mások fejtegetését részletesben adnunk. Szónok. Szabadság, egyenlőség, testvériség! ez a’ miért küzdünk. Testvérek! rómaiak, szabad-é a’ jobbágy? Kiáltás. Nem. Sz. Föl kell hát szabadítani ugy-é ? K. Fel ! Sz. Egyenlők vagyunk-é ? K. Nem. Sz. Azzá kell lennünk ugy-é? K. Igen. Sz. Egyik nemzetnek olyannak kell lenni, mint a’ másiknak. K. Úgy-Sz. Negyedik nemzetnek tehát. K. Igen. Sz. Ebben minket senki sem gátolhat. K. Senki. Sz. A’ törvényhozásban részt kell venni? K. Részt. Sz. Számarányban, különben nincs igazság. K. úgy van. Sz. A’ törvényhozás , a’ diplomaticai nyelv lesz......... Néhányan. A’ magyar.... Sokan. A’ latin.... Legtöbben. Az oláh. Sz. A’ tanácskozási nyelv ? Többen. Az oláh, magyar, német! Sz. Az úrbéri viszonyok megszűnnek ugyé? K. Meg. Sz. Megváltás és kárpótlás útján. K. Nem , azzal nekünk semmi bajunk. Sz. Külön territóriumunknak is kell lenni? K. Igaz. Sz. A’ hol az oláhság van többségben ,* azt hívják oláhföldnek, hol a’ magyarság, azt magyarföldnek. K. Úgy van. Sz. Ilyen lehetne Hunyad megye, Alsó-Fehér, Fogarasvidék ’s a’ mezőség. K. Igen. Éljen az oláh nemzet. Egy somlyai lelkész dicsőítve emlegeti a’ magyarhoni uj alkotmány szabadelvűségét. K. Hallgass. S. I. Kihallgatást kér. K. Hallgass. Sz. Administratioi és tanácskozási nyelv az oláhföldön kizárólag az oláh ügyé? (Szünet) Rólunk nélkülünk nem rendelkezhetnek? K. Úgy van. Sz. Tehát az erdélyi országgyűlés sem. K. Nem. Sz. Nélkülünk az unióról sem lehet szó. K. Nem. Sz. Rómaiak! mi nem akarjuk az uniót’s nem lesz. K. Nem. Sz. Ha lesz, tiltakozunk ellene. K. Igen. Sz. Követeket küldünk a’ császárhoz, hogy védjen. . . K. Igen. Éljen a’ császár. Sz. Nekünk mindent a’ császár ád. K. Úgy van, éljen a’ császár! Hasonló modorban jön felfejtegetve a’ testvériség eszméje is. Majd Mikás ügye hozatott szőnyegre. Sz. Mikást ki kell szabadítanunk, erőszakkal is ugyén zsarnokaink fogták el igazságtalanul. K. Levelek. Néhányan. Menjen egy követség a kormányzóhoz kérje rögtöni kibocsáttatását. K. Helyes ’s ha ki nem adják, mi szabadítjuk ki. Most minden szabad. Néhányan. Ne heveskedjenek az urak. 31 á sok. Le vele ! 3 Most egy ifjú lépett az ahányra , hová Mikásnak atyját vezette ’s annak őst fejére téve kezét igy szólott: Rómaiak, testvérek nézzétek e zsarnokság alatt megtört öreget, kinek fia rabságban szenved , (roppant zaj.) szabadítsák ki. Több szónok sokáig beszélt a’ magyarok istentelenségéről ’sat. majd élje a’ számadás ideje mondák sokan, ’s kezeiket emelék fejek felett. Némelyek mérséklőleg szólottak, de le korholtalak, mások bizalomra szóltak az oláh népet a’ magyarok iránt. Ordítás. Nem kell nekünk, sem szász, sem magyar, ravndenik hitszegő. 31 . sok. Az ország miénk volt, erővel foglalták el ’sat. Ezzel béfejezve jön a’ délelőtti ülés, a’ szóvivők Barnucz, Bartez ’s Laureiani (bukaresti tanár) valának. Délután a’ püspökök is eljöttek az egyházba. Előbb S ágúna azután meghívás következtében Lemény. Barnucz elmondta a’ délelőtti megállapodást, de már sokkal szelidebb alakban, mint a’ milyenek voltak a’ délelőtti határozatok. Különösen a’ külön territóriumról, hogy 3 l.kás kibocsátásáig el nem oszolnak,hogy az uniót nem akarják, most egy szót sem szólott. Abdon 3sikás kiszabadítását emlité rémitő zaj keletkezett ’s a’ vadság minden jeleivel fenyegetőztek. Lemény szólni akar, sokan nem akarják, mások kiálták , halljuk. Lemény lelkesen ’s magyar állományi főpaphoz illőleg szólott. A' rend, törvény, Hiedelem, ’s a’ kormányszéki rendelet határai közé kívánja szorítani a’ tanácskozást. Az intelligentia helyeselte. Azonban egy ifjú elé áll’s a’ püspök beszédét hízelgésnek nyilvánítja ’s felszólítja a’ népet ne higyjenek neki, mert ő volt az, ki Barnuczot, a’ nép kedvenczét, a’ tanári székből kicsapta. A’ püspök felelni akart, de Barnucz megelőzi ’s férfiasan viszszautasitja a’ püspök ellen tett vádat. E’ napi tanácskozásnak vége jön. Este Balázsfalva ki világíttatott a’ clericusok ablakaiban transparentekvoltak. Az első emelet középső ablakában a’ Traján képe volt. E mellett : Esjen.Ferdinand ’s legyen imperium sempiterium in daco-romanos. Egy máson : Lemény és Laguna püspököknek a’ rómaiak dicsőségének. Ezek közül egy osztrák s három muszka (i) zászló. Másnap 15-én isteni szolgálat után meghívták a’ gyűlés megnyitására a’ korm. biztosokat. Ezek miután a’ gyűlést megnyitották, a’ csendes tanácskozásra hiván fel al gyűlést , a’ püspökök vezetésére bízták. A’ gyűlésben résztvettek ’s minden téteményeiben osztoztak Nopcsa László volt hunyadmegyei zsarnok. **) Hát ez-e értelme azon több tiltakozásoknak, melyeket a’ balázsfalvi lajta’ muszka rokonszenv ellen tett ? Szerk. * ) Megjegyzendő, hogy a' zsarnokság terhe alatt meggörbedt öreg Mikás tehetős nemes, kinek jobbágyai vannak’s azokkal nem a’ legszebben bánik. Az ifj. Mikás, ügyvéd , ki veszélyes bujtogatás miatt fogatott el. Nem rég lett szabadelvű. Még 1841-ben atyjával együtt Kovács Lajos ellen, ki leghatározottabban nyilatkozott a’ népérdek mellett, kortescsapatott vezetett, miről bizonyitni tudnak több Kolozs megyei birtokosok. Közlő.