Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-05-23 / 370. szám

32» A’ belepő nemzetőrök három évi szolgá­­latra kötelezik magokat; az álladalom­ részé­ről fegyverrel ’s ruházattal láttatnak el, és szol­gálati idejűk alatt, azonfelü­l, hogy a‘ hitletétel alkalmával ha-fi­ggő forint foglalópénzt (Hand­geld’) kapnak, a­ közvitézek naponkkint 8, a’ tizedesek 16, az őrmesterek pedig 2­4­ pengő krajczár­d­át fognak az ország pénztárából hinni. Sü­kséges, hogy e’ rendes nemzetőrsereg tisztekkel ellláttassék : e’ végett felhivatnak a’ rendes sorkatonaságban szolgáló magyar hadi­­tisztek és más al tiszti fokozatra képes haza­fiak is, kik e rendes nem­zetőrseregnél főtisz­tekül alkalmaztatni kívánnak, hogy magokat a’ nemzeti őrsereg alkotásával és rendezésével megbízott ideiglenes választmány elnökénél, b. Baldacci Manó ezredesnél (Besten István fő­­herczeg czimü vendéglőben 74 az. a.) jelent­sék , ezennel kijelentetvén, hogy egy hadnagy 30, főhadnagy 40, százados 80, őrnagy és zászlóalji parancsnok 130 posztos havi előt hu­­zandnak. Végre minthogy az ország rendes nem­zetőrseregi lovas árgyutelepet is ásítand fel, az erre képes rendes tüzérségi magyar egyé­nek és hazafiak felszólittatnak, ugyanazon ez­redesnél magokat haladéktalanul jelenteni. A’ haza bizodalmasan várja fiaitól, hogy mostani veszélyes körülmények közt, a’ királyi trón, haza és alkotmány védelmére az ország zászlója alá minél előbb öszszereglendenek. Besten, május 16-án 1848. Gr. Batthyány Lajos m. k. Baldacci ezredes m. k. b­alázsfali események­. Az oláh mozgalmak­ és balázsfalvi eseményekről különféle hirek szárnyalnak. Szükséges , hogy a­ közönség rólok hiteles tudomást vegyen. Mi részint szemtanuk ’s magánlevelek, részint hivatalos adatok nyomán bő közleményt nyújt­hatunk. De ez események ’s különösen a’ balázs­­falvi népgyűlés kellő felfogására ’s ’megérté­sére szükséges az azt megelőző tényeket rö­viden érinteni. A bécsi forradalom ’s a’ magyarhoni moz­galmak kiütvén, kormányzónk kötelességévé tette a’ két oláh püspöknek , hogy az itt ott lázongani kezdő népet papjai által nyugtassa meg , megértetvén velök a magyarhoni uj tör­vényeket és az ottani mozgalmak szellemét. Ezen rendelet nyomán püspök Lemény egyen­ként rendelte maga eleibe a’ papokat az értel­­mesb közlakosokkal együtt, 's a’ dolgok állá­sáról értesité ősaet.­­Azonba a’ húsvéti szünna­pok kiadatván a’ haza menő clericusok a’ püs­pök hite és tudta nélkül, hit szerint Barnucz fölszólitására, öszszejárták az országot ’s a’ püspök nevében april 30-kára gyűlésbe hitták meg a’ papokat több közlakosokkal együtt. A’ közel fekvő helységek tömeges téli megjelenés­re szólittattak föl. A’ határnap megalapítása után aggasztó hirek terjedtek szét az országban ; mindenfelé beszél­ik , hogy az oláhok ek­enkint készül­nek a­ kitűzött helyre. E’ hirek következtében kormányzónk újabb rendeletet küldött az oláh püspökökhöz ma9 határnap kitűzése végett, melyre csak a’ papság ,­­s a’ műveltebb oláhok jelenjenek meg. E’ második határnap máj. 15- re volt kitűzve ’s mivel a’ határzott parancs daczára a’ hajtogatok által felizgatott oláhság elhatározta papjait nagy számmal követni e’ gyűlésre, kormányzónk katonai erőt rendelt ki, hogy őrködjék a’ közbátorság és rend fölött, ha netán az megsértetnék. A’ kormányszék továb­bá biztosokat is rendelt ki korm. tanácsos Szabó Lajos elnöklete alatt. A’ következés megmutat­ta, hogy való, mit némelyek jósoltak. A’ pa­pi gyűlés népgyűléssé vált, mely magát nem­zetinek nevezte. Máj. 13-án estve már Balázs­­falvának egyik oldalán nyiló tág mezőn ’s a’ v­árosnak minden utczáiban nagy néptömeget lehete látni, melyet a’ hajtogatok annak hí­resztelése által gyűjtötték öszsze , hogy most fogják kihirdetni a’ szabadságot, t. i. a’ ro­botmegszüntetést. Megjegyzendő, hogy a’ vá­rosba érkező katonák, éljeneztetvén a'nép által, az egy székely századot kivéve, mely hall­gatva foglalta el helyét, viszonozták az é­l­j­e­n­z­é­s­t. Vasárnap máj. 14-én reggel az isteni szolgálat után a­ főegyházban előleges confe­rentia színe alatt, az első gyűlés megnyitott mintegy 11 óra tájban ; számos papok ’s mi­­velt oláhok tették a’ gyülekezetét, de még szá­mosabb hallgatóság a’ közlakosokból. A’ szó­noki állványra Barnucz, egy hivatalától ez előtt két évvel felfüggesztett tanár, föllépvén a’ szer­kesztendő petitiót sajátos modorban fejtegető. A’ tanácskozás folyama alatt pártokat lehetett megkülönböztetni. Egy tekintélyes és értelmes töredék az uniót látszott pártolni ’s a’ magyar kormányt, mások a’ fölizgatott tömeggel egye­temben, mely a’ dolgokat nem érté, ábrándok­ért hevű­ltek , mig néhánynak titkos czélai van­nak , melyekre amazokat is fölhasználják. Nem lesz érdektelen Barnucz ’s mások fejtegetését részletesben adnunk. Szónok. Szabadság, egyenlőség, test­vériség! ez a’ miért küzdünk. Testvérek! ró­­maiak, szabad-é a’ jobbágy? Kiáltás. Nem. Sz. Föl kell hát szabadítani ugy-é ? K. Fel ! Sz. Egyenlők vagyunk-é ? K. Nem. Sz. Azzá kell lennünk ugy-é? K. Igen. Sz. Egyik nemzetnek olyannak kell lenni, mint a’ másiknak. K. Úgy-Sz. Negyedik nemzetnek tehát. K. Igen. Sz. Ebben minket senki sem gátolhat. K. Senki. Sz. A’ törvényhozásban részt kell venni? K. Részt. Sz. Számarányban, különben nincs igazság. K. úgy van. Sz. A’ törvényhozás , a’ diplomaticai nyelv lesz......... Néhány­an. A’ magyar.... Sokan. A’ latin.... Legtöbben. Az oláh. Sz. A’ tanácskozási nyelv ? Többen. Az oláh, magyar, német! Sz. Az úrbéri viszonyok megszűnnek ugy­é? K. Meg. Sz. Megváltás és kárpótlás útján. K. Nem , azzal nekünk semmi bajunk. Sz. Külön territóriumunknak is kell lenni? K. Igaz. Sz. A’ hol az oláhság van többségben ,* azt hívják oláhföldnek, hol a’ magyarság, azt magyarföldnek. K. Úgy van. Sz. Ilyen lehetne Huny­ad megye, Alsó-Fe­hér, Fogarasvidék ’s a’ mezőség. K. Igen. Éljen az oláh nemzet. Egy somlyai lelkész dicsőítve em­legeti a’ magyarhoni uj alkotmány szabadel­­vűségét. K. Hallgass. S. I. Kihallgatást kér. K. Hall­gass. Sz. Administratioi és tanácskozási nyelv az oláhföldön kizárólag az oláh ügy­é? (Szü­net) Rólunk nélkülünk nem rendelkezhetnek? K. Úgy van. Sz. Tehát az erdélyi országgyűlés sem. K. Nem. Sz. Nélkülünk az unióról sem lehet szó. K. Nem. Sz. Rómaiak! mi nem akarjuk az uniót’s nem lesz. K. Nem. Sz. Ha lesz, tiltakozunk ellene. K. Igen. Sz. Követeket küldünk a’ császárhoz, hogy védjen. . .­­ K. Igen. Éljen a’ császár. Sz. Nekünk mindent a’ császár ád. K. Úgy van, éljen a’ császár! Hasonló modorban jön felfejtegetve a’ test­vériség eszméje is. Majd Mikás ügye hozatott szőnyegre. Sz. Mikást ki kell szabadítanunk, erő­szakkal is ugy­én zsarnokaink fogták el igazságtalanul. K. Le­velek. N­é­h­á­ny­a­n. Menjen egy követség a­ kor­mányzóhoz kérje rögtöni kibocsáttatását. K. Hely­es ’s ha ki nem adják, mi szaba­dítjuk ki. Most minden szabad. Né­hányan. Ne heveskedjenek az urak. 31 á s­o­k. Le vele ! 3 Most egy ifjú lépett az ahányra , hová Mikásnak atyját vezette ’s annak őst fejére té­ve kezét igy szólott: Rómaiak, testvérek néz­zétek e­ zsarnokság alatt megtört öreget, kinek fia rabságban szenved ,­ (roppant zaj.) sza­badítsák ki. Több szónok sokáig beszélt a’ magyarok istentelenségéről ’sat. majd élje a’ számadás ideje mondák sokan, ’s kezeiket eme­­lék fejek felett. Némelyek mérséklőleg szólottak, de le korholtalak, mások bizalomra szól­tak az oláh népet a’ magyarok iránt. Ordítás. Nem kell nekünk, sem szász, sem magyar, ravndenik hitszegő. 31 . s­o­k. Az ország miénk volt, erővel foglalták el ’sat. Ezzel béfejezve jön a’ délelőtti ülés, a’ szóvivők Barnucz, Bar­tez ’s Laureiani (bukaresti tanár) valának. Délután a’ püspökök is eljöttek az egy­házba. Előbb S ágún­a azután meghívás kö­vetkeztében Lemény. Barnucz elmondta­ a’ délelőtti megállapodást, de már sokkal szeli­­debb alakban, mint a’ milyenek voltak a’ dél­előtti határozatok. Különösen a’ külön territó­riumról, hogy 3 l.kás kibocsátásáig el nem o­­szolnak,hogy az uniót nem akarják, most egy szót sem szólott. Ab­don 3sikás kiszabadítását emlité rémitő zaj keletkezett ’s a’ vadság minden jeleivel fenyegetőztek. Lemény szólni akar, so­kan nem akarják, mások kiálták , halljuk. Lemény lelkesen ’s magyar állományi fő­paphoz illőleg szólott. A' rend, törvény, Hiede­lem, ’s a’ kormányszéki rendelet határai közé kívánja szorítani a’ tanácskozást. Az intelli­­gentia helyeselte. Azonban egy ifjú elé áll’s a’ püspök beszédét hízelgésnek nyilvánítja ’s fel­szólítja a’ népet ne higyjenek neki, mert ő volt az, ki Barnuczot, a’ nép kedvenczét, a’ tanári székből kicsapta. A’ püspök felelni akart, de Barnucz megelőzi ’s férfiasan viszszautasitja a’ püspök ellen tett vádat. E’ napi tanácskozás­nak vége jön. Este Balázsfal­va ki világíttatott a’ clericusok ablakaiban transparentek­­voltak. Az első emelet középső ablakában a’ T­r­a­­j­á­n képe volt. E­ mellett : E­s­j­e­n­­.Ferdi­nand ’s legyen imperium sempiter­ium in daco-romanos. Egy máson : Le­mény és Laguna püspököknek a’ rómaiak di­csőségének. Ezek közül egy osztrák s három muszka (i) zászló. Másnap 15-én isteni szolgálat után meg­hívták a’ gyűlés megnyitására a’ korm. biz­tosokat. Ezek miután a’ gyűlést megnyitották, a’ csendes tanácskozásra hiván fel al gyűlést , a’ püspökök vezetésére bízták. A’ gyűlésben résztvettek ’s minden téteményeiben osztoztak Nopcsa László volt hunyadmegyei zsarnok. **) Hát ez-e értelme azon­ több tiltakozásoknak, melyeket a’ balázsfalvi lajt­a’ muszka rokonszenv el­len tett ? Szerk. * ) Megjegyzendő, hogy a' zsarnokság terhe alatt meggörbedt öreg Mikás tehetős nemes, kinek job­bágyai vannak’s azokkal nem a’ legszebben bánik. Az ifj. Mikás, ügyvéd , ki veszélyes bujtogatás miatt fogatott el. Nem rég lett szabadelvű. Még 1841-ben atyjával együtt Kovács L­ajos ellen, ki leghatározot­tabban nyilatkozott a’ népérdek mellett, kortescsa­patott vezetett, miről bizonyitni tudnak több Ko­­lozs megyei birtokosok. Közlő.

Next