Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-05-30 / 374. szám

dolhatunk — mégis újra mondjuk , hogy az fires elméletek és a’ puskaporvesztegetés ideje lejárt, ’s oly eszmék korában élnek, melyek a’ kiköltés hoszszas processusát nem várják, ’s elevenen születve, hogy megálljanak és működjenek lábokat ’s kezeket hoznak a’ világra. Mi ezen kérdésre, mit akarnak az unió ellenei, csak száraz tényekkel kívánunk felelni. Meg vagyunk győződve, hogy honunk minden értelűesb fiai, álljanak a’ szellem- és jellemmérséklet bármely fokozatán, átlátják , hogy Európa a’ birodalom és a’ testvérhon jelen állapotához képpest honunknak nagyobb vágásokbani átalakítása okvetlen szükséges. Lássuk ez átalakítás mulhatlan kellékeit csupán azon oldalról, mely legkönynyebben áttekinthető ’s mely a’ közigazgatást tárgyazza. Az osztrák birodalom , midőn még régi viszonyai fenállottak, egy alkotmányos kortó.gépezetnek még külalakját is merőben nélkülözte. Kormányszékek , korlátnokságok testületileg kormányoztak , ’s a’ kormány elvileg az uralkodó személyében, de valósággal a’ bureancratia különböző orgánumaiban, a’ kisebb nagyobb körű conferentiákban 's a’ közálladalmi tanácsban pontosait öszsze. Ily testületek ugyanazon elvek szerint és gyakran ugyanazon egy órában határoztak az alkotmányos M.ország és Erdély, a korlátlan hatalommal bírt Osztrák-, Cseh-,Lengyel-, Morva és Olaszország sorsa fölött, ’s collegianis működésök a’ felelősségnek még csak lehetségét is kizárta. A’ dolgok ez állása fölötte rész volt , mit bővebben magyarázni éppen oly kevéssé szükséges , mint egy oly épület romladozott voltát mutogatni , mely szemünk láttára tulajdon súlya alatt dűl porba. Ma már nem csak Magyarhonnak , hanem a’ birodalom más részeinek is kormányzása — Erdélyt kivéve — alkotmányos formát öltött magára. A’kormányzás élén mindenütt felelős ministerek állanak. A’ kormányzás e’ modorára már minden miveit nemzetek reányomták a’ czélszerűség bélyegét , ’s a’ dolgok e’ fordulata nálunk is a’ birodalmat alkotó nemzetek közkívánatára a’ fejedelem hozzájárultával történt. Erdélyben is az események rohama és közvélemény országgyűlést sürgettek. Az országgyűlés megnyílt 's rajtunk a’ sor kormánygépezetünket átalakítani. ’S már most azt kérdjük , mit akartok? A’ régi állapot fentartását? korlátnokságot collegiatis, felelősség nélküli rendszerrel ? Miután e’ rendszer mindenütt hajótörést szenvedett, ha erre lelhetők nem is vinne , tervetöket miként létesíthetitek , miután a’ bureaucralia azon közkapcsa, mely midőn mindent: magyart, osztrákot, csehet, lengyelt és olaszt öszszeölelt, éppen azért mindent meg is fojtottt, nem létezik többé. Vagy talán ti is felelős reinisterséget óhajtatok és pedig Erdélyre nézve külön? Hol? Talán fenn Mécsben. Ily meszsze a’ hontól a’ felelős ministernek nincs semmi értelme ’s merőben üres hanggá válik. Vagy talán itt az országban, Kolozsvárit? E’ pontnál állapodjunk meg egy kissé. A’ felelős ministerium csak forma és éppen ezért egy jó és czélszerű forma , mert vele a’ nép felsősége a’ kormányzás pontosságával párosittathatik , egy erőteljes nép nélkül csak üres formává válik. Erőteljes nemzetre van hát szükségünk. Ez’ igazság még kétségtelenebb, ha európai és birodalmi viszonyainkat megtekintjük. Egyesitett erő nélkül a’ fejlődő nemzetiségek árja elsodorhat. Gyönge nemzet által támogatott ministériumunk szava nyom nélkül hangzanék el más két oly ministérium mellett, melyek közül egyik Magyarország, másik pedig a birodalom minden népeit képviseli. Ez világos, de mi még egy elégtételt nem tagadhatunk meg magunknak. Mi különös örömet érzünk, ha bizonyos embereket, mint a’ harist szavakon foghatjuk. Ti mindig a’ birodalmi egységgel kiczérkodtok. De vájjon ez egységet mi ál-‘ tál mozdítjátok elé inkább az általé ha a’kormányzást három külön ministeriurára szakasztjátok ’s a’ közös fejedelmet arra kényszerűitek hogy gondjait három merőben külön felelős ministerium és külön vált kormányzás közt oszsza meg, vagy ha legalább azon két országot, mely hason elemekből áll egy kormány alá egyesititek? Miért nem járultatok az uralkodáshoz bölcs tanácsaitokkal a’ birodalom más részei kormányának átalakításánál. Hiszen ha a’ felség ti reátok hallgat, nem csak cseh , lengyel , ostrák sat.hont nem egyesíti egy kormány alá, hanem mindezeknek, sőt talán Stiriának és Morvának is külön rainisteriumot ad. Nem, váltjatok meg igazán, miszerint nem tudjátok , hogy mit cselekesztek. Mert igy bocsánatot nyertek ha nem is a’ logicától és józan politicától, legalább a’ jó keresztényektől. Teleki Domokos. fiaBozsvár majus 28. 29. ~ Alig lehet városunkra ismerni* Mindenütt zaj, élénkség, zászló, leokárda, kardcsörtetés, tolongás. Tömérdek nép és kardos fiatalság lepi el az utczákat ’s kiséri a’ tisztelgő követeket; olykor, olykor egy egy éljen tőr ki, majd zugás hallszik, és unió és mindenütt unió. Az országnagyok kocsii szüntelen robognak. A’ cath. püspökét éljenző nép kisérte, oka egy lelkes körirat volt, melyet a’ székely papsághoz küldött a’ katona székelyek felvilágosítása végett. Az oláh küldöttség hoszszu sorban vonult el Lemény püspök vezetése alatt a’ piaczon. Ismert petitiójokat adák bé az országos elnöknél. A’ fiatalság gyűlései folynak ; lelkesültség és politicai érettség jellemzi azokat. Egyik gyűlésben a’ pasti küldöttség riadó éljen közt vautattatott bé ; így másból pedig az egész fiatalság tömegesen Wesselényi Miklóshoz ment tisztelegni. Ur házi tolmácslá a’ közlelkesülést, melyre aztán Wesselényi hoszszasan ’s megrázólag válaszolt. A’ ház elébe gyűlt roppant sokaság örömriadása végetlen volt. Az érkező vidékiek száma tömérdek. Magyarhonból is számtalan vendégeink vannak. Székely atyafit is ritkán látott Kolozsvár anynyit , mint most. Teleki László, Szöld’varhely követe, a’ rég nélkülözött derék férfin, körünkben van. Csengeri Antal, a Pesti Hirlap egyik szerkesztője is lejött megnézni az utoló erdélyi országgyűlést. Zaj, viták , tisztelgések , conferentiák ’s jóslatok közt telt el vasárnap, és végre földerült máj. 29-re. A’ piacz ’s az országhoz közel eső utczák már korán reggel el voltak lepve. Minden ablakból kiváncsi nézők kandikáltak ’s zászlók lobogtak. A’ nagyszámú nemzetőrség díszruhában foglalta el az országháza előtti tért. A’ sorkatonaság is kiállott tisztelkedni. Kilencz óra után az országgyűlési tagok csoportosulni kezdenek a’ székesegyház felé. Fényes öltözetet alig lehetett látni ; a’ főhivatalnokokat kivéve, majd mindnyájan egyszerű magyar ruhában voltak öltözködve. Ez alatt az országyülési terem karzata roppant számú hallgatósággal telik meg. Egy két nemzeti zászlót is lehet látni a’ karzatok hajlásainál. A’ hallgatóság számára alatt is szakasztatott hely. A’ jelesebb honfiakat, midőn belépnek, harsogó éljennel fogadja. De a’ lelkesedés legfőbb fokra hág,midőn Puchner magyar nyelven nyit-tja meg az ülést, és V. Ferdinand magyar király nevében szól. Egy fertály óráig nem juthatott szóhoz , hason eset jött elé valahányszor csak királyunk neve eléfordult. De szóljon minderről bővebben rendes országgyűlési rovatunk. Mi csak anynyit adunk még hozzá, hogy Erdélyben soha országgyűlés nem nyílt meg oly lelkesülés és örömzaj közt, mint ez. Este a’ város fényesen ki volt világítva. A’nemzetülésből kitóduló sokaság, az unió meg van, éljen az egygyé lett Magyarhoni kiáltások közt vonul el az utczákon. Az öröm, lelkesülés leirhatlan. A’ kir. biztos és kormányzó ablaka is fényözönben úszik. Szózat, az erdélyi kath. papsághoz! Szabad egyház minden világi és papi önkénytől. Ezen két elv életre alkalmazásán lehetséges oda jutni , hol az Istennek legdicsőbb ajándéka — a’ szabadság, a’ papságra úgy, mint szent egyházunkra várakozik. Kezdjünk a’szükséges reformokhoz; hozzuk papi állásunkat polgári szabadságunkkal illő arányba ; változtassuk a’ változható*, mi religionk lényegéhez nem tartozik, mi az idő szellemével ellenkezik ; tegyük nagyszerű elhivatásunkat dicsőbbé, a’ felsőség iránti függésünket édesbbé, & kölcsönös szeretetett és bizalmat szilárdabbá, mit következendő kivánatunk teljesültével hiszünk elérhetni. 1) Az ember lelkére csak érthető szavakkal hathatni. Azért valamint a’ német tartományokban, úgy édes hazánkban a’ szentségek kiszolgáltatását, minden egyházi szertartásokat , édes anyanyelvűnkön kívánjunk végezni. 2) Alkotmányos polgárzat fiai lévén, úgy hiszszük nem ellenkezik a’ hyerarchia lényegével, ha állásunk alkotmányos formára változtatik , épen ezért óhajtjuk : ‘ hogy valamint a görög egyház püspökeit maga választja, úgy mi is minden egyházi főnökeinket szabadon választhassuk , sértetlenül hagyva a’ királyi és püspöki megerősités jogát. 4) Mindnyájan emberek vagyunk , ’s igy gyarlók, tehát hibázhatok; de könynyen igazságtalanul , vagy aljas boszuból vádoltathatunk is , mire számos példával szolgálhatnánk. Azért esküttszéket, juryt óhajtunk, 4 papi személyből állót, az esperest elnöklete alatt, hol az elkövetett hibás tényre ítélet mondatván , jelentessék föl a’ püspöknek. Ezen jury vizsgálata elébe kívánjuk terjesztetni az úgynevezett informatiot, mely rólunk, de nélkülünk adatik. 53 Honi törvényeink által biztosított, de Önkéntesen elmellőzött zsinatok tartása ne akadályoztassék. 6 A’ növendék papság és eltehetetlenedett paptársaink számára tett alapítványok menynyisége kimutattassék , menynyiben ezek a’ közelebbi időkben a’ kezelők nem eléggé vigyázó lépései miatt , számos figyelmeztetések daczára tetemes károkat szenvedtek, a’ kezelők javaiból kipótolaodók, felelős consistorium által kezeltessék. Nem interkedés, nem a’ zavarosban halászhatás vágya ’s aljas nyugtalanság szólalt meg belőlünk, hanem szükségeinknek parancsoló hangja, ’s egyszersmind M.honban készült , ’s e’ pillanatban K. Fejérvárról mindenfelé köröztetett négy pontból álló petitio , mely valamint nincs szükségeinkből merítve, úgy nem is kielégítő Többen. Aldoz.Most a hon oltárára! Egy derék polgártársunk három darab aranyat küldött kezeinkbe az itt következő sorok kíséretében. Tisztelt szerkesztőség! Midőn a’ hazát, nemzetiséget, kir. trónt veszély fenyegeti, minden jó érzésű polgárnak tehetségéhez képest áldozni szent kötelessége, ennélfogva ezen czélból ide mellékelek 3 cs. aranyat azon kéréssel; méltóztassék azt a’ tiszt, szerkesztőség másoknak nagyobb pénzbeli áldozatjukkal együtt a’ magyar ministerium kezelése alá juttatni; egyszersmind ezennel ígérem és magam kötelezem , hogy az önkéntes nemzeti őrseregben egy nemzetőrnek napi diját 8 krral épben számítva 3 évig hordozni fogom. Kolozsvárit májushó 27-én 1848. Ötvös Ágoston. Károlyfejérvári követ. * # * Ide fölesleges minden commentár; most tettekre van szükség, nem czifra szavakra. Hazafiak versenyezzetek a’ nemes példa követésében. Szerk. KÖVET VÁLASZTÁS. Szászváros: kir. pénztárnok Lészai Antal és Pfaffenhuber Károly. Utasítás : unió: I 33 év ' L'.