Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-02-25 / 329. szám
Kolozsvárit 330 Péntek február. 35. Ikr. Megjelenik e’ jelen évben az Erdélyi Híradó hetenként kétszer, kedden és pénteken, N. Társalkodóval. — Félévi ára 4 ívnek hetenként postán 6 fr. p. p. Helyben Kolozsvárit 5 fr. 300 kr. — Hirdetések díja egyszer 1 — 10 sorig ‘20 kr. é von feljut minden sor 3 kr. ezüstben, másodszori és harmadszori ismétléskor e’ díjnak fele. Tartalom. Erdély és Magyarország. Halálozás. Igazítás. Kolozsvári napló. Maros-, és Háromszékek közgyűlései. Magyarhoni dolgok. Hir- FriVéi. Kutfófel. Hirdetések. Ialáozás. Pávai Antal, százados kapitány az 51-ik számú erdélyi cs. k. gyalogőrezredben, (elír. 14-kén Medgyesen meghalt. Béke hamvainak ! IGAZÍTÁS. Közelebbi számunkban m. Szacsvai Zsigmond ur kinevezéséről tudó »kasunkban e szó után ,,kormány székin sajtóhibából kimaradt : „tanácsos.“ Kolozsvári napló. A’ városunkra rótt ujonczok sorshúzása folyó hó 22-kén bétegződvén, talán nem lesz érdektelen, az egész folyamáról némi részleteket elmondanunk. Bli figyelemmel kisértük a' városi elöljáróságnak ezen, első kísérletnek valóban nehéz feladat» eljárását, ’s mon óhajtás támadott keblünkben , vajha a' törvény mind szellemének helyes felfogása , mind szigorú alkalmazása tekintetében ily végrehajtásra találhatna országszerte. A’ bizottság , mely a’ végett volt kinevezve , hogy az öszszeirott ifjak mentségei felett ítéljen , három hét alatt folytonosan ülésezett. Előbb a kóborló czím alatt befogottak közűl határozta el, kik tartozzanak ez osztályba , kik nem. Azután a’ nemesek bizonyítványait (menynyiben t. i. ily kérdések megoldására törvényes gyakorlatunk törvényhatóságokat jogosít), magokat korosabbaknak állítottak keresztleveleit, házasultak ’s egyetlen fiuk adatait vizsgálta meg , levonván az öszszeirtak számából mindazokat , kik egy vagy más helyes oknál fogva kimaradtak. Mikor a’ városnegyedek sorshúzásra felgyűltek, a’ főbíró névszerint elősorolta, melyik negyedből ki, miért marad ki a’ sorshúzás alól , felszólítván mindenkit, hogy kinek valami mentsége volna, akkor is álljon elő vele. ’S nem egy példa történt, hogy az ifjú épen akkor, mikor a’ szerencsejazékhoz járult, nyújtotta be bizonyítványait, minek következtében a’ bizottság mellékterembe vonulván , ítéletet hozott felette , melyet kijövetelek után a’ főbíró felszóval is okadatolva előadott. Volt többi közt egy nős ember , ki egy ügyüségből-e vagy miért, feledvén magát menteni, már ki is húzta a’ sorsot, ’s pedig kicsi számot, midőn beszélni kezdik lassan , hogy házas ember. Meghallván ezt a’ bizottság, azonnal kérdés lön intézve a’ jelen volt városnegyed lakosihoz , mivel nekik áll érdekükben , hogy valaki helyes ok nélkül a’ sorshúzók számát ne kevesitse, mondják meg igazán, házas-e az érdekelt egyén vagy nem? Kitűnt, hogy három év óta házas, és sorsjegyét viszszatették a’ szerencse-fazékba. Eásfelöl a’ kik helytelenül maradtak ki az öszszeirásból, alapos feljelentések nyomán előállittattak ’s utólagosan is sorsot húztak. Átalában a’ nagy nyilvánosság ’s ennek világánál mindenki előtt tisztán álló lelkiismeretes kezelés volt az, mi a’ népben bizodalmát, megnyugvást keltvén, semmi csendzavar, kitörés nem történt. Kóborló és önkéntes czim alatt 25 katonája volt a’ városnak besorozva ’s igy 35 volt sorshúzás útján kiállítandó. E’ szám a’ sorshúzásra képesítetteknek találtakra felosztatván, minden 14. legényre egy ujoncz esett, mi tanúsítja, hogy a’ kirovási kulcs még nyomasztóbban hatott Kolozsvárra, mintsem előre gondolhattuk, így pél.1. Felekre, 120 házból álló falura, honnan szintén 14 legényből lett egy katona, öt esett, mikor Kolozsmegyének egy oly népes helységére is, mint 11. Hunyni!, csak négy. És ha a’ kóborlók ki nem segítik Kolozsvárt, minden 8-ik legénye katonává leendett. Az ujonczok jövője némi biztosítására adott tánczvigalomból ’s önkintes adományokból, közel 4000 forintnyi öszszeg alakult, mely a’ polgári takarékpénztárban kamatozandván ’s 8 év alatt kamatok kamatjaival 6000-re növekedvén, nyolcz év kiteltével a’ hazajövendő 60 katona mindenikének 100 —100 forintjával kiosztanló. Ezen kívül történtek negyedenkint, sőt kisebb társulatonkinti pénzöszszetételek is, de melyekről a’ városi hatóság, tilalmazván a’ törvény ilyesmibe való tiszti avatkozást, hivatalos tudomást nem vehet. A‘ sors, mint mindenütt, úgy itt is játszott. Egyik városnegyedben, például, 13 gazda, úgy okoskodván, hogy 14-re esik egy katona, 20-20 pftot tett öszsze a’ körülök leendett ujoncz javára. És a' sors úgy akarta, hogy midőn 112 ifjúból 8 katona kellett, az említettük 13 közül hárman is húztak oly elsőbb számokat, hogy minden hihetőséggel sorozás alá jőnek. Hogy ily nagyszerű alkalmakkal , milyen az ujonczállitás, drámai jelenetek is merülnek fel , képzelhetni. Egy , mint mondják, jó oldalairól ismeretes, diák ifjúra, bizonyos közvállalat pénztárnoka rábízván a’ kezelése alábizott pénztárt, az ifjú 350 pftig károsodik, írnak az atyjának, hogy fizesse ki, de a’ tehetős atya mit sem akar tudni a’ fizetésről. Ekkor az ifjú, mivel, úgymond, neki személyén kívül nincs egyebe, ennek árán is kárpótolja az intézetet , és béállott katonának egyik városnegyed részéről 300 pftért, mit a’ megkárosított pénztárba szolgáltatott. Lesznek olvasóink közül, kik véleményt szeretnének tőlünk hallani az atya és a’ pénztárnok eljárásáról. Hallgatunk , csak anynyit jegyezvén meg, hogy az atyát nem ismerjük , hanem a’ pénztárnoknak úgy van százezer forint éreje, mint egy krajezárja. Városunkban egy katonatisztnek hat balti ája van, melyek igába fogva szekeret húznak. A’ hat igavonó, rendes idő-szakonkint tulajdonosuk karján legel, ’s többi dologtalan idejöket zsebében töltik , papírba takarva. Elődünk , a’ múlt évi naplóira , emlékezetben hagyta volt, miként egy testvérhoni fiatal kalandor nagy fureret csinálván a’ Maros és Küküllő menti hölgyek közt, a’ környbeli ifjuságot oly boszura gyulasztotta, hogy------M.Vásárhelyit kilopták egyik kereket a’ szekeréből. Ezen ifjú, mint hitelesen értesültünk, Kolozsvártól két postajárásra kórágyba esett, melyből azonban szerencsésen fel is üdült, de szerencsétlenül nem csak minden költségéből kifogyva, hanem még egy rakás vendéglői contoval is. Ő tehát úgy vélt magán segíthetni, ha incognito elillan. És úgy tön, a’ mint gondol vala. Ámde a’ fogadós, kinek talán 30—40 forintocskája forgott kérdésben, utána eredt és ütni érven az ifjút, elszedett tőle a’ mit lehetett, többi közt egy nagy csomó szerelmes levelet. Mi, kik e’ kalandokat ismerjük némileg, hívén, hogy a»« levetek «nk érdekest tartalmaznak, megszentük a’ fogadódnak , hogy ha béhozza Kolozsvárra, kifizetjük követelését azon reményben , hogly az érdekelt ifjúság, amott a’ Maros és Küküllő mentén, alparin jóval felül megváltandja tőlünk. Tudósitásukat bérraentesen elvárjuk; csak kérem a’ naplóiróhoz legyenek intézve, mert a’ szerkeztőségnek bizony sok a’ dolga. Az ujonczok javára folyó hó 22-én adott tánczvigalomban 9, mond ki len ez, ember volt. Hogy a’ czél meghiúsultán kívül, a’ redouttehaszonbérlő is tetemes kárt szenvedett, önkitt érthető. Marosszél közgyűlése. (vége.) Némelyek, igy folytatá D. S. beszédét, az indítványt erőnélkülinek kívánnák tekintetni már csak azon okból is , mivel az abban felidézett törvények törvénytelen korszakokból volnának kölcsönözve. Előttem pedig a’ felidézett törvényczikkek potencirozzák az indítvány erejét azon tekintetből , hogy ha e’ szegény haza feldúlt napjaiban is, törvények által szabályoztaték a’ székely főkapitányi hatóság , menynyivel inkább kötelessége e’ világosodott kornak, mindent megtenni az elöljárói viszszaélések zabolázására. — A’ fő- és alkirálybírói tiszt ugyanazon egy személyre tehető ruházása nem fonák, nem káros voltának bebizonyítására erősségül semmi úgy nem szolgálhat, mint az épen e’ részbeni kipróbált gyakorlat és szokás. Tudjuk pedig, mikép nemes Marosszéknek , korunkban , volt egy tiszteletre méltó alkirálybirája,aki, mint ilyen, az igazgatói tisztet is huzamos időkön keresztül közmegelégedéssel viselte. És feltéve, hogy volna némi anomália abban, hogy az alkirálybírótól főtiszthez való felebbhivás mind csak ugyanazon egy szentélyhez történnék , ez a’ kicsi képzelt baj még sem okozhatja azt, hogy elhárításáért az ős székely alkotmány szenvedjen sérelmet. Egyesek rövidsége a’ közjónak és érdeknek mindig alárendelendő. És már t.rt. midőn a’ felfejtettek szerint, D. E. képzelt erősségei egyen kívül mind vervék, verjük meg azon egyet is, mely szerint állitá, mintha az ellenzéki indítványt csakis személy iránti gyűlölség idézte volna elő; a’ czélt megközelitendőleg, a’ vitatás alatti helyettesítés tárgyában történteket úgy tekintve, mint egy fátumot, vessük azokra az elnézés fátyolát, jelenleg pedig jogunkkal élve, helyettesítsük B. S. urat a’ legközelebbről tartandó tisztválasztó közgyűlésig.“ — Pártolták a’ B. L. indítványát Nagy Sámuel, Biró Mihály, Dózsa Sándor ’s még mások is. De a’ tisztviselők ’s hivataloskodók egész tábora , szemben az indítványnyal , D. E. ujdonus lobogóját követve, elnök gróf a’ nyilatkozók többsége nyomán , a’ rr. határozatául kimondá D. E. ellenirditványát, t. i. hogy a’ „nemesiék rr. igazgató alkirálybiró gróf urnák az alkirálybirói helyettesítés tárgyábani eljárását méltányolják; ez úttal pedig a’ közelebbről tartandó választó közgyűlésig B. S-t al királybírónak helyettesítik.“ Ekkor B. L. fel - *) In parodo megjegyzem , hogy 1606 nem is a’ Bá*ta, hanem Bathori Gábor kora. r. 1. **) Kebelei Nagy Dániel. r. I.