Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-05-28 / 373. szám

T.^rtf aSniBi. Kormány-rendeletek. A/. osztrák liii*liijinnk• Oszszos Magyarhoni Kolozsvár. Kraszna­­i negitiböl. fiún'ak lmtígyj;l)öl. Ba­rá­tos Nyilatkozat. 11 ii fVi/ór. l.ijicsí'böl. Külföld. Hirdftinduyek. Iiormiî!iy-reji(lcîe(ck. 1* ti ranci. A’ magyar, erdélyi, bánáti, tót é­s h­o­r­v­á­t­o­r­s­z­á­g­i, nekem és a’ ma­a­­­g­y­a­r h­a­ti ministe­r­i­n­a­k alárendelt hadi-, fő- és határszéli kormányokhoz. A’ katonasághoz intézett és idemellékelt felszólításomat a’ főhadi kormány haladéktala­nul és egész kiterjedésében­, napiparancs által, parancsnoksága alatt álló seregnek és hadi hi­vataloknak szokott hivatalos utón tudtára adandja. István nádor, k. helytartó. Katonák 1­0 császári királyi felsége, legkegyelme­­sebb urunk, elhatározta magát, Bécsből Ins­­­bruck­ba elutazni. Bus értelemmel tudatom ezt veletek , meg lévén győződve, hogy ti hit, vitéz hadfiak­­ ezen bubán velem és a’ nemes magyar nem­zettel élénken osztoztok. E’ fontos pillanatban , mint szeretett urunk törvényes képviselője, fölhiva érzem magam.­t, azon meghatalmazásoknak , melyekkel ő felsé­ge engem fölruházni kegyeskedett, teljes gya­korlatába lépni. Ebben látom az igazi és egyetlen eszközt, minden érdekek egyesítésére és a­ magyar ko­ronához tartozó országok az idők viszonyai által parancsolt szilárd állásának megalapítá­sára. Enn­ek következtében fölhívlak benneteket, erősen tartsátok föl minden jólelkületü polgár­ral az anynyira szükséges egyetértést, enge­delmeskedjetek a’ magyar hadi ministerium pa­rancsainak , igazi katonai szellemben szigorún és pontosan. Katonák ! az idő komoly és fontos ! Csak az egyetértésben fekszik az erő, csak az nyújthat biztos kezességet a’ békö­­vetkezhető veszély ellen. Ennek valódiságától áthatva, a’ trón és haza védelmére törvényparancsolta nemzeti őr­­sereget csupán testvéreiteknek fogjátok tekin­teni , és őszinte buzgósággal mindent elkövet­ni, mi mainélelőbbi kiképeztetésökre szükséges. Mint derék vitéz férfiak , szavaimat föl fog­játok fogni, és velem együtt büszkék lenni a’ felett, hogy Magyarország és hozzátartozó ré­szek egy egyes és erőteljes hont képeznek, melynek nagylelkű népei minden perczben ké­szek a’ trónt öröklött tántoríthatatlan hűséggel védeni. Ő felsége, királyunk legmagasabb nyilvá­nított akarata következtében, ti a’ legköze­lebb alkalommal az általa szentesített alkot­mányra fogtok föleskettetni, elvárom tőletek , hogy ezen esküt az ő felsége és a’ haza iránt mindenkor tanúsított hódolatteljes ragaszkodás­sal fogjátok teljesíteni. "• B­e­l­üg­y m­i­n­i­ste­ri értesítések. I. A’ megyékhez, városokhoz és kerületekhez. Ő felsége, királyunk Bécset elhagyván, Insbruckba költözött. E’ szerint rendes szék­helyét megváltoztatván, telkeinkben a’ jövendő iránt méltó aggodalom támadhat. Kívánatos lett volna, hogy jött légyen egyenesen körünkbe, kik hívei lenni nem szüntünk meg. Védelmére, ’s hazánk védelmére nincs és ne legyen drága semmi áldozat. Királyunk ’s nemzetünk létele válhatlan kapcsolatban van , egyiket megment­vén, mindkettőt megmentettük. De hazánkat is körök körül oly irányú és természetű mozgalmak nyugtalanítják, melyek veszélyesekké válhatnak. Ellenséges törekvé­sekkel találkozunk még kedves honunk anyai keblében is. Ébren kell lennünk , készen kell lennünk , nyújtsunk mindennek békeolajágot , de a’ hadi megtámadás viszszavett sér© is gyűjt­­sí­nk magunknak erőt és hatalmat. Úgy látszik, a’ vész és veszély titokban készül. Talán nagyobb , mint hiszszük , talán kisebb, de ép azért, úgy a’ nagyobb, mint a’ kisebb találja készen hazafius sziveinket. A’ koronából egy drágakőnek sem sza­bad elvesznie. Hazánkat egészen meg kell tartanunk , a’ maga teljes épségében, szépségében, termé­kenységében, hogy legyen méltó földe a’nem­zet diszló virágának. A’ ministerium által , e’ mai napon kelt és idezárt hirdetményében , a’ hazának minden i­­gaz fia felszólittatik áldozni a’ haza"­ oltárára. Nem vár a’ haza nagy áldozatokat, de meg­várja , hogy mindenki becsületesen és lelkiis- s meretesen telje­mtse kötelességét. Pillanatai a’­­ hazának drágák , azokhoz most élete és halá­­la van kötve. Ezek folytában önök­­hazafiai felszólítást intéznek polgártársaikhoz, hogy a’ 1. évi má­jus 26 kán kelt ministerelnöki rendelet értel­mében , a­ rendes nemzetőrség sorai minél előbb lelkes fiúkkal bételjenek. Felszólítanak egyszersmind mindenkit, hogy hallja meg a’ haza és nemzet esdeklő hangját, és mi áldásaiban annak részesült, azokból jut­tasson a’ hazának is. Önök fogják kitalálni a’ legczélszerűbb módot, mi a’ lelkesedést a’ pol­gárokban fölébresztvén, sükerre vezet. Szólja­nak a’ szívhez, az észhez, ’s ép úgy zörges­senek a’ szegény, mint a’ dus ajtaján, mert a’ hazának egyenlőképen fia mindenik. Különösebben szükséges leend : 1) A’ hatóság terjedelme és népessége szerint több küldöttséget kinevezni, mely meny­nyire lehet, a hely­színén , az ajánlatokat át­­veendi, az ajánló nevét, lakát’s ajánlatát pon­tosan feljegyezvén. 2) Elfogadtatik készpénz, drága érez, fegyver, gabonanemü , posztó, vászon és min­den, mi könynyen pénzzé fordittatható. Kölcsön is szívesen elfogadtatik, mely esetben a’ köl­csönvett pénz vagy áru körülírva kiteendő , el­adási becse meghatározandó ,’s róla , mint min­den más ajánlatról is, átvételi bizonyitvány ki­adandó. 3­ Az áru lehető jutalmasan, de tüstént adassák el. A’ begyült pénz a’ törvényhatósági pénztárba teendő, honnan az a’ pénzügyminis­­ter rendelete szerint fog elszállitatni. A’ be­gyült pénzről mind a’ pénzügyministert, mind engem minden 14 napban értesíteni kell. 43 A’ rendeletem vétele után két nap alatt az állandó bizottmányi ülés megtartandó, mely­ből a’ küldöttségek tüstént kiküldessenek. Min­­deniknek legalább öt tagból kell állania. Rova­­tos jegyzékeik párját elvárom , másik a’ tör­vényhatósági levéltárba teendő. A’ részletek meghatározását önökre bízom. Hazánk gazdag. Fiai bírnak áldozni. Szá­zadok óta nem volt szentebb kötelességünk a’ haza és király iránt. Újra tegyük ragyogóvá a’ magyar koronát, újra tegyük le alapját a’ ma­gyar hazának. Ez a’ czél , ez a’ feladás , mit nem a’ nagy , hanem a’ gyors segedelem ál­tal érünk el. Megvárjuk a’ haza és nemzet nevében , hogy mindenki szívesen és becsületesen teljesít­se hazafiai kötelességét. Kelt Budapesten, május 10 kén 1948. Szemere Bertalan, belügyminister. Ill. Az országgyűlés határnapjául i. e. Julius 2 dik napja tűzetett ki, ’s a’ meghívó rende­leteket a’ belügyminister sietve készitteti. Budapest, május 20-kán 1848. Az osztrák h­irlapi­lik­ 19. Mindazon nyílt igazságtalanságon és titkos ár­mányok közt, melyek az unió ellen egy vét­kes reactio következtében úgy honunkban, mint az osztrák időszaki sajtó utján egy idő óta fel­merültek , nem hordja egy is a’ jogtalanság és erőszak bélyegét anynyira magán, mint :Az osztrák hírlap f. hó 13-án kelt vezércikkében közlött azon tény , miszerint az alsó ausztriai rendek egy ő felségéhez intézett erőteljes fölterjesztés­­b­en Magyarországnak Erdélylyeli egyesülését a’ programaticii sanctioval öszszeférhetlennek , ’s a’ birodalom érdekeire nézve károsnak nyil­vánítják , ellene ünnepélyes óvást tesznek ’s ő felségét megkérik, hogy ne méltóztatssék az e­­gyesü­lést semmi esetben is megerősíteni. A vezczikk írója reménységét fejezi ki az iránt , hogy addig is, míg Bécsben az országgyűlés nyomatékos szavát fölemelné, a’ többi orszá­gok és tartom­ányok az említett elválási moz­galmak ellen hasonló ellenmondásokat fognak tenni. , , , Ezek uraim ! nem az időszaki sajtó moz­galmai, nem hirlapi czikkek ’s nem egy epés hírlap szerkesztő tollából folynak. Ezek nyilvá­nos tények , tények , melyek nem egy felizga­tott miveletlen néptörmeg macskazenéjében vagy egy idvezlő sokaság fáklyás menetében nyil­vánulnak ; ezek a’ birodalom egyik legtekintély­esebb tartományának miveit egyénes ’s politi­kai jogok gyakorlatára meghívott képviselő tes­tülete által intéztetnek egy testvér nemzet leg­szentebb jogai elnyomására ’s minek e’ tény jog­alapjául kell szolgálni, az a’ pragmatica san­ctio, a’ magyar nemzet és osztrák ház között kötött sark szerződések egyike. Ismerjük mi a’ pragmatica sanctiot, igen az ezt megelőző szerződéseket, igen törvény­­könyveinknek köteteit , melyek tömegesen az osztrák birodalomhoz őszinte csatlakozásra kö­teleznek , de ezeken kívül ismerünk mi még e­­gyebet is , mi egy nemzetnél a’ törvények e­­gész halmazánál ’s a’ mait hagyományok rövi­­den pietásánál többet nyom , ’s ez saját érde­künk. A’ polgárias és miveit német és a’ mi­­veltség kiindulási pontján álló sláv nemzet kö­zé helyezve tudjuk, hogy nemzetiségünk fen­nmaradása az elsőhöz hiv ragaszkodást tesz kö­telességünkké, de midőn átalakulásunk jelen stádiumát is e’ meggyőződésünk, e’ vallásos hit szerint akarjuk intézni, tudjuk azt is, hogy a’ praematica sanctio, ezt követett törvényeink s legszentebb nemzeti érdekünk jogosítanak fel arra, hogy kifejtésünk szabadsága bár­mely más nemzet béavatkozása által ne korlá­­toltassék. E szabadságot, e’ minden nemzetek általános jogát követeljük rol, ’s e’ szabadság­ra magu­nkat soha inkább felj­ogositva nem é­­reztíik, mint most az igazság nagyszerű vol­­veinek gyakorlása után , midőn a’ szabadság , egyenlőség és testvériség elfogadott kereszt­­sége által Európa mi veit népei közt helyit foglaltunk. Ta fel valátok jogosítva uralkodástoknak századokon keresztül reálok nehezült zsarno­k-

Next