Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-05-30 / 374. szám
Kolozsvárit 'B'artalom. Kolozsvár máj. 28. Mit akartok ? K ''o svir máj. 28. 2'). Áldozatok. l'tvarbelyszék. Cáiksziiki hirek. Mulii/or. Ausztria. Külföld. B&oSofsvar máj. 'S8. 31. délelőtt 1i órakor nemzeti gyűlés volt az oszág is teremben. A’ roppant számit hallgató-ág bijzsűriy ul éUrne.%*# régi ke Jee!:jVr. Megható jelenet toll Wesselényi Miklós belépte. Teleki Domokos elv- és szh barátja vereté. Tizennégy évreliszsiaemlekezés fájdalma, a’ jelen orom- és ketetérzetes jövő iránti remény és aggodalom e’ nagy honfi látására támadt vegy ii érte egy oly hangos éljenkiadásban tört ki, edito e’ terem falai közt soha sem volt. Kemény Dénez s ajánlatára elnökévé kiáltá fel a’ gilé« id. Det filén Jánost. Kínok hépét elfoglalván jelenti, miszerint hogy az országgyülés, »' körülmények sör- jgetőségéhez képpest gyorsabban haladhasson működésében, már előlegesen bizottság alakult, mily a’ tájdokozás tárgyait formúlázva terjesz js be az ülésekbe. Felszólítja Kémét Dénezs polgártársát, a' megnyitás 's a’ legelőször felveendő tárgy iránti megállapodás előterjesztésére. Kemény Dénezs. Az országgyűlés megnyitását illetőleg előadja, miképp a’ jelen körülmények egészen különbözvén a’ régiektől, mikor csak a' meghiás ünnepélye fölött is olykor napokig falt a’ tanácskozás, intézkedni kellene, hogy a’ kir. biztos holnap haladéktalanul megnyissa az országgyűlést. Azért jó lenne, ha elnökünk megkérné a’ kir. kormányzót, hogy e’ kivánatunk valósítását a' kir. biztosnál eszközölje. (Helyes.) Ki nők. Kötelességének tartandja e’ megbízatásában eljárni. Kemény Dénet s. A ttán lássunk azonnal dologhoz. Legelőbb a’ kir. előadásokat olvassuk fel ’s a’ jegyzőkönyvi bizottságot alakítsuk, még az elő ülésben. E’ bizottság választása sok időt szokott fölemészteni, most bízzuk kinevezését az elnökre. (Helyes.) 3 most felolvassa a’ kir előadásokat. A két első pontot rászalás követte. A’ harmadikra helyeslés, a’ többire ,,benne van az unióban“ hangzott minden alakról. Wesselényi Miklós. Úgy hiszem, sem idő, sem ok a’ kir. előadások helyes- vagy helytelenségének taglalásába ereszkedni. Csak anynyit jegyzek meg, hogy a" három első pont oly szoros kapcsolatban áll egymással, miképp télihibánál egyébnek nem tulajdoníthatom, hogy a harmadik nincs elsőnek sorozva. Hiszen ha mi az uniót kimondjuk , akkor természetesen niincs szükségünk sem cancellárra, sem kit táblai elnökre, hanem mondjuk ki, akkor aztán választhatunk. De ordine chronologica is első tárgy az unió; mert ezt urunk királyunk nemcsak javasolta, hanem törvényczikkbe a’ magyarországi 1848: 7 törvénybe foglalva szentesítette is. Azért hát mindenek előtt az unióról kivánok röviden szólani. Bőnszülte keserű csapás választotta el Erdélyt M Magyarhontól. E’ válás sebei vérzettek ’s a’ vérzés következménye fokonkénti gyöngülés jön. Érezni kezdették ezt úgy Magyarhon, mint Erdély lelkesebb fiai, s a’ mint fejlődött a’ polgári élet, azon arányban növekedet az egyesülés óhajtása. Toltak, kik ellenezték is, úgy tekintvén ezt, mint az alkotmányosság rovására bitorolt hatalmuk ellen intézett csapást. Ámde a’ két elem küzdése közt tisztult az eszme ’s hovatovább izmosult az unió ügye. Végre a’ legújabb események életet adáak neki’s Magyarország, miután szabadságot és jogegyenséget vívott ki ki maga dk , kimondotta a' winket hálára kötelező 7. törvénycikkben . »»szép azon javalltakat testvériesen kivánja velünk megosztani. Az unió nálunk nem lehet hoszszas vita tárgya. Csupán e' kérdés megoldásától függ : elfogadjuk - é a’ magyarhoni 1848 . 7. törvénycikket vagy ezt *? (Felkiáltás : elfogadjuk.) Én is azt hiszem, hogy elfogadjuk, mert ezt a haza és fejedelem iránti hűség egy iránt parancsolja. Mondjuk hát ki, hogy mi az idézett törvényt elfogadjuk, ’s erről alkotandó törvényjavaslatunkat terjeszsük futár által ő felsége elébe. A’ kir. megerősítés bizonyos, mert ő felsége ez iránt nyilvánított meggyőződését nem változtathata , másfelől szükséges is a’kedélyek megnyugtatására. Ezen előadást átalános helyeslés követvén Kemény Dénes törvényjavaslatot olvas fel az egyesülésről szóló törvényczikk alkalmazásáról 4. §-ban. Az 1. § rövid szóváltást idézett elő. A pozsonyi törvény t. i. ott , ha az Erdélynek adott 69 szavazat felosztásáról van szó, Kolozsvár , Marosvásárhely és K. Fehérváron kívül csak 13 várost említ , pedig 15 van. Ez, mint Wesselényi Miklós, ki maga jelen volt ama törvény alkotásán, fö’fejtette, csupán azon tévedésből származott, miszerint a’ pozsonyi országgyűlés régibb érd. országgyűlések jegyzőkönyveiből járván végére az országgy. képviselettel biró törvényhatóságoknak , ezek közt Szamosujvárt és Erzsébetvárt, mint a’ melyek csak a legújabb időben kezdenék e’ jogot élvezni , nem találta. Ennélfogva a’ szerkezetbe 13 helyett 15 város s ' G£ szavazat helyett 71 lön téve. Azonban fölmerült azon körülmény , mikint az említett két t.hatóság kir. város; a’ pozsonyi törvényhozókat pedig úgy látszik azon elv vezérelte, hogy a’ kir. városoknak maradjon meg két két szavazata: tehát Sz. újvárit és Erzsébet várost nem az egy egy szavazattal bíró 13 városhoz, hanem a’ három kir. városhoz kellene sorozni.. E’ kivánatot nyilvánították az érdekelt városok követei é s a’ ház egyhangúlag pártolta, agynyival nagyobb készséggel, mert mint Zeyk József megjegÿzé, mindazon népfajok között, melyeket a’ magyar keblébe fogadott, az örmény az, mely irántunk mindig a’ legrokonibb csatlakozást tanúsította. És a’ javaslat 1. §-a oda lön módosítva, miszerint Erdély nem 69, hanem 73 követet küldene a’ legközelebbi pesti országgyűlésre. A’ 2. § választmány kinevezéséről szól, mely a’ pozsonyi 7. törvény 4. §-ból kifolyólag érintkezésbe tegye magát a’ ministeriummal a’ teljes egyesülés iránt dolgozandó törvényjavaslatok végett. A’ 3. §. a’ legközelebbi pesti országgyűlés által teendő intézkedésig az erdélyi közigazgatási és törvénykezési testületeket jelenlegi állásukban hagyja meg. A’ 4-ik a’ közigazgatási hivatalnokok elmozdithatását, a’ bíráknak pedig elmozdithatlanságát tárgyazza. E’ három §-t minden észrevétel nélkül elfogadták. A’ javaslat e’ kép előleges tanácskozáson átmenvén, Szász Károly indítványára az is végzésbe ment, miszerint szólítsák fel a’ ministeriumot, hogy e' törvényjavaslatnak mentős előbbi megerősítését eszközölje. Ezek után Szász Károly előadja, mikor a’ pesti országgyűlés határideje mindjárt itt van ’s ott Erdélynek képviselve kell lenni. Ámdemiután Magyarország a’ követ választási népképviseleti alapra fektette, ha Erdély képviselői a’ régi rendszer szerint választva vielnének ii , mint kúsztok választottal, ha talán el is fogadnák, meghunyászkodva kellene valamely szégyenzugba vonulniok. Azért hát intézkedniük kell *irgotim arról, ho*y követeinket a’ pe.-ti országgyűlésre képviseleti formák szerint választva küldhessük fel. Mivel pedg a’ possonyi választási törvény Erdély körülményeire nem egészen alkalmazható, főleg azon okból, mert itt nem lévén még úrbéri szabályozás a’ választói qualificativul határozott úrbéri telek ismeretlen menynyisége szóló törvényjavaslatot terjeszt elő, mely egyéb pontjaiban némely helyközi viszonyaink tekintetbe vétt’e mellett, öszhangzik a’ pozsonyi törvény elveivel, csak hogy az úrbéri földbirtokqualificatio helyett adómenynyiséget teszen alapul. E’ törvényjavaslat vitát idézett volt elő. Derzenczei és Antal Imre bár menynyire pártolják az idővéli gazdálkodás elvét, a’ hon ’s nemesség rovására nem kívánják alkalmazni ; azért időt kívánnak a felolvasott javaslat megfontolására, mielőtt érdemleges tárgyalás alá kerülne. Dialis és 3i ikó figyelmet kértek fordittatni a’ csíki katonaszékelyekre, kik idaiglan sincsenek a’ fejenkinti szavazási jog gyakorlatában, ’s kikről alaptalanoknak nyilvánítják azon kósza híreket, mintha az uniónak legbuzgóbb pártolói nem volnának (E jenek !) Horvát János: Semmi oly eljárást, melyit unie?- k*?sîe?teîoé, nery párta*. 2-án Pesten kell lennünk, addig a’ képviseletet rendeznünk lehetlen. Ha létre jöhet nem bánja , különben neki mindenesetre kötelessége felmenni, mert hitet tett le reá. A’ vitának azon megállapodás vetett véget, miszerint a’ javaslat ma délután köziratra megy, ’s holnap délután 4 órakor veszik érdemleges tárgyalás alá. Egyszermind határozattá lett, hogy az indítványozó választmány ezentúl minden javaslatát kinyomássá, mielőtt tanácskozás elá kerülne. A Mint t. olvasóink e’ vázlatból láthatják , országgyűlésünk az unió eszközlésében nem azon irányt vette, mely szerény óhajtásunknak teljesen megfelelne. 31i azon hitben élvén miképp az unió már birja a’ fejedelmi szentesítést következőleg teljes érvényesítésére csak Erdély beléegyezése szükséges, felküldöttük volna ugyan az 1848. I.törvénycikk elfogadásáról szóló nyilatkozatunkat fejedelmi szentesítés alá, mint b. 3 Wesselényi monda, a’ kedélyek megnyugtatása végett, de az unió életbeléptetését nem föltételeleznék a’ fejedelmi szentesítés leérkezésétől. Mert 1) ez jelenleg nem egyéb egy ünnepélyességtéteménynél. 2) Trunk királyunk hollétét sem tudjuk bizonyossággal. a) optimistai ábránd , azt hinni dolgaink állása felől , hogy az udvari camarillának sem rész akarata, sem hatalma nem lesz annyi , miképp a’ fejedelmi szentesítést addig hátráltassa , mig vagy túl leszünk jul. 2-kán , vagy megtörik a’ nép türelme a várakozás súlya fa alatt , vagy végre sikerül a’ sláv ármánykodásoknak felbolygatni minden társadalmi viszonyokat , hazánkat az anarchia véres karjai