Erdélyi Hirlap, 1923. október (7. évfolyam, 1632-1657. szám)

1923-10-02 / 1632. szám

At&á? VII. évfolyam, 1632 s­ám Ara 2 lei. 1*23. október 2. Kedd Megjelenik hét­­ 5 és az ünnepeket s­övető CKI fizetés: évente bSQ, */, évre 240, lL évre 120, napok kivételével naponta. — Szerkesztő- Politikai és közgazdasági napilap idóra 40iei.Külf­öldre a duplája. Számonként­ség és kiadóhivatal Strada Metianu (voll ®­a­r­r Bucurestiben 50 b.-val több, Ausztriába 2000 OK­FÓriag utca) 1,­­ telefonszámok: 97 és 173. Csehszlovákiában 1 cK,Jugos­láviában 2 dinár Bajorország mindig a «nehéz természetek» sorba tarto­zott, a germán egységmozgalmak vagy ál­landó vagy végső ellenzője volt Nagy Ká­roly korától az Ottók idején át az első Ho­­henzollern-császárság megalkotásáig­.. Stília észak felé nem nézett, vagy kélet vagy nyu­gat felé orientálódott, mintha a Duna, a «vén korhely» habjainak locsogása az ő né­pét is izgékony álmodóvá tette volna, mint a többi elütő turáni vagy római népeket, akik az ő életébe tették eddig életüket és­ ha­lálukat. Még akkor ,is, midőn a tágabbb Né­metország nemzeti vallást alkotói Luther jóvoltából, Bajorország nem protestált, ha­nem­ katholizált, mikor egész Németország­­ összefogott Bonaparte ellen, a Duna és Rajna külön szolgálatba szegődött, s a fran­ciáik oldalán ontotta vérét. Az a körülmény, ahogy a mai bomladozó német­­ birodalom prokla­málásakor, 1871. jan. 17-én Versail­­lesben II. Lajos bajor király ajánlotta fel­ a német császári méltóságot Vilmos porosz királynak, a «hagy»-nak, a «hős»-nek, a «sasá­nak, az «öreg»-nek, mintegy szimbolizálta, hogy Bajorország csak kelletlen hajtja fe­jét az egység jármába és egy uj, fordított,­­ bosszútálló Versailles alkalmából igyekszik azt onnét kiemelni. Egész Németország vö­rös lett 1918 után. Bajorország a zöld­ szint választotta és ma minden germán ijedve, ludbőrösre mered München felé. Lesi, várja, számolgatja, kinek a kezébe kerül ott a ha­talom­. Ha Hittler jön-e, Ludendorff fog-e diktálni vagy Kahr dr. dönti el a birodalom sorsát. Mert más német a bajor német, más a lelke, foglalkozása, múltja, a­mbiciója, mint a többié. Bőrét az alpesi levegő, gyom­­rát a Duna vize mosta és vérébe itáliai ,és a turáni patakocskák pm lőtte ki. Született el­lenzéke mindannak, ami a nyugtalan szláv­­ból acélkemén­nyé és gőgössé szilárdult po­­rost jelent a világnak. A Bajorországban legutóbb lezajlott ese­mények arra mutatnak, hogy újra szeparációs lehetőségek fognak érvényesülni. A diktá­tor­ hatalom Kahr dr. kezébe került, ki Knilling és­ gr. Lerchenfeldt előtt miniszter­­elnöke volt az országnak és a­kit Ebert nek, a német birodalom államfőjének, csak ne­hezen sikerült akkor a hatalomból kiemelnie. Kahr törhetetlen monarchista, a zöldi inter­­nacionale szervezője, ellensége a lutheránus birodalmi császárságnak és a dunai német állam­ gondolatáért lelkesedik. Mostani ha­­talomra jutása nem jelent ugyan közvetlen veszedelmet a német egységre, sőt a Hitt­­ler-féle desperadók­­ megfékezésére igen al­kalmas, de jelenti a jövőre nézve. Kahr a szó igaz értelmében reálpolitikus, aki csak jól előkészített szervezés és jól megfontolt pillanatban tesz­i meg a döntő lépéseket Olyan, mint a «Cirkusmensch» hőse, aki a biztos siker tudatában robbantja fel a meg­lévő helyzetet. Érthető tehát, hogy Németor­szág «birodalmi része» az, amely Stresem­an­­nak engedelmeskedik, mohó szemmel nézi, mikor mozdul m­eg Kahr intő ujja, ma, hol­nap vagy holnapután. De izgulva figyel Mus­solini és a pápa is. A legkedvesebb, legfino­mabb németek a sors fonala felé látszanak nyújtani művész és bátor kezüket. És ha sike­rül nekik a Witte­sbach uralkod­­óházat res­­­taurálni, ki tudja hol áll meg a mozgalom! és Európa közepe milyen vulkanikus rengése­ket fog átélni ? (­S. j Kereskedők és Iparosok Országos Gazdasági Pártja. Kereskedők és iparosok tiltakozása a kereskedelemellenes politika ellen. — Az arad—várad—bánsági kereskedők impozáns nagygyűlése. Temesvár, október 1. Sat. tud.) A kormány antimerkantilista politikája, amely főként a spekulációról szóló törvényben kul­minált, de amely az ország egész gazdasági életében erősen­ érezteti káros hatását, arra késztette a kereskedőket, hogy az esztendők óta hiábavalónak bizonyult küldöttségjárás és memorandumozás helyett új utakat és módo­kat keressenek, amelyekkel érdekeiket hatha­tósabban tudják megvédeni. Az Arad-Bánsági Kereskedők Egyesületeinek szövetsége vasár­nap a Temesvári Kereskedők Egyesületének helyiségeiben kongresszust tartott, amelyen messze kiemelkedő határozatok jelzik azt az utat, amelyen az ország kereskedői és iparos osztálya a maga közgazdasági súlyának meg­felelő érvényesülést küzdhet ki magának. A naggyűlés ugyanis általános lelkesedés mel­lett elhatározta egy Országos Közgazdasági Párt megalakítását, amely hivatva lesz a ke­reskedők és iparosok érdekeit ott védeni meg, ahol a védelem hiánya az egész kereskedői és iparos­ tábort oly katasztrofálisan érintő hatá­rozatokat hozhattak. A megjelentek A vasárnapi kongresszuson a nagyszám­ban egybegyült temesvári kereskedőkön kívül megjelentek Faragó Rezső­, az aradi keres­ke­dők szövetségének elnöke,­ az Aradi Általá­nos Takarékpénztár igazgatója. Szöllőssy Zsig­mond dr. főtitkár egy tizennégy tagú keres­kedő-csoport élén Aradról, Fried János dr., a nagyváradi kereskedelmi csarnok főtitkára Nagyváradról, az aradi iparosok szindikátusa részéről Moskovitz Izidor elnök és Vajda Iván dr. titkár Aradról, Grünfaaum Soma Lugojról, Radó Lipót dr. egy harminc tagú kereskedő­csoport élén Orsó­váról, Nobel Mór és Fröh­lich Sándor Resitáról, Flesch Árpád és Avram Aurel Lipováról, Huszárek György Nagyszent­­miklósról stb. A temeszti kereskedelmi és iparkamarát Lendvai Jenő főtitkár képviselte. A kereskedő­tábor sérelmei. A kongresszust Kun Rich­árd elnök román nyelven nyitotta meg, majd magyarul nagy­hatású beszédet tartott, amelyben hangot adott annak az elkeseredettségnek, amellyel az ország kereskedői osztálya a kormány egy­másután hozott antimerkantilista törvényeit és rendeleteit fogadta. Rámutatott arra, hogy az eddigi eszközök eme politika kedvezőbb befolyásolására hatástalanok maradtak és ezért új utakat kell keresni, hogy a kereske­delem és ipar­ érdekeit hathatósabban megvé­delmezzék. A fejlett és nyugateurópai néven álló bánsági és erdélyi ipar oly fejlettségi színvonalat dokumentált, amelyet meg kelle­ne becsülnie az ország minden tényezőinek. Ezzel szemben ezt az ipart, ezt a kereskedel­met nem engedik fejlődni, — m­ondotta Kun Rich­árd — ennek útjába gördítenek leküzdne­ 1 éjjen akadályokat, ennek tagjaira raknak súlyos bilincseket­,ezt fosztják meg az éltető levegőtől, az áldást hozó napsugártól. Országos Közgazdasági Párt: Ilyen körülmények között a kereskedők­nek nem marad más hátra, mint az egyetlen úton keresni érdekeinek védelmét: a politika útjain. És pedig nem valamely ma létező poli­tikai pártban kívánja tömöríteni az ország kereskedői és iparos-táborát, han­em egy min­den közjogi, nemzetiségi és felekezeti vállei­­tástól független országos közgazdasági párt megalakítását indítványozza A következő határozati javaslatot ter­jeszti a kongresszus elé: 1. Mondja ki az Ar­ad-bán­ Duse megbukott Bécsben. (Burián Károly a Volksoperben. — A cseh Capek­­testvérek fantasztikus drámája Leopoldine Kon­stantinnal. — Új színházi tervek. — Kálmán Imre „Marica grófnője“. — Jeritza Parisban. — Lehár Ferenc vaudevilleje és egyéb újdonságok a bécsi operette-piacról.) (Bécs, oki. 1. Saját tud.) Az ünnepelt tragika fellépett és a Düse-láz Duse-csalódás­­sá változott A kritika és a közönség egyhan­gúlag megállapította azt, hogy Eleonore Dus.­. bizony igen megöregedett és immár nem való színpadra. Szomorú dolog, hogy ez a “Ha­talmas sikerekre visszatekinthető színésznő nem akarja ezt tudomásul venni, hiszen az öregség emberi dolog, habár Sarah Bernhard még 80 éves korában is sikerrel alakította fia­­tal színésznők szerepeit. Jászay Mari és Blaha Lujza is példa arra, hogy öregas­­­szony — nem vénasszony. No de ez a ter­mészet különös adománya és akinek ez nem jutott, az legjobban teszi, ha a változatlanba belenyugszik és belátja azt, hogy az ifjúság bizony elrepült. Düse külön tragédiája az a reklám, amelyet impresszáriói számába ki­fejtenek. Talán nem is lett volna oly nagy­ a csalódás, ha az impresszáriók reklámja, Duse különös magatartása nem csigázta volna fel oly nagyon az igényeket, így azonban min­­denk­i különöset várt és a színpadon a fe­rtőmén helyett egy megtört, öreg asszony je­lent meg, akinek hangja is bizony­ megko­pó I­ már kissé. Az elmúlt napok egyetlen eseménye Duse vendégszere­pl­és­e volt, mivel a többi szín­­házak nem mertek se­mm­ivel sem kirukkolni, félve a konkurrenciától. Egyedül a Stadt­­theater mutatott be új darabot, a szintén túlságosan bereklámozott fantasztikus ope­rettet Kreisler karmester élményeiről és ví­zióiról. Állítólag három milliárdba került a berlini színpad áttelepítése és felszerelése Bécsben. Ezt az összeget színház alighh fogja behozni, mivel a kusza librettó és a nem éppen dallamos zene nem nyerte meg a bécsi közönség tetszését. Itt aligha fog en sülte kétszázszor menni, mint Berlinben­, ahonnan a színészek most valóságg­al elözön­lik Bécset. Két év előtt a bécsi színészek né­met márkáért törték magukat, ma a berliniek «alpesi dollárokat» akarnak keresni. A Hot­ter testvérek — négy berlini színház igazgatói — kibérelték a ’ Hofburgban levő Redou­­tensaalt és berlini színészekkel modern da­rabokat játszatnak. A Bürgtertheaterben, a Kammerspieleben, valamint a Roland-Büh­nen szintén berlini együttesek játszanak. Az Apollo-Theater is berlini vendégükkel hozta színre Oscar Strauss «Die terichte Jung­frau »-ját. Azonban nemcsak a német színé­szek, de az évek óta ott működő oroszok is sorra Bécsbe jönnek. A tavaly már itt járt «Kék madár» című orosz együ­ttes kibérelte a Pan-kabarét és egész télen át itt fog ját­szani. A Burgtheater néhány év előtt Ber­linbe költözött művésze, Alfred Gerasch a Bahnenvereinnel tárgyal, hogy az bocsássa rendelkezésére az egyesület székházában levő színház­termet. Gerasch a Neue Berliner Theater együttesével akar itt előadásokat ren­dezni. East non least Bécsbe költözik Fritzi Massary, az ünnepelt berlini primadonna is. Beszámoltunk m­ár arról, hogy l­ régei' Miksa

Next