Erdélyi Hirlap, 1924. május (8. évfolyam, 1797-1819. szám)

1924-05-03 / 1798. szám

Axad, Vili. évfolyam, 1798. sutám Egyes példány 3 lei, vasárnap 4 lei. 1924. május 3« Szombat Megjelente hétfő és az Unnepeket követő ezelőtt Előfizetés: évente 600, ■/, évre 300, "/* évre 150 »apók kivételével naponta. — Szerkesztő­ _ •• 1 hóra 50 let Külföldre a duplája. Szántónkén­ lig is kiadóhivatal Strada Mettanu (volt /11)1 flVJ Umi »­­ Bucurestiben 50k.-val több.Ausztriába WOO oK Zarrag­atea) 1,­­ telefonszámok: 97 és 173. I lílíl/l­ Csehszlovákiában 1 ch, Jugoszláviában 2diná Választások lesznek Csehslovákiában A rengeteg panamaügy és a sajtótör­vény ellen folyó agitáció válságossá tették a cseh politikai helyzetet. A parlamentet a kormány nem fogja összehívni május vége előtt, amíg olaszországi útjáról Massaryk elnök vissza nem érkezik, mert a szükséges lépések megtételére az elnök­től teljhatalmat akar szerezni. A politi­kai körök meg vannak róla győződve, hogy a sajtótörvénnyel szemben a szená­tus elutasító álláspontja immár bizonyos lévén, a kormány a feloszlatás fegyveré­hez fog nyúlni és a választás előtt telje­sen rekonstruálja magát. Massaryk elnök, aki Génuából Szicí­liába utazott, a római Tribuna tudósító­jának kijelentette: Meg van a lehetőség arra, hogy Magyarország valamikor ké­sőbb belép a kisantantba. A kisantant Né­metország kelet felé irányuló törekvései ellen alakult, ezért inkább negatív szer­vezet, tehát semmiesetre sem agresszív, mint Olaszországban hiszik. A Francia­­országgal való viszonya ellenére még Né­metországgal szemben is barátságos. Új háború a közel­jövőben lehetetlen, mert a nemzetek ki vannak merülve. Csehor­szágban nincs előítélet Olaszországgal szemben. Az ország politikája teljesen önálló. Anglia óvatossága Oroszországgal szemben mintaszerű, mert Oroszország még nem mondott le a forradalmi propa­gandáról. összeült a magyar nemzetgyűlés. Említettük, hogy a budapesti nyomdász­sztrájkra való tekintet­tel a magyar nemzet­gyűlés több képviselője a házszabályokban előírt feltételek megtartásával kérte az elna­polt nemzetgyűlés összehívását. Szcitovszky elnök ezt a kérést teljesítette és ma a nem­zetgyűlés összeült. Az elnök mindenekelőtt be­jelentette, hogy 30 képviselő óhajtására a bi­zonytalan időre elnapolt házat újból kény­telen­ volt összehívni. Ezután Bethlen minisz­terelnök benyújtotta a vámtarifáról szóló tör­vényjavaslatot. Majd Peidl Gyula szociálde­mokrata pártvezér indokolta meg, hogy miért kérték a H­áz összehívását. Tiltakozni ak­arnak azon diktatórikus eljárás ellen, amellyel a kormány a napilapok megjelenését beszün­tette. Vádolja a kormányt, hogy egyoldalú osztálypolitikát folytat. Azután beszólt az egyesülési é­s gyülekezési jogról, a sajtósza­badságról, a választójogból, internálásról és keményen elítélte a kormány politikáját. H­angoztatta, hogy a belügyminiszternek nem volt semmi oka a május 1-re összehívott szo­­cialista gyűlések betiltásába. Senki sem­ kíván Magyarországon felfordulást. Az általános sztrájkot a munkásság csak a megélhetésért folyó küzdelemben használja. "Az összehívás másik­ oka a nyomdász sztrájk és ezzel kap­csolatban történt lapbetiltás volt. Tévesnek mondotta azt a felfogást, mintha a szociál­demokrata párt rendezte volna a nyomdász sztrájkot. A szociáldemokrata párt és a szak­­szervezetek különálló tényezők, az utóbbiak függetlenül a párttól a munkásság gazdasági érdekeit képviselik,, teh­­át nem tekinthetők po­litikai szervezetekinek. Ilyen a nyomdász szak­­szervezet is. Most tehát csupán kenyérharc­ról és bérmozgalomról van szó. .238 nyomdá­ban­ folyik a bérharc 4000 nyomdásszal. Miért szakadtak meg az angol-orosz tárgyalások ? Az angol sajtó tájékozatlansága. — Német lapok kombinációi a besszarábiai kérdésről. — Duca külügyminiszter Londonban. — A belgák hajlandók tárgyalni az oroszokkal. Bucurestiből jelentik: Az angol lapok legutóbb ideérkezett számai megállapítják, hogy az angol sajtó teljesen tájékozatlan az angol-orosz tárgyalások felől és csu­pán a külügyminisztérium által kiadott kommünikékre van utalva. Jól informált német politikai körök szerint a tárgyalá­sok során Rakovszky­ megkísérelte, hogy a besszarábiai kérdést napirendre tűzes­se. Az oroszok ezzel akarták kényszerí­teni Angliát, hogy a besszarábiai egyez­mény­ ratifikálását utasítsa vissza. Felesle­ges hangsúlyozni — írja a lap — hogy ezt a javaslatot az angol delegátusok vissza­utasították. Kizártnak tartják továbbá azt is, hogy, az oroszoknak a versaillesi béke revíziójára vonatkozó terve sikerüljön. (London, május 2.) Duca román külügyminiszter ideérkezett és hosszabb megbeszélést folytatott Macdonald mi­niszterelnökkel a két államot közösen érdeklő problémák ügyében (Brüsszel, május 2.) A belga kor­mány­ megbízta londoni követét, hogy kö­zölje Rakovszkyval a belga kormány azon szándékát, amely szerint Belgium kész Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni ; két országot közösen érdeklő vitás kérdé­sek elintézésére Megérkezett az antant magyarországi főellenőre, Smith Jeromos a legfontosabb teendőkről. — A nemzeti bank rész­­vény­jegyzésének sikere. A népszövetségi­­ által Magyarország szá­mára kinevezett pénzügyi főellenőr, Smith amerikai közgazda tegnap Budapestre érke­zett és ma fogadta a fíangária­-szál­lodába­n levő l­akásán a belföldi és külföldi sajtó kép­viselőit. A következő nyilatkozatot tette: — Az a meggyőződésem, hogy az egész magyar nép támogatásával a fontos munkát sikeresen végrehajthatjuk. A külkereskedel­mi mérleg és az állami adój­övedelem ez év első három hónapjában nagy javulást mu­tat és ez lényegesen hozzá fog járulni a ki­bocsátandó kölcsön sikeréhez. Most,­ hogy a magyar nemzetgyűlés a szükségelt törvénye­ket elfogadta és az Újjáépítési terv egyik­ fon­tos tényezőjét alkotó Új jegybank alaptőké­jére a jegyzések oly kedvező kilátások mel­lett indultak meg, úgy hogy a bank június 2-án már megnyithatja kapuit, szabaddá lett az­ jut a nemzetközi pénzügyi körökkel való tárgyalásokra. Szilárd meggyőződésem, hogy Magyarország megkapja azon érdekelt körök segítségét, amelyek az országnak­ és a kül­világnak kölcsönös együttműködésén alapuló tervezet előkészítésében közremunkálkod­tak Smith Jeromos 1870-ben­ született Do­­verben, New­ Hampshire államban. 1892-ben elvégezte a harvard­i egyetemet. 1895-ben mint jogi doktor és ügyvéd az Egyesült­ Álla­mok legfőbb bírájának, Greynek ti­tkjára,majd a R­onck—Smith—Donald és Farley cégnek tagja volt. A békekonferencia amerikai bi­zottságában mint pénzügyminiszteri taná­csos, aztán a pénzügyi tanácsadó szerepében Érdekes adatok a 80 éves Anatole Francéról. Anatole France (Úgy érezzük, nagyképű­ség vagy '"helyesebben: banális­­ volna bármi­lyen epiteton ornanszot tenni e újév mellé) tíz nappal ezelőtt ünnepelte születésnapjának nyolcvanadik­­évfordulóját. Azaz: nem is ő ünnepelte, hanem­ az öt földrész minden kul­­turembere, mert az Örökifjú és derűs latin szellemnek ez a drága agg; megtestesítője el­menekült párisi híres Saidbeli lakásáról az ünneplés elől, elvonult bechelle-i kis tusz­­kulánumába. ifji barátai: Josephine házveze­tőnő, (aki halhatatlanná lett gazdája révén), Riquet, az irodalomtörténeti nevezetességű foxikutya (ha ugyan él még), na meg egy cso­mó könyv: talán Rhamzesz-korabeli papiru­szoktól kezdve egészen Jeanne­ d’Arc legújabb verziójú históriájáig bizonyára elkísérték’ Franceot erre a kirándulásra. Ez azonban éppen nem akadályozza meg a párisi lapo­kat, hogy minden világszenzációt háttérbe szorítva, kolumnás cikkekben ne foglalkoz­zanak vele. Ez helyén is van így, mert Anatole Francéban valóban az emberi Szellemet ün­nepeljük, és nagyon szomorú v­olna, hogy Lu­­dendorff bárgyú szólamaira — amelyek min­den­ szép, minden jó sátáni tagadása — volna hely a lapokban, m­ig az emberi szolidaritás felkelt gondolatának­ apostoli hirdetője csak megtűrt vendég­ volna... Egyszóval, a francia lapok nem takaré­koskodnak a hellyel és egyre-másra elevenítik fel az epizódokat France életéből. Egyik leg­érdekesebb és most aktuális (hogy miért, az kiderül később) epizód — amelyet France egyik művében egyszer meg is írt — a kö­vetkező: Kis diák korában — Úgy 68 évvel ezelőtt — történt meg vele, hogy egy reggel iskola helyett a Notre Dam­éba ment, annak is a tornyába. Mikor m­ár jól szétnézdegélt a ma­gasból, akkor vette észre, hogy alig pár perc hiányzik a tanítási idő kezdetéi­g Léleksza­­kadva bukdácsolt lefelé a toronyból és sza­ladt az évszázados, nagyhírű Stanislav-kollé­­giumba, amelynek növendéke volt. Utolsó pil­lanatban érkezett, ha egy másodperccel ké­sőbb jön, orra előtt zárták volna be a kollé­gium ósdi vaskapuját és akkor a pilllasztók könyvébe került volna. Pár másodperc múl­va már­ az osztályban ült, helyén lihegett, fuldokolt, kis szive sebesen vert, agya láza­san lüktetett. Szent Isten! mi lesz, ha most felszólítják!­­ — Nos, Thibault! (tudni1 kell, France az álnév, eredeti neve Anatole Jacques Thibault, — szólt hozzá tanárai, aki a földrajzot adta elő, — talán nem tudod­ a leckét? — De, de.., igen,,, — hebegte Anatole Jacques. > i — Hát akkor halljuk! Mondd meg ne­kem: ugye, a Rajna az Északi tengerr­e üm tik?­ Igen, ó igen, tápár ur

Next