Erdélyi Hirlap, 1925. március (9. évfolyam, 2033-2057. szám)

1925-03-01 / 2033. szám

v An­ évit'­’yam, ± Qó3 rsáax. ^ Egyes ssdm ára 5 lei» A­rad 192S» mi­ rsíts* J vssár^&P» t 5 *W­TV YMm erdely' h,rlap W mÉh f|lf §£$ mb Mi m f§§| M f ; .'.'oc.ia'iune Pentru Literal« ra Romám jSgif Pjfi SsMä SEB» - liBaB %S»Jr |b jgM ^SWfí^maL. si C'ullvira Poporutui Konzuau JL/KIfl^lvI 1 _____~ S^^iMBMWíwiyaiBmBywr^^ i»aui;iMaBM>«WBtCTaB»Biwii»»»iiraini..p«r­ iri»»i«ni«MMM»»rt " ~ TM "Tnm'r— Megjelenik kettő es az ünnepeket követő ezelőtt­­"m., , Elsőtóeles: evente 840, li• evre 420, V, eure 211 napok kivételével naponta. — Szerkesztő­ " ^^Tnára 70 lei. Külföldre a duplája. Szántónkén­yég­es kiadóhivatal: Strada Mejianu (coft ) T&Afto) MITSI Bucarestiben 50 b.-val több. Ausztriák. 2000 Ke Forray ucca­­l. Telefonszámok: 97 és 173. il&MAil-Mr i_ ___Csehszlovákiában 1 cK Jugoszláviában 2 diná Aä Ebert. Németországot és a nyugateurópai demokráciát hatalmas veszteség sújtotta. Alig búcsúzhattuk el Banting Hjalmart, máris félárbócra kell eresztenie minden progresszív társadalmi alakulatnak a zászla­ját, mert a német köztársaság elnöke követte svéd elvtársát az abszolút egyen­lőség és nyugalom birodalmába, a halálba. Ébert az új század egyik legjellegzetesebb képviselője, aki a szociáldemokrata párt élén emelkedett fel és mikor a császári Németország megbukott, a köztársasági ál­lam első feje lett és a­­­­egzivatarosabb v­iszonyok között is páratlan higgadtsággal s messze tekintő éleslátással kormányozta vagy irányította a fájdalmában roskadozó Németország sorsát. Az izommunka szá­m­om mélységeiből emelkedett fel, izzig­­vérig szociáldemokrata volt és mégis men­tes tudott maradni min­den szélsőségtől, mikor hatvan millió ember az ő kezébe tette le kétséges sorsát. A legszörnyűbb kataklizma után, a jobb és baloldali szél­sőségek irtózatos csatározásai közepette, a végső alámerülés, a teljes államcsőd kü­szöbén erős és törhetetlen maradt és meg tudta cselekedni, hogy Németország egységét megőrizhesse s Németország gaz­dasági újjászületése bekövetkezhessék Legutóbb sárral próbálták elrutítani ne­mesi egyszerűségű alakját, de minden kí­sérlet meddő maradt. Szeplőtlenül állott a tajtékzó hullámok fölött és Német­­szág legádázabb ellenségeinek becsülését tudta megszerezni nemcsak a saját sze­mélye, de népe és országa részére is. Ebert alakjának legnagyobb jelentő­sége abban áll, hogy ez az egyszerű, fara­gatlan ember, természetes méltósággal tudta képviselni a német nemzet reményeit, becsületét és jó szándékait, erejét és jövőjét. Abban a pillanatban, mihelyt az állam képét kellett képviselnie, letette egyéni és pártérdekeit, tökéletes tárgyi]ágas­ággal tudott felette állani azok­nak az iszonytató pártküzdelmeknek, me­lyek belül dúlták Németországot és annak a bosszút lihegő világnak, amely úgy, Né­metország ellenségeinek, mint saját pol­gártársainak szívében honolt. Valóban azt lehet róla mondani, hogy mint Poseidon a viharok felett biztosan őrizte a bölcs nyu­­viharok felett, biztosan őrizte a bölcs nyu­galom és megfontolt elhatározás rendj­és más köztársaságok államfőjeinek, mint kell állani pártok és esetlegességek felett. Mintegy önmagából mintázta meg az új idők államfői típusát, amely reményt, biz­tatást és megoldási lehetőségeket jelent. Lehetett volna a német birodalom Leninje, lehetett volna Poincaréja, ő azonban a történeti szükség bölcs átérzésével nem­ akart egyéb lenni, mint egy erőteljes szikla, amelyen minden pusztító ár meg­törik és elpusztíthatatlanul hordozója a tiszta ész és a világos reménykedő, vi­lágító tornyának. Minden tiszteletet, min­den elismerést megérdemel és a­mit Né­metország e pillanatokban­ érez, bizonyára változatlanul íródik át a történelem lap­jaira is. A n­ém­et nép most azt érzi, hogy Ébert az uj német polgár, az egyszerű sza­badságot szomjúhozóy .polgár becsületes és okos őre volt. (Spectator.) 1- LT Ol 1 A német kereskedőt csak előzetes fizetés ellenében küldenek árut Románia részére­ (Arad, február 2S.). A vajúdó román-né­met konfliktus már érezteti hatását a ke­reskedelemben, amely már a konfliktu­s ki­robbanásakor nagyfokú idegességgel figyelte a fejleményeket. Úgy német részről, mint román részről hangzottak el megnyugtató nyilatkozatok és talán éppen ez az oka, hogy a német kereskedők üzleteik lebonyolí­tásánál bizonyos gondossági rendszabá­saik­­kal élnek. Több Németországgal intenzív ös­­­szeköttetésben álló aradi, kereskedő cég írás­­beli értesítést kapott német cégektől, hogy a megrendelt árukat csakis úgy szállíthatják le, ha a vételösszeget előzetEen­ lefizet­i és csakis a vételösszeg átvétele után hajlandók a megrendelt árut vasútra adni. Arad­k­ere­s­­kedő körében ez a jelenség érthető izgalmat keltett, annál is inkább, mert így kénytele­nek a bécsi közvetítő kereskedelemhez for­dulni, amely azonban a németországi áruk­nak körülbelül 10—20 százalékos drágulása jelenti. Ez az állapot természetesen csak ad­dig fog tartani, amíg a román-német gaz­d­asági konfliktus teljes elintézést nyer. A román kormány­­ nem siet a Né­metországgal szemben életbe léptetendő rep­­resszárók alkalmazásával, mivel az a meg­győződése, hogy Németország be fogja látni, hogy a gazdasági háború számára nagyobb veszteséget jelent, mint Romániának. Párisi jelentés szerint a német haditeher bizott­ság javaslatot tett a jóvátételi bizottságnak, hogy vizsgálja meg Román­iának Németor­szággal szemben fenálló köv­etelésének* jogos­ságát és amennyiben azt alaposnak találja, a jóvátételi összeg a Dawes tervezetben kon­­templált összegből fedezendő. Hétfőst mefjssslistik a r»@m­­árilai diáksstrájka Elengedik a diákok fegyelmi büntetéseit. — A katonai készültség kivonul az egyetemekről. — A numerus clau­sus kérdése a brüsszeli konferencián Bucuresti, február 28. A diáksz­ráj­k ügyében tegnap szenzációs fordulat állott be, mert az egyetemi tanács az est 131 vá­m­án oly határozatot hozott, mely kielégíti a diákság kívánságát és így azok hétfőn megszüntetik a sztrájkot. A határozat sze­rint a tanács elengedi az eddigi fegyelmi büntetéseket, amennyiben azokat az ild­ő fakultás délványja jóváhagyólag vélemé­nyezi. A hulla-kérdés ügyében az egyetem szigorúan szem előtt fogja tartani a z­­sidó hullákra vonatkozólag legutóbb kiadott miniszteri rendeletet. Az egyetemi diák­otthonok és menzák vezetésében a diákok is részt fognak venni. Egyelőre még két na­pig katonai készültség lesz az egyetemen, amennyiben ottan a rend helyreáll, a ké­szültséget bevonják. A népszövetség brüsszeli konferenciá­ján, a népkisebbségi bizottságban tárgyal­ták a numerus kiatuususról szóló bejelen­tést és ennek során szóba jött a romániai diákmozgalom is. Románia jelenlevő kép­viselője, Djuvara Mircea rámutatott arra, hogy­ a román törvények és rendszabályok nem ismernek különbséget keresztények és zsidók közt. Ennek bizonyítéka az, hogy Románia négy egyetemén ma is igen nagy számiban vannak zsidó hallgatók. A romá­niai diákmozgalomnak nincsen antiszemita jellege, hanem csak gazdasági. A diákokkal való megegyezés előz­ményéhez tartozik, hogy tegnap az összes egyetemek rektorai megjelentek Anghe­­lescu miniszternél és kérték, hogy a diákok békülékeny, szellemi memorandumának alapján tegye lehetővé a tanítás menetét. Angheiescu már erre délben ígéretet tett és ennek alapján jött létre a bucuresti egyetemi tanács h­atározata. A miniszter előtt megjelent rektorok közt volt Vlaj­­kovics Viktor, a limisoarai műegyetem rektora. A magyar párt tárgyalásai. Clujról jelentik: A magyar párt végrehajtó bizott­sága ma délelőtt 10 órakor megkezdte a kalotaszegi határozat tárgyában a tanács­kozást. Az ügyben hozandó döntést a ma­gyar párt komc­sikében fogja nyilvános­ságra hozni Branfing utóda, Stockholmból je­lentik. Az elhunyt Branting helyére Svéd­ország a népszövetségbe Unden külügy­minisztert, helyetteséül Sjöbörg államtit­kárt delegálta.

Next