Erdélyi Hirlap, 1926. január (10. évfolyam, 2276-2299. szám)

1926-01-05 / 2278. szám

H. évfoly­am­,£ 278 szám. Egyes sírm­­áré 4 lei Areot 1926. január 5. kedd Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt Előfizetés­­ évente 840, eure 420,­­ emre 210 napok kivételével naponta. — Szerkesztő­ _ __ 1 hóra 70 lei Külföldre a duplája. Számonként­ség és kiadóhivatal: Strada Metianu (volt HITN­ Ducurestiben 50 b.-val több, Ausztriába 2000 Ko, Forray ucca) 1. szám Telefonszám: 97.­­"LKraUi N­LKiHr Csehszlovákiában 1 cK. Jugoszláviában 2 dinár Februárban lesznek a választások Bucuresti, január 4. Ellenzéki körök szerint a választásokat február második felében tartják meg. A Bratianu-kormány a választások megejtése után feltétlenül lemond. Új kormány Bulgáriában. Szófia, január 4. C­ankov miniszterel­nök benyújtotta kormánya lemondását, amelyet a király elfogadott és Liagcsef­­fet, a többségi párt vezérét bízta meg a kabinetalakítással. Liagcseff ismert köz­gazdász, a bulgáriai szövetkezetek egyik megalapítója, aki már több ízben viselte a pénzügyi tárcát. Valószínű, hogy Ling­­cseffnek még ma sikerül megalakítani kor­mányát. Nyolcvanezer hold föld került Ma­gyarországon víz alá, Budapest, január Ma­­ délelőtt ítéli­­­en összehívta a pártvezérek értekezletét, amelyen részletesen nyilatkozott az árvíz­katasztrófáról és Románia szerepéről. A gy. miskolczi távirat szerint Alsóborsod­­ban a jégzajlás megindultával növekedik az árvíz. Négyes, Tiszavalk, Tiszaboiya, Tiszadorogma az árvíz következtében víz­­alá került. Mintegy S0 ezer holdat sújtott újabban az árvíz. Beniczky miniszter szabadlábon. Budapest, január 4. Beniczky Ödönt ma délelőtt egészségi állapotára való te­­kintettel az igazságügyminiszter ideiglene­sen szabadlábra hegyezte Barabás Béla dr. balesete. Ma az a hír terjedt el, hogy Barabás Bé­lát, az aradmegyei magyarság vezérét ko­­­moly baleset érte. Munkatársunk azonnal­­ felkereste lakásán az ősz vezért, ahol megállapítottuk, hogy a balesetről elter­­jedt hírek túlzottak. Barabás Béla dr. ma délelőtt a városháza főlépcsőjén megbot­lott és elesett. A lépcső­b­e felvérezte ar­cát és emiatt terjedt el a súlyos baleset híre. Cucu Vazul dr. városi főorvos, akit értesítettek a balesetről, azonnal lesietett hivatalából Barabás Béla dr. segítségére, de erre már nem volt szükség, a vérzés idő közben elállt. Barabás Béla dr. csak ki­sebb zúzódást szenvedett, egyébként tel­jesen jól érzi magát. Itt említjük meg, hogy az aradi Magyar Párt direktóriuma pénteken ülést tart, amelyen elhatározza hogy február 2S-án megtartja az arad me­­gyei Magyar Párt kongresszusát MÁJ SZÁMUNK FŐBB KÖZLEMÉNYEI: Károly trónörökös lemondása a parlament előtt. *— Él a meggyilkolt orosz cár egyik leánya. — Katonai diktatúra Görögországban. — Albrecht-puccs a frank­hamisítás mögött. — Erdélyiek pere a nemzetközi döntőbiróság előtt. s Megváltozott a városháza képe s Harminchét milliós csőd Temesváron. — Marosba zuhant szekér, s Mi lesz 1926-ban ? Az igazi humanizmus. írta: C. G. Costa-Foru. Sok embernek téves felfogása van az igazi humanizmusról és a humanizmus kép­viselőjében hazájának ellenségét, nemzetének szökevényét látják. Mondjunk tehát egyet* mást erről a témáról. A humann­u ’.vpvuuojc az urtdvi1 ’hierarLia rangsorában hazafi felett .IV. Hogy, valakiből igazi humanista legyen, képesség­gel kell bírnia arra, hogy a családján és ha­záján kivül az egész emberi nemet szeretni tudja. Az egész emberiséget szeretni kell, mint ahogy a testvérünket szeretjük, akinek a sorsa az emberi összetartás eddig még oly kevéssé ismert törvényei szerint nem hagy­hat bennünket közönyösen. Vannak a sorstól kiválasztott zseniális emberek, akik hazájuk határain túl emel­kednek ki és az egész emberiséget áttekintik. Ezek híressé lettek és sok nemzedék bámu­latát váltották ki egyedül és kizárólag azon hatalom folytán, amely az ő egyéniségükből sugárzott ki. Ezek mellett vannak emberek is, akik a szerencse kegyeltjei. A szerencse egymagában azonban nem ér sokat. Előítélet nélküli intelligencia, jóságos, nemes és bá­tor jellem is kell hozzá, mert csak az, aki­ben ezen tulajdonságok megvannak, lehet egy szerencsés véletlen folytán a humanizmus képviselője. Egy nevelési mód, amely arra törekszik, hogy altruista érzelmeket váltson ki, hogy az emberszeretet erejét fokozza és azon fá­rad, hogy a szellemet előítéletektől meg­mentse, a sziget gyűlölet és irigység érzé­sétől megtisztítsa, termékeny talajt adhat ne­mesebb törekvésekre, kiszélesítheti a szel­lemi horizontot és ébren tarthatja a szép és jó iránti érzéket. Ennek a nevelésnek a to­vábbi követelménye a kötelességek pontos teljesítése a család, a nemzet és a haza iránt és végül mindenki hazája iránt, amelyben a­ legkülönbözőbb nemzetek laknak.’ Ezen kü­lönböző kötelességek teljesítése folytán tisz­tulni fog a lélek és az érzések erősebbek és nemesebbek lesznek. Egy elkeser­edtek és gyakran fájdalmas harc kezdődik és a kul­túra és a civilizáció fokai szerint az ember fel fogja ismerni, hogy kötelességei megsok­­szorosodtak és nagyobbak lettek. Azonban,az álhatatos és győztes harcosnak jutalomban is van része. Az elégtételnek a legértéke­sebbje, amelyben része lesz, hogy fel fogja ismerni önmagán az emberi szolidaritásnak és az egész világegyetemnek legfőbb törvé­nyeit, amely boldoggá tehet bennünket és amellyel másokat is boldoggá tehetünk. Az­ által, hogy lassankint levetjük a velünk szü­letett egoizmust és mindig magasabb és ma­gasabb kulturfokra jutunk, az igazi huma­nizmus képviselője végül elég erős lesz ah­hoz, hogy más embereken is segítsen ,és eb­béli az"elvben állki­­ kielégülésnek épp a rom­­lallan boldogságnak kiapadhatatlan forrását fogja találni. Ha ennyire jutottunk el és a humanizmus képviselőivé lettünk, egy oly magaslaton ál­lunk, ahonnan a népeket egymástól elválasztó határvonalakat többé nem lehet már megkü­lönböztetni. Idáig is eljut azonban azon test­véreink jajkiáltása, akik az elnyomás igája alatt görnyednek és az igazságtalanságok miatt feljajdulnak Állhatunk-e közönyösen az emberi szen­vedéssel szemben csak azért, mert ezen jaj­­kiáltások a földnek nem azon részéről tör­nek felénk, amelyen éppen a mi hazánk van? A humanizmus igazi képviselőjének so­­hasem lehet ez a kifogása, mert az ő jel­mondata azon csodálatos tétel, amelyet 20 évszázaddal ezelőtt egy nagy em­beri­ szív­vel megáldott császár mondott: «Nihil Lu­ma­ni a me alienum­ puto». A néptömegek is bizalommal követik az emberszerető pacifistának törekvéseit és ösz­­tönszerűen is rokonszenvükkel jutalmaznák és remélik, hogy ütött végre az óra, amely­ben a világnak nagyobb támassza lesz, mint eddig volt Az első részlet a humanizmus fejlődé­sének hosszú útján az egyesült európai ál­lamok alakítása. Az egyes államok lefegy­verezve valóságos demokráciában és gazda­sági jólétben fognak élni és azok polgárai épp oly szabadok és boldogok lesznek, mint m­a Svájcnak, vagy az amerikai Egyesült Ál­lamoknak a polgárai. Az igazi humanizmusnak a képviselői év­századok folyamán egy különös arisztokrá­ciát fognak képezni mely nemzedékről nem­­zedékre utal meg és nem injulandó, mivel a maga részére semmmit jogot nem igényel és csak oly szolgálatok teljesítését vállalja magára, amelyet ellenszolgáltatás nélkül az egész emberiségnek nyújt. Ezen arisztokrá­ciának sok tagja halhatatlan képviselője az em­beri szellemnek, mert ehhez az arisztok­ráciához tartozik a legtöbb szellemi úttörő, s tudománynak és művészetnek mestere, s nagy győzők és a nagy vértanuk. Ezek azok, akik az emberiség nagy tömegét fokozatosan

Next