Erdélyi Hirlap, 1928. szeptember (12. évfolyam, 3056-3080. szám)

1928-09-01 / 3056. szám

XII. f rolyam, 3­0­5­6 . szám . E­gyes szám ára 5 lej. Arad, 1­9­2­8 .szep­tem­b­er 1. szom­b­at Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt ______________ napok kivételével naponta. — Szerkesztő­ __ 1 hóra 90 lei. Külföldrő 1 hóra 140. Számonként­ség és kiadóhivatal: Strada Metianu­­ volt A 1­ I Hfl)? A!) Bucarestiben 50 b.-val több. Ausztridb 3000 Ko. Fonaij uccai 1. szám. Telefonszám: 97. TTLS&fMJI 1 ILIJ&M-ftfr Csehszlovákiában ÍV, cK. Jugoszláviában 2dinár Melegebb viszonyt akar a kormány az állam és a kisebbségek között. Tatarescu miniszter a kisebbségi statútumról. Bucuresti, augusztus 31. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.) Tatarescu belügyi államtitkár tegnap érkezett visisszió Bessza­­rabiából, ahol a megyei prefektusokkal közigazgatási értekezletet tartott a rend­őrség s csendőrség ujj­átszerve­zéséről. A fővárosba visszaérkezése után nyilatkozot­t a sajtó képviselői előtt és kijelentette­, hogy a közigazgatási reformjavaslatot a parlament ősszel le fogja tárgyalni é» nyomban hozzákezdenek a közigazgatsi szervek reorganizálásának m­unkájához. Tatarescu államiii­kár a kisebbségi kér­désről is nyilatkozott és a következőiket mondotta: A korm­­ány kisebbségi bizottsága több­­ mint két hónapja működik és min­den héten legalább egy ülést tart. Ez a bizottsági előkészítette az úgynevezett ki­sebbségi statútumot, amelynek célja: a­z állami és a kisebbségek közötti jogviszonyt, a békeszerződések értelmében végleg ren­dezni és a kisebbségek jogos igényeit törvényes formában biztosítani. A­­ Statútumról m­iost bővebben nem­ nyilatkozható!» — mondotta Tatarescu — amíg a miniszterelnök úr külföldi útjáról haza nem tér. Mihelyt Brapanu Vintila a fővárosba visszaérkezik, a kormány ki­­sebbségi bizottsága referálni fog és ak­kor végleges form­ába öntjük a kisebbségi statútumokat. A­ kisebbségi kérdés rende­­zése minden bizonnyal hozzá­­­ fog járulni ahhoz, hogy a kormány, illetőleg az ál­lamhatalom és a kisebbségek közötti vi­szony felmelegedjék. Románia erélyes lépéseket tesz Genf­ben az optáns-per ujj tárgyalása ellen. Holnap lesz döntés a napirendre tűzés tárgyában. — Ma­gyarország befejezettnek tekinti a közvetlen tárgyalást és nem lát alapot a megegyezésre. — Az optáns-per uj, izgalmas stádiumba jutott. Bucuresti, augusztus 30. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.) A tegnapi miniszterta­­nácson Argetoianu külügyminiszter ismer­tette az optánsperben legutóbb tett lépéseket. Bejelentette, h­­ogy Magyarország a népszövet­­ségi tanács előtt a kérdés­­ újrafelivétellét kérte, amivel szemben Románia rámutat ar­ra,­­hogy a júniusi ülésszakon a Népszövet­ség a kérdést a maga részéiről­ végleg elin­tézte. Románia ragaszkodik ehhez a hatá­rozathoz annál is inkább, mert a két állam közötti békés elintézés remény­ét nem adja fel és békekészségét augusztus 28-án kelt jegyzékében ismételten lefektette. Érdemileg pedig azt az elintézést ajánlotta fel, hogy ez optánsoknak abból a pénzből ad kárté­rítésit, amelyet Magyarországnak Románia ja­vára jóvátétel címen fizetnie kell A mi­n z­­ftertanács a külügyminiszter jelentését he­­lyeslőe­n vette tudomásul Románia a június nyolcadik­ ha­tározat alapján Ezzel egyidejűleg Románia népszövetségi­­bépviselete a­l­anácsn­ak bejelentene, ahogy már kinevezte azokat a delegátusokat, akik közvetlenül fognak tárgyalni az optánsp ügy­­ben. Ez a kinevezés a népszövetségi tanács júniusi döntésének szellemében történt A népszövetségi főtitkári hivatala átvette a román kormány képviselőinek ezt a jegyzé­két és tegnap közleményt adott át a magyar képviseletnek, amelynek címe A tanácshoz és a magyar kormányihoz. A kommüniké Románia képviselőinek kérésére közli An­tóniádé népszövetségi kiküldött levelét, a­melyben azt írja, hogy a román kormány csodálkozik azon, hogy Magyarország ismét kéri az optánsper napirendre tűzését. Ro­mánia kétségbe vonj­a, hogy a magyar kor­mánynak ez a kívánsága komolyan tárgyal­ható lenne, mert hiszen ebben az ügyben a Népszövet­ég j­nius 8 án­ véglegesen dön­tött és kijelentette, hogy a kérdés tárgya­lásától eláll Van még remény a békés elintézésre ? Antóniádé hivatkozik Titulescunak a Nép­szövetség június 8 án Magyarországhoz inté­zett ajánlatára, azután szó szerint közli a július 21-iki magyar válaszjegyzéket, majd az arra adott augusztus 9-iki román válasz­­jegyzéket. A magyar kormány augusztus 23-án ismét jegyzéket küldött, amelyben a román álláspontot visszautasítja. Mikor a magyar követ Bucurestiben átadta ezt a jegy­zéket, azt a feleletet kapta, hogy augusztus 28-án választ fog kapni. Magyarország nem várta be ezt a választ, hanem ugyanezen a napon a tanács elé vitte kívánságát. Augusztus 28-án tényleg átadták Villá­nyi báró bucuresti magyar követnek a román választ, aki azt magával vitte Budapestre. A válasz megújítja mindazt, amit az augusz­tus 9-iki jegyzékben már felajánlottak és ajánlatot tesz közvet­en tá­gyalá­ra A jegy­zék átadásának körülménye és annak hangja igazolják, hogy Románia nem tekinti végleg­­ lezártnak a békés megegyezés útját és új­ból kéri, hogy mielőbb kezdjék meg a meg­­be­zé­léseket Amennyiben Magyarország eze­ket az új tárgyalásokat lehetetlenné tenné­, akkor vállalja éne a felelősséget. Romániá­nak az a véleménye, ha a tanács a kérdést ismét napirendre tűzné, ezzel elismerné, hogy minden békés megegyezés ujja m­ár el­vágatott. Románia nem hiszi, hogy a még kezdetén levő tárgyalásokról a Népszövet­ségnek ez volna az álláspontja. Magyar vélemény ez a r­­omán jegyzékről. Budapesti tudósítónk jelenti­: A ma­gyar sajtó foglalkozik az augusztus 29-iki —­ fentebb közölt — román válasz­jegyzék­kel, amelyről a világ az Orient-Rádió sajtó­ügynökség útján értesült. A budapesti la­pok megállapítják, hogy a magyar közvéle­ményben meglepetést keltett a jegyzék, mi­után köztudomású, hogy ez ügyben a ma­gyar kormánynak augusztus 23-iki jegyzé­kével, illetve az arra adott román válas­­­s­zal a konfliktus barátságos rendezését cél­­zó iratváltás lezáratott. Egy újabb diplomá­ciai lépésnek csak akkor volna értelme, ha új alapot nyújt a kérdés barátságos ren­dezésére. Különös körülménynek tartják azt a sietséget, amellyel Románia a jegyzé­ket a világ számára közli, mert a diplomá­ciában szokatlan az, hogy egy jegyzék szö­vege előbb kerüljön nyilvánosságra, mint ahogy a címzett azt kézhez venné. "A román jegyzék nem nyújt kilátást arra, hogy ez ügyben egy megértőbb periódus következ­zék be, de a jegyzéknek láthatólag nem is ez a célja, hanem csupán egy diplomáciai sakkhúzás, amely azt a látszatot akarja kelteni, mintha újabb prepozíció történt volna, mintha a két kormány között még tárgyalások folynának. Ezt igazolja az a körülmény, hogy a közzététel éppen a nép­szövetség összeillésének előestéjén tör­tént. A magyar kormánynak és a közvé­leménynek a legobjektívebb véleménye az, hogy nincs semmi alap az új tárgyalások­ra. Az augusztus 9-iki román jegyzék me­rev visszautasító ultimátum, amellyel a békés megoldás meghiúsultnak tekintendő. A magyar kormány nem teszi fel azt, hogy a jegyzék a népszövetség álláspontját befo­lyásolná, vagy elodázná. A Népszövetség ma elhalasztotta a döntést. Génfből jelentik: A tanács holnap dönt a magyar kérelem napirendre tűzéséről. Ez­úttal nem a vitás kérdés érdem­i tárgyalásá­ról van szó, hanem csak arról döntenek, hogy a birtokper mai állása mellett ki le­het-e azt tűzni a napirendre. A döntést m­ár a ma délelőtti zárt üléstől várták, de ahe­lyett egy hivatalos közleményt adtak ki, a­mely szerint a döntés elhalasztása azért volt szükséges, mert a román kormány ma délelőtt új napirendre tűzési kérelemre vo­natkozó bejelentést terjesztett elő. A ta­nács ezt a bejelentést akarja tanulmányoz­ni, mielőtt végleges döntését meghozná. A délelőtti zárt ülésen Crivan angol tábor­nokot nevezte ki a tanács Clive tábornok helyébe a magyarországi inveszti­gációs bi­zottság elnökéül. A tanács jelen összetéte­lében szeptember 15-én ülésezik, amikor is új tanács kezdi meg működését és a nem állandó tagságú országok tagjainak helyé­re m­ás országok lépnek, akiknek nevét a közgyűlés fogja meghatározni. Ugyanek­kor változás áll be az elnöklésben és Cham­­berlaintól Briand veszi át az elnökséget. Genfi körökben nem tartják kizártnak, hogy a népszövetségi tanács holnap időt ad a feleknek arra, hogy közvetlen, tárgyal* -­­o 3

Next