Erdélyi Hirlap, 1929. november (13. évfolyam, 3402-3426. szám)
1929-11-01 / 3402. szám
/ 532 <1 <rvQ Li _•# IBSkv -* _m .„as*»'* rIS" » 5 *» 1 >«SJ7,S.EKIW*“----V ^r "' r j Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő napok Péntek, 1929. novemberi Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Arad, kivételével naponta reggel. ♦ Az Erdélyi Hírlap- * ’ Strada Metianu (volt forray ucca) 1. Telefonkiadó Társaság tulajdona, kiadása és rotációi 10 „.j. Ä B . , 97. Sürgönyeim: Hirlap Arad. Előfizetési árak nyomása. ♦ Felelős szerkesztő: Major Béla. ♦ 91 .| Évente 1080, félévre 540, negyedévre 270, haHirdetések felvétele megállapított tarifa szerint vili r . . — ... vonta 90 lej. ♦ Külföldre havonta 50 lejjel több Az apróhirdetések árai a rovat élén olvashatók. Alii. wVTOSyams J4U&. SZaíTl Egyes számára 5 lej. ♦ Vasárnaponként 6 lej. Tiszteletet a magyar nyelvnek/ A nyelv, az anyanyelv nevénél fogva, minden más nemes vonatkozástól menten is, szent. Mert az anya is az. A régi rómaiak anyanyelvnek nevezték és ezzel kemény értelmet olvasztottak bele és nagy kolonizáló világbirodalmuk nem is tisztelte a miások anyanyelvét. Sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy tízéves együttélés után Romániában sem alakult ki a mások anyanyelvének méltó és nemes tisztelete. A temesvári kereskedelmi és iparkamara román tagjai kivonultak az ülésteremből, mert az egyik felszólaló ama illedelmes kijelentése után, hogy nemi kezeli kellő mértékben sem a román nyelvet, sem pedig — amit az egyik román közbeszóló kívánt, — a német nyelvet, magyarul beszélt. Hasonló példákat tömegesen idézhetnénk, de nem tesszük, mert úgyis nyilvánvaló, hogy különösen a magyar anyanyelv nem részesül lojális kezelésben. Ha arra gondolunk, hogy akinek időből és nyelvérzékből futotta, sok magyar ember tanulta meg különösebb kényszer és szükség nélkül a román nyelvet, meg kell döbbennünk, amikor a temesvárihoz hasonló példák gyűlölködő lehelletét érezzük. Tíz év után. A magyarság szinte felülmúlhatatlan, sokak előtt érthetetlen lojalitása után. Ez nem csak elképesztő, ez mélyen elkeserítő is. Különösen ha meggondoljuk, hogy tíz év alatt nem találtak elegendő módot és alkalmat a kisebbségi nyelvhasználat rendezésére. Úgy látszik, nem is akarnak találni, mert az elfogultság és gyűlölködés szellemével másutt is találkozunk. A népszövetségben már évek óta küzd egy áraimlat, hogy a világ összes iskoláiban egyöntetű tankönyveket vezessenek be, amelyek ráneveljék az ifjúságot a másfajta népek, másfajta nyelvek megbecsülésére, a béke gyökeres szeretetére, az emberi szolidaritás őszinte melegsége. Ellenben már ismételten szóvá kellett tennünk, hogy a román tankönyvek, különösen az elemi iskolásoké, egyenesen gyűlölségre és megvetésre ingerült a román tanulókat a magyarság ellen és mert a dicső iskolapolitika következtében sok magyar gyerek jár román iskolába, ezeket a néma, befelé égő elkeseredésre és természetesen viszontgyűlölködésre. A román iskolai tankönyvek a legdurvább módon kipellengérezik a magyarságot, barbárnak mondják és olyan ősök ivadékainak, akik vért ittak, emberi sziveket zabáltak és az öldöklésben találták örömüket. Nekünk kisebbségieknek végelemzésben nem ártanak ezek a dolgok, elbíráljuk őket. Ha még jobban el akarják sötétíteni a lelkünket, ám tegyék. Nincsen olyan csapás, amely az anyanyelv használatától eltérítene bennünket és emberi öntudatunkban megkisebbítene, ámde mégis csak fel kell vetni a kérdést, hasznára van-e a többségi népnek és az állam érdekeinek, ha érzelmeink még jobban megkeserednek ? És fel kell vetnünk azt a kérdést is, hogy a román közélet úgynevezett demokratikus kiszólásaival és emberi türelemmel való kérkedéseivel megegyeznek-e a fentebb említett nagyszerűségek? Borzalmas ellenmondásokkal mégsem lehet bent stabilizációt csinálni, kint komoly hitelt ébreszteni i&no A NÉMET TŐKE BEVONUL ARADRA, Pár nap múlva létrejön a megállapodás az Erdélyi Hitelbank és a Román Bankegyesület között A német bankárcsoport egyik megbízottja Aradon járt és fontos tárgyalásokat folytatott. Kaprafk igazgató és Fejér Gábor vezérigazgató nyilatkoztak az Erdélyi Hírlapnak. Arad, okt. 31. A gazdasági élet megrezzenései eldöntő fontosságúak országok életében ,és a tőke nagy internacionáléja tervszerű elgondolással igyekszik építeni azon a romhalmazon, amit a háború borzalmas pusztításaival előidézett. Romániában mindezideig — dacára, hogy az ország a győző államok közé sorakozik —, nehezen vethette meg lábát a külföldi tőke értő ereje és hatalmas lépés volt az országot újjáépítő külföldi banktőke idejövetelének utján a Román Bankegyesület, Societate Bancara Romana megalapítása, melynek ügyvezető igazgatója Kapralik Leon. A bucuresti bankvezér most tért vissza Grünspach berlini igazgató társaságában németországi útjáról. Aradon kiszállt itteni üzletbarátai meglátogatására Éjszakai interjú a hotel hallban. Az Erdélyi Hírlap volt az első annak idjén, amely nemcsak Aradnak, de Románia egész közvéleményének beszámolt arról, hogy Gutmann elnök interjúja alapján igen valószínű az aradi Erdélyi Hitelbank és a most alakult új bucuresti pénzintézet szorosabb együttműködése. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy az Erdélyi Hírlap akkori híradását Európa legtekintélyesebb gazdasági orgánuma, a Frankfurter Zeitung október 18-iki közleménye teljes egészében igazolta. Ennek a nagyszabású tranzakciónak a tárgyalásai foglalták le Kaprank és Grünspach igazgatókat Aradon,— nem volt más teendő, mint késő éjjeli órákig várakozni a hotelhallban a hazatérő pénzemberekre nyilatkozatkérés céljából. Impozáns külsejű, lengő fehér szakállú, idősebb úr Kaprank igazgató, akinek nyomban nekiszegezzük a kérdéseket: — Igazgató úr, az Erdélyi Hirlap már jelentette az Erdélyi Hitelbankkal leendő szorosabb kolaborációt, amit a Frankfurter Zeitung is megírt. Lapunk komolysága és az ügy fontossága nem engedte meg, hogy később a kósza híreknek adjunk teret hasábjainkon és örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a legkompetensebb faktor ideérkezését megvárva — foglalkozzunk érdemében a kérdéssel. Kaprafk igazgató nyomban válaszol. •— Valóban csak helyeselni tudom és a lapjuk komolyságát jellemzi, ha dolgokról és közgazdasági eseményekről csak akkor jelentetnek meg tájékoztatást, ha azok máris megfelelő stádiumban vannak. Szívesen állok az önök rendelkezésére, hogy azokat a felvilágosításokat megadjam, amelyek ma már aktuálisak. A Román Bankegyesület a Dresdner Bank bucuresti fiókjának utódjaként mint ismeretes, megalakult és már működik is. Én azóta kint jártam Németországban és most térek vissza Bucurestibe. Letagadhatatlan, hogy igen komoly tárgyalásaink vannak régi üzletfelünkkel, az Erdélyi Hitelbankkal és régi kiváló üzletbarátunkkal Fejér Gábor vezérigazgatóval, hogy még szorosabbra fűzzük a köztünk eddig fennállott összeköttetést. A végleges döntés ebben a kérdésben nem késhet soká és valószínűleg néhány rövid hét lefolyása alatt létre is jön. Többet arról, hogy milyen módozatai lehetnének ennek a megoldásnak, nem nyilatkozhatnál, mert hisz természetszerűleg magasabb központi határozat szükséges a teljes lebonyolításhoz. Aristoianu elnöke marad a banknak. Általános kérdésekre terelve a rövidre szabott beszélgetést, a bucuresti eseményekről az új román bankkal kapcsolatban pár rövid szóval adott nagy érdekességű felvilágosításokat a bankvezér. Nem csak téves, de egyenesen légből kapott szenzációhajhászás,hogy Argeloi'jnu volt miniszter kivált volna körünkből. Az sem igaz, hogy Bratianu Vintila vagy vannak környezete rossz szemmel nézné a bankalakulást, sőt kijelenthetem, hogy ebben a tekintetben teljesen megnyugvással látja Brahanu a bucuresti pénzügyi élet frissebbé tételét bankunk megalapításával. Ami végül a román gazdasági helyzetet illeti — mondotta befejezésül iés bucsúzásul Kaprank direktor, kijelenthetem, hogy Románia hatalmas lépésekkel halad a teljes konszolidáció felé, amelynek megindítója a stabilizáció volt. Kaprank direktor egyébként ma reggel utazott az Orient-expresszel Bucurestie, ahová a jövő hét végére várja tárgyalásra Fejér Gábor vezérigazgatót